|
|
Színskálája a valót tükrözte vissza5050 éve, 1964. augusztus 11-én Kecskeméten hunyt el Prohászka József festőművész. 1885. szeptember 22-én, a tokaj-hegyaljai Bodrogkisfaludon született. Nehéz családi körülményei miatt hamar kenyérkereső foglalkozás után kellett néznie, így eleinte asztalos-, majd kőművesinas volt. Művészi hajlamait követve először az ungvári agyagipari iskolában tanult, azután egy helyi rajztanár biztatására Budapesten beiratkozott az iparművészeti iskola esti tanfolyamára. 1912-től a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol Balló Ede volt a mestere. Az első világháború idején végig katonáskodott, illetve közben megfordult a nagybányai művésztelepen is, ahol Thorma János irányítása mellett dolgozhatott. 1919-ben tudta csak folytatni a főiskolát, melynek keretében 1920 nyarán Kecskemétre költözött. Prohászka József: Önarckép Eleinte mint Révész Imre tanítványa, később mint tanársegédje, a kecskeméti művésztelep második korszakának meghatározó alkotója volt Benyovszky Istvánnal, Hagyik Istvánnal és másokkal egyetemben. 1925-ben egy arcképtanulmányával elnyerte a László Fülöp-féle utazási ösztöndíjat, melynek segítségével hosszabb ideig tartózkodhatott a nagy nyugati művészeti központokban, köztük egy évig Párizsban. Számos díjban részesült a későbbiekben, így többek között a talán legnépszerűbb képéért, a Pirosesernyős lányért (1931) a Műcsarnokban Balló Ede-nagydíjat kapott. Művészete a nagybányai plein air tanulságok mentén bontakozott ki, de tanulmányai során megérintette őt a Révész által képviselt realista irány is (pl. Parasztpolitikusok, 1921). Prohászka József: Parasztpolitikusok Prohászkát elsősorban mint kitűnő arcképfestőt tartották számon Kecskeméten, ahol számos helyi polgárt örökített meg (többek között Faragó Bélát, a kecskeméti árvaház egykori igazgatóját). 1933-ban a Barátok templomának új főoltárát és a diadalív két oldalán elhelyezkedő mellékoltárokat festette meg. Az előbbin a titulusnak megfelelően Kecskemét patrónusát, Szent Miklóst a barokk apoteózisokat idéző formában, égi jelenésként, felhők fölött és angyalok között jelenítette meg. A Szent Antal-oltár esetében a minta a kora barokk nagy spanyol festőjének, Bartolomé Esteban Murillo azonos témájú képe volt a sevillai múzeumból. Ikonográfiai szempontból érdekes a Szent Ferenc-oltárkép, melyen a kereszt előtt imádkozó Poverellóhoz lehajol a Megfeszített, hogy átölelhessék egymást. Az ikonográfiai típus késő középkori eredetű, s eredetileg Clairvaux-i Szent Bernáthoz kapcsolódott. Az úgynevezett Amplexus az Alpokon túli Andachtsbildek (‘áhítatképek’) egyik legnépszerűbbje volt, amiből a 17. század folyamán ellenreformációs képtípust alakítottak ki. Érdekes módon a közvetlen mintakép végül itt is Murillo volt a 20. századi alkotó számára. Prohászka József: Női portré Prohászka József és felesége, a szintén festőművész Vujovich Irma leszármazottjaival együtt régi tervünk az életmű teljes feldolgozása és méltó elemzése, így annak megvalósulásáig, íme egy Rákosi-korszakra jellemző „gyöngyszem” az 1949-es kecskeméti gyűjteményes katalógus Bálint Alajos által írt előszavából: „Bámulatos színskálája mindig a valót tükrözteti vissza. Nem látomásokkal gondolkoztat, nem a szubjektív érzékiségre igyekszik hatni, hanem a konkrét, törvényszerű formákat tárja elénk. Ez a formája pedig a legmagasabb absztrakció, meghatáro-zásainak kiélezése, azokban a helyes arányok meglátása, felismerése eredményezi a marxista-leninista objektív szemléletre törekvését.”
ifj. Gyergyádesz László TÁMOGATÓINKA Hírös Naptár Szerkesztősége ajánlataMindaz, amit Kecskemétről tudni érdemes
|
Aktuális lapszámunk tartalma:A schwechati csata egyik áldozata A református főgimnázium egykori igazgatója A hírös város legendás sebésze Kecskemétre menekült az iskola elől Félt a közönytől, a se-se emberektől Aktuális számunkArchívum
2007. december
2008. január 2008. február 2008. március 2008. április 2008. május 2008. június-augusztus 2008. szeptember 2008. október 2008. november-december 2009. január 2009. február 2009. március 2009. április 2009. május 2009. június-augusztus 2009. szeptember-október 2009. november-december 2010. január-február 2010. március-április 2010. május-június 2010. július-augusztus 2010. szeptember-december 2011. december 2012. június 2012. július-augusztus 2012. szeptember-október 2012. november-december 2014. január 9. 2014. január 16. 2014. január 23. 2014. január 31. 2014. február 14. 2014. február 28. 2014. március 15. 2014. március 31. 2014. április 15. 2014. április 30. 2014. május 15. 2014. május 31. 2014. június 15. 2014. június 30. 2014. július 31. 2014. augusztus 15. 2014. augusztus 31. 2014. szeptember 15. 2014. szeptember 30. 2014. október 15. 2014. október 31. 2014. november 30. 2014. december 15. 2014. december 31. 2015. január 15. 2015. január 31. 2015. február 14. 2015. február 28. 2015. március 15. 2015. március 31. 2015. április 15. 2015. április 30. 2015. május 15. 2015. május 31. 2015. június 15. 2015. június 30. 2015. július 31. 2015. augusztus 31. 2015. szeptember 15. 2015. szeptember 30. 2015. október 15. 2015. október 31. 2015. november 30. 2015. december 31. 2016. január 15. 2016. január 31. 2016. február 29. 2016. március 31. 2016. április 30. 2016. május 31. 2016. június 30. 2016. július 31. 2016. augusztus 31. 2016. szeptember 30. 2016. október 31. 2016. november 15. 2016. november 30. 2016. december 31. 2017. január 15. 2017. január 31. 2017. február 28. 2017. március 31. 2017. április 30. 2017. május 31. 2017. június 30. 2017. július 31. 2017. augusztus 31. 2017. szeptember 30. 2017. október 31. 2017. november 30. 2017. december 31. 2018. január 31. 2018. február 28. 2018. március 31. 2018. április 30. 2023. január 31. 2023. február 28. 2023. március 31. 2023. április 30. 2023. május 31. 2023. június 30. 2023. július-augusztus 2023. szeptember 2023. október 2023. november 2023. december 2024. január 2024. február 2024. március 2024. április 2024. május 2024. június |
HN Szerkesztősége: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c. • Tel.: 20/886-1979 • E-mail: info@hirosnaptar.hu | ||||