NAPRÓL NAPRA2014. május 16-31.

május 16.

50 éves Hegedűs Zoltán színművész. Tiszakécskén született 1964. május 16-án. 1983-ban a Debreceni Református Kollégiumban érettségizett, majd 1988-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A diploma átvétele után a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol négy évig játszott. 1992-ben a Győri Nemzeti Színház társulatához szerződött. 1998 óta a kecskeméti Katona József Színház tagja. Hamlet, Übü papa, Bánk bán, Gyuri pincér, Georges Dandin, Andrej – csak néhány a szerepek közül, melyek sokoldalúságáról tesznek tanúbizonyságot. Kiemelkedő színművészi teljesítményéért 2011-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki. A rangos elismerés átvételekor így nyilatkozott: "Huszonhárom éve vagyok a pályán, ebből tizenhárom éve játszom Kecskeméten. Eddigi pályafutásom során nem kaptam sok kitüntetést – Szegeden a társulat szavazatai alapján vehettem át a Makó Lajos-díjat, illetve Szeged Önkormányzatának Kulturális Díjával is elismertek. Kecskeméten pedig 2007-ben lettem az Év Színésze, ugyancsak a kollégák szavazatai alapján. A Jászai-díj az első állami kitüntetésem. Úgy vélem, minden elismerés egy fontos állomás a színészek életében."

A színház falain kívül is fáradhatatlanul terjeszti a színházi kultúrát. Rendszeresen vállal zsűrizést szavaló- és színjátszó versenyeken, fellép különböző városi eseményeken. Kuratóriumi elnöke a Színészek az Ifjúságért Alapítványnak, mely azzal a céllal jött létre, hogy eljuttassa a színházat a környező kistelepülésekre, valamint a hátrányos helyzetű gyerekekhez is. 2013-ban Kecskemét önkormányzata rangos kitüntetését is megkapta. Feleségével, Danyi Judit színművésznővel közösen a város legnagyobb művészeti díját, a Katona József-díjat vehették át. A hírös városhoz való kötődéséről így vallott: "Kecskeméten voltam életemben először színházban, itt varázsolt el a színház, amikor felsőtagozatos diákként Ruszt-darabokat néztünk. Éltünk Budapesten, és Győrben is, de csak itt vagyunk otthon."
(Források:  *Katona József Könyvtár  *Katona József Színház  *Ki Kicsoda Kecskeméten)

70 éves Réti Erika színésznő. Miskolcon született 1944. május 17-én. Szülővárosában, a Zrínyi Ilona Gimnáziumban érettségizett majd a Miskolci Nemzeti Színház tagja lett. 1970-ben a Kaposvári Csiky Gergely Színházhoz szerződött. 1979 óta Kecskeméten, a Katona József Színház társulatában játszik. Pályáját naivaként kezdte, majd főként szubrett szerepeket alakított. Később zenés és prózai előadásokban is sikert aratott. Elsősorban a karakterszerepeket szereti. Főbb színpadi alakításai: Roxane (Rostand: Cyrano de Bergerac); Osztrigás Mici (Feydeau: Osztrigás Mici); Cecília (Kálmán: Csárdáskirálynő); Corinna, Fejedelemasszony (Hervé: Nebáncsvirág); Montague-né (Shakespeare: Rómeó és Júlia); Mrs. Boyle (A. Christie: Az egérfogó); Beatrice (Miller: Pillantás a hídról). Filmszerepeket is játszott, többek között a Valahol Oroszországban, a Néma Levente, a Mire megvénülünk, az Egy úrlovas története, a Patika, a Csocsó és A pályaudvar lovagjai című alkotásokban láthatta a közönség. A Kecskeméti Katona József Színház örökös tagja. Kimagasló színészi munkájáért 1993-ban Déryné-díjat, 1996 a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét, 1998-ban Katona József-díjat, 2002-ben Aase-díjat, 2009-ben Bács-Kiskun Megye Művűvészeti Díját és Pék Matyi-díjat kapott. 2002-ben és 2004-ben az évad színésznőjévé választották. 2013-ban férjével, Kiss Jenővel közösen a Bács-Kiskun Megyei Prima Díjat nyerték el.
(Forrás:  *Ki Kicsoda Kecskeméten)

május 22.

50 éves dr. Horváth Zsolt fogorvos, Bács-Kiskun megye országgyűlési képviselője, Kecskemét korábbi alpolgármestere. 1964. május 22-én Szeremlén született. Gyermekként került Kecskemétre. A Katona József Gimnáziumban érettségizett 1982-ben, majd egy évig a megyei kórházban dolgozott. Orvosi diplomjáát 1989-ben Budapesten, a SOTE-n szerezte. Egy évet töltött az USA-ban nyelvtanulás céljából. Ezt követően a kecskeméti kórház ortopédiai osztályán dolgozott. 1994-ben fogorvosi diplomát szerzett, majd Kecskeméten az SZTK-ban lett fogszakorvos. Elvégezte a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemet is. Közgazdászként főképp a közszolgálat és a szociálpolitika területét kutatta.

1989-ben belépett a Fideszbe. 1997-től a párt kecskeméti szervezetének alelnöke, 1998-tól a Bács-Kiskun megyei választmány tagja volt. Az 1998-as országgyűlési választásokon Kecskeméten képviselővé választották. 2000-ig a frakció szóvivője, a képviselőcsoport elnökségének tagja, 2000. február 1-jétől a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkáraként a társadalompolitikai referatúra vezetője volt. Még ebben az évben, júniusban kinevezték az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkárává, de kevesebb, mint egy év múlva, 2001. május 15-én távozott posztjáról. 2001 júniusa és 2002 májusa között a Fidesz frakcióvezető-helyettese volt. 2002-ben, 2006-ban és 2010-ben megvédte országgyűlési mandátumát, 2002 őszén az önkormányzati választásokon a kecskeméti közgyűlési tagjává, majd a város alpolgármesterévé választották. Ezt a feladatát 2006-ig látta el.
(Forrás:  *Katona József Könyvtár)

május 23.

