Szeretettel és elismeréssel vették körül125

"Nagy dolog jó könyvet írni, országos sikert aratni és megérdemelt babérhoz jutni; de még nagyobb dolog olyan prófétának lenni, akit nem kővel dobálnak meg, de szeretettel és elismeréssel vesznek körül - otthon, a maga fészkében is. Hát ezeket a nagy dolgokat mind megcselekedte Hornyik" – méltatta Kecskemét történetíróját Murai Károly író, újságíró.

Hornyik János a hírös városban született 1812 októberében. Apja Hornyik Ádám kecskeméti iparos, anyja Balázs Erzsébet volt. A piarista gimnázium hat osztályának elvégzése után a pesti tudományegyetem hallgatója lett. Tanárai között volt Horvát István neves történész is. Tanulmányait egyre súlyosbodó tüdőbaja miatt abba kellett hagynia. Hazaköltözött, és betegsége még egy ideig tétlenségre ítélte.

1834-től Kecskeméten ügyészi és jegyzői hivatali írnok lett, majd 1842-ben helyettes levéltárnok. 1844-től aljegyzővé és városi levéltárnokká nevezték ki. 1848-ban megválasztották a város főjegyzőjévé. 1851-től 1856-ig járásbírósági ülnök volt, majd 1860-ig ismét a levéltárosi munkakört látta el. 1861-ben a város főjegyzője lett, de még ez év őszén az alkotmányos tisztikarral együtt lemondott hivataláról. 1862 végén egy királyi udvari rendelet alapján a városi hatóságot újraszervezték és ismét főjegyző lett egészen nyugdíjazásáig. Az 1880-as évek elején a törvényhatósági közgyűlés saját kérésére hivatalától fölmentette, nyugdíjazta, és örökös tiszteletbeli főjegyzői címet adományozott neki.

Hornyik János csaknem egész életén át szülővárosának és környékének történetével foglalkozott. Horváth Döme és a korabeli történetírók, Salamon Ferenc, Szilágyi Sándor, Gyárfás István ösztönzésére hosszas kutató- és gyűjtőmunka révén megírta Kecskemét várostörténetét. A monográfiát 1862-ben az Akadémia Marczibányi-díjjal jutalmazta, és a szerzőt levelező taggá választotta az alábbi indokkal: "Mind az okiratok nagy számát, melyek e műben bocsáttattak először közre, mind a feldolgozást tekintve, a legkiválóbb mű azon történelmi monographiák közt, melyek irodalmunk terén 1856-61. évek folytán megjelentek".

Hornyik János szobra
a Kodály Zoltán parkban

Hornyik János nemcsak történelmi tárgyú cikkeket jelentetett meg, írásaiban foglalkozott a város mindennapi életével, közügyeivel is. Munkássága kiterjedt Katona József életének vizsgálatára is. Az 1867 októberében megindult Kecskeméti Lapoknak főmunkatársa, 1870-től 1872-ig szerkesztője, 1878-ban ismét főmunkatársa és 1879-től 1880-ig szerkesztőtársa volt. Vezette a közművelődési és a tanügyi rovatokat. Másvilági levél címmel 1869-től több humorisztikus levelet írt, melyekben a régi kor dicsőítése mellett a pártoskodás elfajulásait ostorozta. Többnyire saját neve alatt írt, kevés névtelen közleményen kívül a Hadadi Boldizsár és Boldogréti Víg László álneveket is használta.

                                                                                                                      Hornyik János síremléke 
                                                                                                                   a Kecskeméti Köztemetőben
Hosszú betegeskedés után 125 éve, 1885. október 8-án, Kecskeméten hunyt el. A Magyar Tudományos Akadémián 1888. december 17-én Szilágyi Sándor mondott emlékbeszédet, szülővárosa pedig 1894-ben sírja fölé fekete márvány emléket állított. Síremlékét a volt Városháza épületének bontási anyagából építették fel. Ma Kecskeméten körút viseli a nevét, szobra a Kodály Zoltán téren áll. Barátai, pályatársai később így emlékeztek meg róla: "Hornyik nagy művét, Kecskemét városának történetét olvasva, bámulom a tudós szorgalmát, aki a legcsekélyebb maradványokat is felkutatta és azokból oly szingazdag képet tudott elénk állítani. Fölemel a tudat, hogy aki a köznek önzetlenül szolgál, nem éli le napjait nyomtalanul. A munka édes teljesitésében lelkesitsen az ő példája is." (Liszka Béla tanár, kritikus), "Fényes emlékoszlop Magyarország története; hirdeti nemzetünknek életrevalóságát, szívósságát, szabadságszeretetét. S e fényes oszlopra véste rá Hornyik János Kecskemét város történetét. Emlékét áldja minden magyar." (Dr. Havass Rezső földrajztudós).

(Források:  Hornyik-album, 1894 • Katona József Könyvtár • Kecskeméti Életrajzi Lexikon • Régi Akadémiai Levéltár • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái)