Bár az ország legkisebb vadaskertje a kecskeméti, mégis fontos szerepet tölt be a város életében. Számos földrészről láthatók itt ragadozók, egzotikus vadak, emlősök, amelyek puszta látványa is sokezer gyermeknek okoz örömöt. Emellett a Vadaskert közelebb hozza az emberekhez a természetvédelmet és befogadja a sérült, megunt, gazdátlan vagy engedély nélkül az országba hurcolt állatokat. A közel négy évtizeddel ezelőtt alapított intézmény hosszú éveken át komoly gazdálkodási és állattartási problémával küzdött. A gondok legyőzéséhez nagyban hozzájárult a város Közgyűlése által 1993. március 1-én alapított Kecskeméti Vadaskert Természetvédelmi Alapítvány. A civil szervezet közreműködésével, hazai és Európai Uniós források segítségével a műkertvárosi létesítmény szinte teljesen átalakult, s ma már a nemzetközi előírásoknak is megfelelő körülményeket tudnak biztosítani az itt tartott állatoknak.

Az Alapítvány célja egy olyan természeti környezet kialakítása, fenntartása volt, amely a növény- és állatvilág összhangjának megteremtésével optimális életteret biztosít a hazánkban honos, illetve a Magyarországra telepíthető állatfajok számára. Dr. Fekete László korábban elnökként, napjainkban kuratóriumi tagként vesz részt a szervezet munkájában.

- A Kecskeméti Vadaskert léte is veszélyben forgott egykor. Hogyan jutottak túl a nehézségeken?
- A Vadaskertet a budapesti Vadász Világkiállítás appropóján 1971 augusztus 20-n nyitotta meg az akkori Városi Tanács. Az alapítók úgy gondolták, hogy az Alföldön honos állatokat mutatják majd be a gyermekeknek. Hamarosan kiderült: ezek az állatok nem igazán érdeklik a város lakóit, hiszen disznót, lovat, rókát, nyulat vagy marhát látnak eleget egyébként is. Épp ezért megkezdődött az egzotikus állatok tartása, csakhogy megfelelő karámokkal nem rendelkeztek. Beszorítva, embertelen körülmények közt vergődtek az állatok, szinte mindegyik búskomor, depressziós állapotba került. A helyzetet fokozta még a gondatlanság is, hiszen a kezelő Városgazdálkodási Igazgatóság mostoha gyermekként foglalkozott a Vadaskerttel.
A rendszerváltás után, az 1993 márciusában felállított alapítvány az első években nem tudott érdemben segíteni a lepusztult állapoton. A helyzet ekkor rendkívül súlyossá vált, az a gondolat is felmerült, hogy az intézményt meg kell szüntetni és egy újat kell létrehozni a Csalánosi Erdőben.
A változást az évezredforduló hozta meg. A Közgyűlés 2000-ben ugyanis elfogadta Műkertváros Részönkormányzatának javaslatát, a térség revitalizációs tervét. Ennek lényeges eleme volt a Vadaskert felújítása. Új kuratórium jött létre, az alapítványból közalapítvány lett. Megjelent az állatok tartásáról szóló törvény és ezek alapján elkezdtük a felújítást. Birtokba vettük területünket, gyakorlatilag az összes kuszlit és romos férőhelyet felszámoltuk és az EU előírásainak megfelelő állattartó építményeket hoztunk létre. A 180 millió forintot is meghaladó beruházás révén egy teljesen megújult Vadaskert várja immár a látogatókat, akiknek létszáma évi nyolcezerről 2007-ben több mint ötvenezerre nőtt.

A Vadaskert jövőjét múltjánál sokkal biztatóbbnak látja az intézmény vezetője. Terveiról Dr. Mező Tibor állatorvos épp egy állat altatása közben beszél.

- Az elmúlt évek eredményei elsősorban annak köszönhetőek, hogy a létesítmény üzemeltetését a Kecskeméti Vadaskert Természetvédelmi Alapítvány vette át. Anyagi helyzetünk stabilizálódott és állataink egyre javuló körülmények között egyre szebb környezetben várják a hozzánk érkezőket. Nagy örömünkre nőtt a Vadaskert ismertsége a kecskemétiek és a város vonzáskörzetében élők körében, de a látogatottságot szeretnénk tovább növelni. Új állatokat szerzünk be, így például idén zebra és púpos teve érkezését várjuk. Reménykedünk abban is, hogy hamarosan lehetőség nyílik az állatok tematikus, földrészenkénti csoportosítására. Emellett iskolás csoportok bevonását is tervezzük, hiszen iskolán kívüli órák tartására, a természetismereti képzésre kiválóan alkalmas ez a környezet. Szeretnénk elérni, hogy mindenki számára vonzó, üde sziget legyen a Kecskeméti Vadaskert!