„Katonát nem tudok adni a császárnak, hát odaadom a lányomat a császárnénak” – mondta nagyot sóhajtva, de végtelenül büszkén nemes vecseszéki Ferenczy Gergely, amikor legkedvesebbik leányát felolvasónőnek választotta a szépségéről és a magyarok iránti rajongásáról híres Erzsébet, vagy népszerűbb nevén Sissy. Így került a bécsi udvarba a régi kecskeméti kisnemesi család Mezei utcai házából Ferenczy Ida, aki a házasság és a gyermekáldás örömeiről lemondva örök barátnőjéül szegődött a tragikus sorsú császárnénak. Ettől fogva egész élete erről a kapcsolatról szólt.

Ferenczy Ida 1839-ben született Kecskeméten. Már lánykorában kitűnt környezetéből intelligenciájával, kedvességével, nemes jellemével. Tudását páratlan szorgalommal autodidakta módon gyarapította. Az udvarban azonban mégis megbotránkozással fogadták a vidéki nemeslányt - szerény származása miatt. Csupán két évvel volt fiatalabb Erzsébetnél, aki az első találkozásuk alkalmával megjegyezte: „Ön nagyon tetszik nekem, sokat leszünk együtt, és érzem, hogy szeretni fogjuk egymást.”

Sissy akkor már nagyon magányosan élt a rideg és elutasító császári udvarban, önként vállalt magányában Ida volt a legfőbb társa, egyetlen bizalmas barátnője. Rajta keresztül méginkább megszerette és megismerte a magyar nyelvet és Magyarországot, történelmével, irodalmával együtt. Közben Ferenczy Ida – bár nem volt politikus alkat - lassacskán fontos szereplőjévé vált a magyar diplomáciának. Közreműködésével kerültek kapcsolatba és maradtak állandó levelezésben a császárnéval a magyar közélet kiemelkedő kiegyezéspárti szereplői. Közvetve nagy szerepe volt a kiegyezés létrejöttében. De nem feledkezett meg szülővárosáról sem, ahol családtagjai és szerettei éltek. Ragaszkodásáról tett bizonyságot akkor is, amikor Kada Elek polgármester kérésére közbenjárt a Kecskemét melletti kohári-szentlőrinci puszta megszerzésében. Később a Rongyos Egyletnek küldött adományaival hosszú éveken át segítette a város szegényeit.

Ferenczy Ida 34 éven át volt hűséges bizalmasa Sissynek. A királyné váratlan halála mélyen lesújtotta. „Erzsébet királyné életével mindent elvesztettem” - mondta. A tragédia után Schönbrunnba költözött, szalonja az osztrák és magyar közéleti nagyságok találkozóhelye lett. De élete végéig Erzsébet emlékének élt. Nemcsak lélekben, a gyakorlatban is, amikor megszervezte az Erzsébet Királyné Emlékmúzeumot. Sissy legbelső titkait, plátói szerelmének történetét és dokumentumait azonban örökre megőrizte, soha nem adta ki másnak.

Hosszú életet élt. Közel kilencvenévesen, 1928. június 28-án hunyt el Bécsben. A kormány a nemzet halottjának tekintette. Július 3-án temették el Kecskeméten. Utolsó akaratához híven a Ferenczy-kriptába temették szülei, testvérei, rokonai mellé. Emlékét ma is őrzik a hírös városban, tisztelői és a Ferenczy-család ma élő tagjai gyakran látogatják sírját a Szentháromság temetőben.