főoldalra
   
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét
2018. augusztus 20.
   


PARTNEREINK



Aqua&Luna Apartman Gyula

Synergic Kft.

Gladiolus Kft.


Termostar Kft.

  

  




  

A bujdosó lány25

 „Tizenegy hónapos voltam, amikor mamát kaptam és tízéves nõvért. Akkor még Kecskeméten laktunk, de az esküvõ után néhány nappal a híres földrengés ránk döntötte a házat és akkor elköltöztünk onnan. Azóta csak háromszor voltam Kecskeméten. Amikor nagymama meghalt, amikor «véletlenül» férjhez mentem és amikor Apámat eltemettük. Nem szeretem ezt a várost; félek tõle” – írta Mezei Mária 1941-ben.

Egész életére különleges hatással volt a kecskeméti szülõi ház. Anyjára, aki a szülés következtében kialakuló gyermekágyi láz miatt, nem sokkal a szülés után elhunyt, és „erõs, bozontos szemöldökû, kemény orrú, messzire nézõ szemû, kecskeméti parasztfiú” apjára mindig szeretettel emlékezett: "Drága jó Apám! …Az alap Titkot: szeretni egymást és szeretni az embereket Ti ültettétek génjeimbe Anyámmal... Mégis azóta is meg kell harcolni mindennap ó emberemmel. Nehéz a keskeny úton járni.”

 A Mezei családnak a földrengés miatt Kecskeméten nem maradt lakása. Édesapját rövidesen székelyudvarhelyi helyettes közjegyzővé nevezték ki, de egy nap, otthagyva Erdélyt, önálló ügyvédi irodát nyitott Szegeden. Mezei Mária itt a Tisza-parti városban járt iskolába, majd beiratkozott az egyetem magyar-francia-filozófia szakára. A bölcsészeti tanulmányait félbeszakítva jelentkezett Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába. 1931-ben Sebestyén Mihály miskolci társulatában kezdte pályáját. 1933-34-ben Pécsett játszott, majd a fővárosba került, ahol 1970-ig több társulatnál megfordult. Pikáns megjelenése, érzéki hangja pályája kezdetén meghatározta szerepkörét: leginkább könnyűvérű nőket vagy kokottokat kellett megformálnia, de már ekkor felfedezték finom humorát, drámai erejét, jellemábrázoló tehetségét, szenvedélyes arcjátékát. Az 1950-es években mellőzték, csak pályája végén a Nemzeti Színházban kapott tehetségéhez méltó szerepeket. Különös hangulatú önálló estjeit a világirodalom legszebb lírai alkotásaiból válogatta. Szuggesztív erővel előadott sanzonjaival is népszerűséget szerzett.

Mezei Mária magánéletét sok csalódás kísérte. Első, szerelemből fogant házassága hamar véget ért. Budapestre kerülve a magányosság nyomasztotta. Apja halála után ez az érzés még jobban elhatalmasodott rajta: „Mikor eltűntél a kecskeméti borostyánok alatt, azt se fogtam fel, hogy egyedül maradtam a földön. Talán két év múlva egy furcsa fényű délután dőltem neki az Andrássy úti sarokház falának, ahol színinövendék koromban laktam – akkor értettem meg, hogy soha sem jön szembe velem többet a tökéletes szeretet.”

 A világégés gyökeresen megváltoztatta életét. "... felhúzódtam a Tátrába, ahová a háború kitörésétől kezdve mind sűrűbben és sűrűbben menekültem lelki tartást, ellenállást, harci kedvet, egészséget gyűjteni a tisztaságban és a szépségben, ami ott a hegyek között körülvett, az itthon mindjobban ránk nehezedő, fullasztó, embertelen és művészietlen áramlatok ellen..." - írta visszaemlékezésében.

Egy új, hitében megerősödött Mezei Mária tért vissza 1946-ban Budapestre. „Igen, én hoztam valamit a hegyekből. Hazahoztam a hitemet, mint egy nagy, jó szagú meleg kenyeret, most szeretném, úgy, de úgy szeretném széjjelosztani. A hitemet, hogy érdemes élni, de érdemes meghalni is, mert csodálatos törvények igazítják mindnyájunk lépéseit s a halál nem pont az életünk mondatának végén, legfeljebb pontosvessző, ami után újabb mondat következik.
És elhoztam a legnagyobb törvényt, a törvények királyát, amiben minden benne van, ami mindent betölt és mindent éltet, ami mindennek a megoldása, célja és értelme - elhoztam a Szeretetet. Itt lakik bennem, benned, mindnyájunkban. A füvekben és a fákban, a virágok illatában és a kutyád szemében, a kavicsokban és a hegyekben, a csillagokban és a méhekben, a búzádra hulló esőben és a gyermekedre hulló könnyben, az igazi dalban, az igazi csókban, mindenben, ami van, amit látsz és amit csak sejtesz, mindenben a szeretet él - mert a szeretet az Isten.”


