NAPRÓL NAPRA2014. június 15-30.

június 16.

125 éve született Irányi István rajztanár, festő, grafikus. Iglón, Miskolcon és Debrecenben végezte tanulmányait, majd Budapesten, a Képzőművészeti Főiskolán szerzett rajztanári oklevelet. Tanára volt többek között Ferenczy Károly és Révész Imre. Az I. világháború idején Galíciában harcolt. Háborús élményeit rajzain és festményein is megörökítette, ezekből 1928-ban, a kecskeméti városi múzeumban rendeztek kiállítást Tirol-Galícia címmel. 1919-ben Cegléden, 1920-tól 1939-ig a Kecskeméti Református Tanítóképzőben és a reáliskolában volt rajztanár. 1939 után budapesti iskolákban tanított. Akvarelleket, kréta-, ceruza- és tusrajzokat készített. Kecskemét számos utcarészletét, épületét is megörökítette. Képei dokumentumértékűek. Készített plakátterveket, meghívókat, okleveleket, emblémákat, reklámgrafikákat, linóleummetszeteket, illusztrálta az 1935-ben megjelent Hornyik-emlékkönyvet. Az 1930-as években tervei szerint készült el a Faragó Béla Országos Tanítói Arvaház dísztermének berendezése és díszítése. Önálló művészi utat járt, nem tartozott a kecskeméti művésztelep alkotóihoz.

június 21.

70 éves Staar Gyula matematika–fizika szakos tanár, tudományos újságíró, a Természet Világa főszerkesztője. Lajosmizsén született 1944. június 21-én. Általános iskoláit szülőhelyén, a gimnáziumot Kecskeméten, a Katona József Gimnáziumban végezte. Tanulmányait az ELTE matematika-fizika szakán folytatta, később diplomát szerzett a MUOSZ újságíró iskolájában is. Egy évig Csepelen tanított, majd öt éven át az ELTE TTK tanulmányi főelőadója volt. 1974 óta a Természet Világa munkatársa, 1990 óta a lap főszerkesztője. Számos jeles matematikussal és fizikussal készített hosszabb-rövidebb riportot, melyek egy része könyv formájában is megjelent. Különösen értékesek a Simonyi Károllyal készített anyagai, amelyek a fizikus életének különböző szakaszait mutatják be. Szakmai munkáját számos elismeréssel jutalmazták, többek között Hevesi Endre- és Táncsics Mihály-díjat kapott. 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét is átvehette.

június 23.

50 éves Sramó Gábor bábszínész, rendező, színházigazgató. Pécsett született 1964. június 23-án. Iskoláit szülővárosában végezte. A Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, majd a JPTE magyar-népművelés szakán szerzett diplomát. Bábszínész képesítéssel rendelkezik. A pécsi Bábszínházképző Stúdiót is elvégezte. 1984-től a Bóbita Bábszínházban bábszínészként dolgozott, majd 1991 és 1994 között a kecskeméti Ciróka Bábszínház ügyvezető igazgatója volt. 1994 óta ismét Pécsett él, a Bóbita Bábszínház művészeti vezetője, 2004 óta az intézmény igazgatója. Főbb rendezései: A hatalmas színrabló, A fekete cilinder, Boszorkányos szülinap, A helység kalapácsa, O'Kane és a holttest, Holle anyó, Rabló-pandúr, A bűvös tűzszerszám. A Pécsi Nemzetközi Báb- és Utcaszínházi Fesztivál Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Magyar Bábművészek Szövetségének elnökségi tagja. Jelenleg a Pannon Egyetem színháztörténész-bölcsész szakán harmadik éves hallgató.

június 24.

50 éves dr. Pusztai Gabriella történész, a Szilárdfy Jakab Városvédő és Hagyományőrző Közhasznú Egyesület titkára. 1964. június 24-én Kecskeméten született. Magyar-történelem szakon végzett a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1988-ban, azóta a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum vezetője. Muzeológusként kutatási, gyűjtési területe a kézműves ipartörténet, vagyis a céhek kialakulása, a kunszentmártoni iparos réteg jelentősége és szerepe a város fejlődésében, az ipartestület időszaka, a kisipar története. A gyáripar 20-dik századi kibontakozásának, az 1989-es rendszerváltás- nak és következményeinek feldolgozását jelenleg végzi. Másik kutatási területe a magyar orvosok tevékenysége az Európán túli területeken. E témából szerzett 2009-ben PhD fokozatot a Szegedi Tudományegyetemen.  Évente több kézműves foglalkozást, bemutatót szervez. Kiállításokon mutatja be a régió ma élő kézműveseit. Vezetésével szervezték meg többek között 2002-ben Kunszentmártonban az Öltözködési műhelytitkok című kiállítást, melyet bemutatók, foglalkozások kísértek.

június 26.

125 éve született Deme László református lelkész, esperes, szerkesztő, Zoványi Jenő egyháztörténész veje. Középiskoláit a Sárospataki Református Kollégium gimnáziumában végezte. 1907-ben érettségizett, majd 1911-ig teológiát tanult Sárospatakon. 1911 és 1912 között az edinburghi New College-ben képezte tovább magát. A Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán is hallgatott négy félévet. 1912-től 1918-ig a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség titkára és óraadó segédlelkész, 1918 és 1926 között a Diákszövetség országos titkára, lapjának kiadója, kiadóhivatalának vezetője, diákotthonának igazgatója volt. 1926-tól 1959-ig, nyugalomba vonulásáig Pécelen lelkészként szolgált. 1952-től 1959-ig az Északpesti Református Egyházmegye esperese volt. A Dunamelléki Egyházkerület 1951-ben zsinati rendes tagnak, 1952-ben konventi rendes tagnak, a konvent sajtóelőadójának választotta. A Diákvilág, Az Erő és más egyházi lapok számos cikkét közölték. 1948-tól 1951-ig a Református Híradó szerkesztője és kiadója volt.

június 29.

Kecskemét vezetését és a város közönségét 100 éve, 1914. június 29-én tájékoztatta a belügyminiszter távirata a trónörököspár, Ferenc Ferdinánd és felesége szarajevói meggyilkolásáról. Másnap a város törvényhatósági bizottsága - Sándor István polgármester aláírásával - a város közönsége nevében a belügyminiszterhez küldött táviratában együttérzését fejezte ki: „Ő Császári Fensége, Ferenc Ferdinánd trónörökös és neje, Ő Fensége Hohenberg Zsófia hercegnő elhunyta alkalmából Ő Felségéhez, a királyhoz intézett részvét feliratunkat a legmagasabb helyre juttatás végett Nagyméltóságodhoz felterjesztjük.” A város vezetése kezdeményezésére 1914. július 4-én gyászistentiszteletet tartottak a trónörököspár emlékére a római katolikus Nagytemplomban. Június végétől a városi sajtóban is a merénylet, majd a háborús helyzet lett a meghatározó téma. Így például a Kecskeméti Lapok július 2-ai száma ismertette Sándor István polgármesternek a közgyűlésben elhangzott gyászbeszédét.

(Források:  *Katona József Könyvtár  *Károlyfalvi József: Kecskemét az első világháború és a forradalmak korában  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum  *Magyar Életrajzi Lexikon  *Magyar Színházművészeti Lexikon  *Sümegi György: Irányi István  *Typotex Kiadó  *Who is Who Magyarországon  *Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon)

TÁMOGATÓINK