főoldalra
   
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét
2018. január 20.
   


PARTNEREINK



Aqua&Luna Apartman Gyula

Synergic Kft.

Gladiolus Kft.


Termostar Kft.

  

  




  

A kecskemétiek csak félszívvel támogatták100

100 éve, 1916. január 7-én hunyt el Mocsáry Lajos politikus, Kecskemét országgyűlési képviselője, a 19. századi függetlenségi politika egyik kiemelkedő alakja.

Mocsáry LajosKurtányban született 1826. október 26-án. Egyetemi tanulmányait Pesten végezte. A forradalom és szabadságharc alatt betegsége miatt külföldi fürdőhelyen (Gräfenberg) tartózkodott. 1851-ben feleségül vette Wesselényi Miklós özvegyét. 1861-től mint felirati párti képviselő az 1848-as törvények visszaállítását követelte. 1865-ben Tisza Kálmánhoz csatlakozott, majd állást foglalt a kiegyezés megkötése ellen. 1867-től 1869-ig Borsod vármegye alispánja, később Miskolc országgyűlési követe volt. 1869-től 1872-ig a balközép párt balszárnyán állt. Mint publicista ezekben az években a Deákpárt és Tisza Kálmán pártja közötti fúzió megakadályozására irányuló politikát folytatott.

A fúzió előtt kilépett a balközépből és jelentős szerepet játszott a Függetlenségi Párt megalapításában, melynek hosszabb ideig elnöke is volt. A párt színeiben 1874-től Kecskemétet képviselte az országgyűlésben. Célul tűzte ki a negyvennyolcasok, a közjogi ellenzék és a balközép összefogását, ám ez nemcsak utóbbiak szétforgácsolódása miatt nem valósulhatott meg, hanem azért sem, mert a liberális-demokratikus reformot támogató Irányi Dániel negyvennyolcasai önálló pártként működtek a következő évtizedben. Pozíciójának gyengülését mutatta, hogy amikor a tiltott toborzásért bebörtönzött Svetozar Miletić szerb képviselő érdekében írt vezércikke miatt a kormánypárti sajtó részéről támadások érték, a kecskeméti függetlenségiek csak félszívvel támogatták.

Mocsáry Lajos ezt követően is a perszonálunió híve, az osztrák-magyar közös ügyek ellensége maradt. Rokonszenvezett a Monarchiában élő csehek és lengyelek föderatív törekvéseivel, s ezek autonómiáját a magyar függetlenség szempontjából szükségesnek tartotta. Az 1870-es francia-porosz háborúban Franciaország mellett foglalt állást, s a későbbiekben ellenezte a hármas szövetség kiépítését és a Monarchia hódító Balkán-politikáját. Belpolitikai, társadalmi kérdésekben pártja liberális szárnyán állt. Ellenezte a kormánynak a közigazgatás centralizálására irányuló törekvéseit, mely az elavult közigazgatás helyébe egy modern polgári igazgatást akart létrehozni, de egyben a kormány politikai befolyásának kiterjesztését is célozta az ellenzékkel szemben. Álláspontjában megmutatkozott a ragaszkodás a köznemesi politika feudális kori bástyáihoz és a köznemesi politika hagyományaihoz.

Karánsebesi képviselőként 1888-banKaránsebesi képviselőként 1888-ban

Kortársai közül kiemelkedik a nemzetiségi kérdésben elfoglalt becsületes álláspontjával. Olyan méltányos nemzetiségi politikát képviselt, amely a történeti Magyarország állami egységének megőrzése mellett viszonylag messzemenő közigazgatási és kulturális nyelvi engedményekre képes. Követelte az 1868-i nemzetiségi törvény végrehajtását, fellépett a magyarosító kormánypolitika ellen. 1888-ban, miután pártjában teljesen elszigetelődött és azzal szembekerült, a román nemzeti párt támogatásával a karánsebesi román választók szavazatai juttatták be ismét a parlamentbe. A türelmetlen soviniszta közhangulat azonban 1892-ben az aktív politikai életből való visszavonulásra kényszerítette.

Élete végéig a Függetlenségi Pártban az 1870-es években még meglevő középbirtokosi liberális magatartás képviselője volt, s ezt megőrizte egy későbbi időszakban is, amikor saját pártja sem ezt követte. Neve szimbóluma lett a magyarság és a volt nemzetiségek megbékülésének, s ezért 1947-ben róla nevezték el a budapesti főiskolai román kollégiumot.

(Forrás:  *Magyar Életrajzi Lexikon)

Aktuális lapszámunk tartalma:

A magyarságot szolgálta Németországban is

Negyedszázada a magángyógyszerészekért

A tragikusan elhunyt nagy reménység

IN MEMORIAM dr. Adorján Mihály

LAPOZGATÓ

VALLOMÁSOK: dr. Mikulás József nyug. növényvédelmi osztályvezető, címzetes főiskolai tanár

VALLOMÁSOK: dr. Remes Péter orvos ezredes, űrkutató, a ROVKI korábbi igazgatója

A kecskemétiek negyedszázados kedvelt helye


Aktuális számunk


2016. november 30.


Letöltés egyben (PDF)


Archívum

2007. december
2008. január
2008. február
2008. március
2008. április
2008. május
2008. június-augusztus
2008. szeptember
2008. október
2008. november-december
2009. január
2009. február
2009. március
2009. április
2009. május
2009. június-augusztus
2009. szeptember-október
2009. november-december
2010. január-február
2010. március-április
2010. május-június
2010. július-augusztus
2010. szeptember-december
2011. december
2012. június
2012. július-augusztus
2012. szeptember-október
2012. november-december
2014. január 9.
2014. január 16.
2014. január 23.
2014. január 31.
2014. február 14.
2014. február 28.
2014. március 15.
2014. március 31.
2014. április 15.
2014. április 30.
2014. május 15.
2014. május 31.
2014. június 15.
2014. június 30.
2014. július 31.
2014. augusztus 15.
2014. augusztus 31.
2014. szeptember 15.
2014. szeptember 30.
2014. október 15.
2014. október 31.
2014. november 30.
2014. december 15.
2014. december 31.
2015. január 15.
2015. január 31.
2015. február 14.
2015. február 28.
2015. március 15.
2015. március 31.
2015. április 15.
2015. április 30.
2015. május 15.
2015. május 31.
2015. június 15.
2015. június 30.
2015. július 31.
2015. augusztus 31.
2015. szeptember 15.
2015. szeptember 30.
2015. október 15.
2015. október 31.
2015. november 30.
2015. december 31.
2016. január 15.
2016. január 31.
2016. február 29.
2016. március 31.
2016. április 30.
2016. május 31.
2016. június 30.
2016. július 31.
2016. augusztus 31.
2016. szeptember 30.
2016. október 31.
2016. november 15.
2016. november 30.
2016. december 31.
2017. január 15.
2017. január 31.
2017. február 28.


Bejelentkezés

E-mail:
Jelszó:
regisztrálás


  HN Szerkesztősége: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.  •  Tel.: 20/886-1979  •  E-mail: info@hirosnaptar.hu