Kellner Sándor László néven látta meg a napvilágot egy zsidó családban, a Túrkeve melletti Pusztatúrpásztón. Mezőtúron járt elemi iskolába. Édesapja halála után édesanyja gyermekeivel Kecskemétre költözött, így 1907-től a hírös városban tanult és nevelkedett. Rövid idő múlva a család továbbment a fővárosba. Tanulmányait Korda Sándor a Mester-utcai Kereskedelmi iskolában folytatta, ottani kedvenc jeligéjéből ("Sursum corda!" – azaz "emeljétek fel szíveteket") származik későbbi vezetékneve.

A kiváló fogalmazókészséggel megáldott fiú újságíró gyakornokként kezdte írásait Sursum Corda álnéven jegyezni, s először 1909-ben jelent meg cikke Korda Sándor aláírással. 1915-ben ő alapította Pesti Mozi címmel az első magyar filmes szaklapot, s ekkoriban kezdett rendezni is. 1916-tól Kolozsvárott dolgozott rendezőként, a következő évben Budapesten megvette a Corvin filmgyárat, és Zuglóban korszerű filmstúdiót épített fel. 1919-ben részt vett a filmgyártás átszervezésében, ezért a Tanácsköztársaság bukása után letartóztatták. Felesége, a filmsztár Korda Mária közbenjárására szabadult. A házaspár azonnal elhagyta Magyarországot.

Korda Sándor (Sir Alexander Korda)
magyar származású filmrendező és producer
(1930-as évek - MTI Fotó: reprodukció)

A húszas években több európai országban dolgozott, majd Hollywoodba ment. Karriert csinálni ekkor még nem tudott, s alig 20 dollárral zsebében, de tapasztalatokban gazdagon tért vissza Európába. 1931-ben utazott Angliába, ahol a következő évben London Films elnevezéssel filmvállalatot alapított. A London melletti Denhamben vásárolt birtokon a semmiből teremtette meg az angol filmipart, s felvette a harcot az amerikai filmdömpinggel. Stúdióiban évente átlagosan 250 filmet gyártottak, s ezek színvonala nem maradt el a hollywoodi produkciókétól. Legfontosabb alkotótársa két öccse, a rendező Zoltán és a díszlettervező Vince volt.

Első átütő sikere a VIII. Henrik magánélete lett 1933-ban, az alkotást két Oscar-díjra jelölték, és a címszereplő Charles Laughton el is nyerte a kitüntetést. A következő években forgatott filmjeiben (Don Juan magánélete, Rembrandt, Lady Hamilton) a történelem és a művészet nagyjait hozta emberközelbe, s hasonló népszerűséget értek el a Korda Zoltán által rendezett mese- és dzsungelfilmek, amelyeknek producere volt. A bagdadi tolvaj több Oscar-díjat is kapott, A dzsungel könyvét jelölték a kitüntetésre.

Olyan színészek pályáját indította el, mint Laurence Olivier és Vivien Leigh (akik a Lady Hamiltonban játszottak együtt), továbbá Merle Oberon, akit később feleségül is vett. Dolgozott a magyar származású Leslie Howarddal (Női szakasz, A vörös Pimpernel) és Marlene Dietrichhel is (Őnagysága nem akar gyereket). Filmvállalkozásain nem egyszer vagyonokat veszített, de mindig talpra állt.
1936-ban megkapta a brit állampolgárságot, 1942-ben az angol filmgyártás létrehozásában végzett kimagaslóan eredményes munkásságáért VI. György király lovaggá ütötte. A kitüntetést személyében első alkalommal kapta meg filmrendező, így kijárt neki a Sir Alexander Korda megszólítás.