175 éve, 1839. május 23-án Kecskeméten született Garzó Gyula református lelkész, tanár, egyházi író. Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd Nagykőrösön, és Sopronban tanult. A teológiát a pesti egyesült protestáns teológiai akadémián végezte. Tanárai közül nagy befolyást gyakorolt reá Székács József, aki a homiletikát adta elő. Miután öt évig több úri családnál nevelősködött - magán- és elemi népiskolai tanító volt -, 1861-ben nevelőnek ment Dessevffy Gyula házához Debrecenbe. Később a losonci református egyház hívta meg segédlelkésznek, ahol az egyesült protestáns gimnázium V. és VI. osztályaiban szaktanárként is dolgozott. 1863 áprilisában Nagy-Marosra ment helyettes lelkésznek, négy hónnappal később pedig Pestre Török Pál püspök mellé, ahol a lelkészi teendők mellett a népiskola egyik osztályát is vezette. Csak pár hónapig tartott otteni működése, mert 1863 végén a gyönki gimnáziumba hívták meg rendes tanárnak. Nyolc évig szolgált ott és az intézetnek igazgatója is volt. 1872-ben a gyomai egyházközség választotta meg lelkészének. A békésbánáti református egyházmegye tanácsbírája, valamint a békésmegyei régészeti és művelődéstörténeti társaság igazgatója, választmányi tagja lett. A gyomai egyházközség érdemei elismeréséül 1878-ban lelkészi díszpalásttal ajándékozta meg, húsz éves lelkészsége emlékéül arcképét tanácstermükben elhelyezték.

Garzó Gyula írói munkássága is jelentős. 1870-től munkatársa volt a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapnak, a Margócsy József által szerkesztett Protestáns Egyházi Beszédtárnak, a Magyar Protestáns Figyelőnek, 12 ellenröpiratnak, a Protestáns Alkalmi Beszédtárnak, a Czelder Márton által szerkesztett Evangyéliomi Lelkészi Tárnak, a Békésmegyei Közlönynek. Szerkesztette a Békésmegyei Közlöny című társadalmi és politikai lapot, illetve a Gyakorlati Bibliamagyarázatok című szakfolyóiratot. Írt a Balogh Ferencz által szerkesztett Evangyéliomi Protestáns Lapba, a Mitrovics Gyula által szerkesztett Sárospataki Lapokba és a Békésbe is. A makói református egyházközság által a templom felavatása alkalmából 1883-ban kiadott füzetben tőle van a nép előtt tartott imádság és egyházi beszéd; egy szegedi templomszentelés alkalmából 1845-ben kiadott Emlékiratban alkalmi beszéde is szerepel. Népbarát, Botond és Sincerus álneveken is írt.
(Források:  *Katona József Könyvtár  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Szinnyei: Magyar írók élete és munkái)

május 30.

125 éve, 1889. május 30-án született Bakoss László mezőgazdász, gazdasági akadémiai tanár. Középiskoláit Késmárkon és Debrecenben, a gazdasági akadémiát Kassán végezte el. 1912-től a felvidéki városban lett gyakornok, tanársegéd, majd adjunktus. Az I. világháborúban katonai szolgálatot teljesített. 1921-től a debreceni, 1927-től a Keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára volt. 1930 és 1934 között Kecskeméten tanított, azután a Magyaróvári Gazdasági Akadémia (később Magyaróvári Mezőgazdasági Főiskola) rendes tanára lett. Kereskedelemtant, apró háziállatok tenyésztését és tanfolyamon tejgazdasági üzemtant tanított. Főleg baromfitenyésztési kísérletekkel foglalkozott, számos tanulmánya jelent meg szaklapokban. Cikkei  a Kecskeméti Közlönyben is olvashatók voltak. Szakirodalmi munkássága főként a baromfitenyésztés és a cukorrépa-termelés témakörében jelentős. 1946-ban nyugdíjazták. Ezt követően Sopronba ment, utolsó éveit egy szociális otthonban töltötte, ott hunyt el 1964. március 1-én.
(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Laxikon  *Magyar Életrajzi Lexikon  *Moson Megyei Életrajzi Lexikon)

május 31.

60 éves Pallagi Ferenc főszerkesztő, újságíró, a modern magyar bulvárújságírás egyik megteremtője. Kecskeméten született 1954. május 31-én. Sátoraljaújhelyen a Szőlészeti-borászati Technikumban, majd Debrecenben a KLTE történelem-népművelés szakán végzett. 1983-ig népművelőként is dolgozott. Újságírói pályáját egy üzemi lapnál kezdte. 1984-től 1987-ig az Esti Hírlapnál, majd két éven át a Népszavánál tevékenykedett. 1989 és 1992 között a Mai Nap főszerkesztő-helyettese, illetve kiadói vezérigazgató-helyettese volt. A Mai Reggel főszerkesztői, a Mérték Lapkiadó Kft. ügyvezető igazgatói, a Népszava lapszerkesztői, főszerkesztő-helyettesi, felelős szerkesztői pozíciója után 1996-ban a Vasárnapi Hírek, 1997-től 2004-ig a Blikk főszerkesztője volt. Később a Napkelte egyik műsorvezetője lett. Jelenleg a Bors (kezdetben Színes Bulvár Lap) című napilapot főszerkeszti.