Szülővárosával is megbékélt. 1963 májusában a Református Gimnáziumban egy irodalmi délelőttön járt Kecskeméten. Kedves ajándékként készülő könyvének egyik fejezetét olvasta fel a „Jeles kecskemétiek” című sorozat első előadásán. A hallgatóságot így köszöntötte: „Úgy szeretnék itt ma szerepelni, hogy Apám ha itt ülne, elégedett, büszke és boldog lenne tőle. Meg kell hát bocsátaniuk, ha én ma itt nem a megszokott és tőlem várt „színésznő műsort” tálalom fel Önöknek. Majálisi batyumban valami mást hoztam: önmagamat.”

 1970-ben súlyos betegsége miatt visszavonult a színpadtól. Budakeszi házában tizenhárom évig harcolt napról napra az életéért. Erős hite és igaz társa segítette ebben. "... Fekszem az ágyamban. Nézem a hegyeket, szagos szél fúj be az ablakomon, szemben a kertben nyílik a mandulafa, macskám a kezemre fektette fejét, este Mását játszom. Szeretnék énekelni, mint a madarak: ó milyen boldogság, a Te világodban élni és szeretni Téged Uram..."

Sok küzdelem után 1981-ben megjelenhetett Vallomástöredékek című kötete, amely életéről, színészetéről, hitéről született írásait tartalmazza. Rá két évre, 1983. április 20-án csöndesen eltávozott. Egyik utolsó írásában így búcsúzott el az élőktől:
„Bujdosó lányotok hazaért végre. Anyám, olyan fáradt vagyok, takarj be ezzel a puha felhő dunnával, ami a kecskeméti nagymama emeletes ágyán dagadó dunnára hasonlít, csókolj meg és simogass kicsit. Apám fogd a kezem … Halljátok a Dalt? Akkor fújjuk el a gyertyáinkat és aludjunk... Mindenkinek szép álmokat.”



Aktuális lapszámunk tartalma:

A magyarságot szolgálta Németországban is

Negyedszázada a magángyógyszerészekért

A tragikusan elhunyt nagy reménység

IN MEMORIAM dr. Adorján Mihály

LAPOZGATÓ

VALLOMÁSOK: dr. Mikulás József nyug. növényvédelmi osztályvezető, címzetes főiskolai tanár

VALLOMÁSOK: dr. Remes Péter orvos ezredes, űrkutató, a ROVKI korábbi igazgatója

A kecskemétiek negyedszázados kedvelt helye


Aktuális számunk


2016. november 30.


Letöltés egyben (PDF)


Archívum

2007. december
2008. január
2008. február
2008. március
2008. április
2008. május
2008. június-augusztus
2008. szeptember
2008. október
2008. november-december
2009. január
2009. február
2009. március
2009. április
2009. május
2009. június-augusztus
2009. szeptember-október
2009. november-december
2010. január-február
2010. március-április
2010. május-június
2010. július-augusztus
2010. szeptember-december
2011. december
2012. június
2012. július-augusztus
2012. szeptember-október
2012. november-december
2014. január 9.
2014. január 16.
2014. január 23.
2014. január 31.
2014. február 14.
2014. február 28.
2014. március 15.
2014. március 31.
2014. április 15.
2014. április 30.
2014. május 15.
2014. május 31.
2014. június 15.
2014. június 30.
2014. július 31.
2014. augusztus 15.
2014. augusztus 31.
2014. szeptember 15.
2014. szeptember 30.
2014. október 15.
2014. október 31.
2014. november 30.
2014. december 15.
2014. december 31.
2015. január 15.
2015. január 31.
2015. február 14.
2015. február 28.
2015. március 15.
2015. március 31.
2015. április 15.
2015. április 30.
2015. május 15.
2015. május 31.
2015. június 15.
2015. június 30.
2015. július 31.
2015. augusztus 31.
2015. szeptember 15.
2015. szeptember 30.
2015. október 15.
2015. október 31.
2015. november 30.
2015. december 31.
2016. január 15.
2016. január 31.
2016. február 29.
2016. március 31.
2016. április 30.
2016. május 31.
2016. június 30.
2016. július 31.
2016. augusztus 31.
2016. szeptember 30.
2016. október 31.
2016. november 15.
2016. november 30.
2016. december 31.
2017. január 15.
2017. január 31.
2017. február 28.
2017. március 31.
2017. április 30.
2017. május 31.
2017. június 30.
2017. július 31.
2017. augusztus 31.
2017. szeptember 30.
2017. október 31.
2017. november 30.
2017. december 31.
2018. január 31.
2018. február 28.
2018. március 31.
2018. április 30.


Bejelentkezés

E-mail:
Jelszó:
regisztrálás


  HN Szerkesztősége: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.  •  Tel.: 20/886-1979  •  E-mail: info@hirosnaptar.hu