NAPRÓL NAPRA: 2012. július - augusztus

július 20.

25 éve hunyt el Benedek Jenő festőművész, Benedek József kecskeméti lakatosmester fia. 1906. január 16-án, Kecskeméten született. Iskoláit szülővárosában végezte, 1925-ben érettségizett a főreáliskolában. Képzőművészeti tanulmányait is a hírös városban, a Kecskeméti Művésztelepen, Révész Imrénél kezdte.

id. Benedek Jenő: Egy kisfiú portréja
(Kecskeméti Képtár) 

Később hosszabb időt töltött a szolnoki művésztelepen, majd Budapesten, a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban tanított. Festői szemléletét alapvetően meghatározta a nagybányai szellemiség. Hosszabb németországi és olaszországi tanulmányútjainak hatására festői munkamódszerébe beépítette az expresszionizmus festékkezelését, de hatott rá az olasz metafizikus festészet is. Élete végén sokalakos szürrealisztikus hangulatú képekkel jelentkezett. Munkásságát többek között Munkácsy- és Kossuth-díjjal jutalmazták.

augusztus 4.

25 éve hunyt el Fekete József tornász, edző. 1923. február 27-én, Kecskeméten született. 1940-től 1944-ig a Kecskeméti TE, majd a Posta Sport Egyesület, azután a Budapesti Honvéd versenyzője volt. 1947-től 1956-ig hét alkalommal nyert országos csapatbajnokságot. 1946 és 1954 között tizennégyszer szerepelt a magyar válogatottban. 1948-ban a londoni olimpián 3., 1952-ben a helsinki olimpián 6. helyezést ért el.

augusztus 5.

100 éve hunyt el Magyar Gábor tanár, piarista szerzetes, iskolaigazgató és közéleti személyiség. 1842. január 10-én született. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában, Kiskunfélegyházán és Szegeden végezte. 1859 szeptemberében, Vácott lépett be a piarista rendbe. A pesti főgimnáziumban érettségizett, míg tanári oklevelét a pesti egyetemen szerezte 1869-ben, földrajz-történelem szakon. Tanított a piarista rend gimnáziumaiban, előbb Tatán és Nagykanizsán, majd az 1866-1867-es tanévben Kecskeméten. Ezt követően Szegedre ment, és élete végéig a Tisza-parti városban tanított. Az iskola falain kívül a város kulturális ügyeiben és mozgalmaiban és az irodalom terén is széles körű tevékenységet fejtett ki. Minden fontosabb közdologban részt vett. Mint szoborbizottsági elnök buzgólkodott a Dugonics-szobor létrehozásán, rendezte a Szegednek ajándékozott Somogyi-könyvtárt, a Dugonics Andrásról elnevezett irodalmi társaságban a tudományos osztály elnöke volt, az iskolai értesítőkben pedig tanulságos cikkeket tett közzé. Megírta a gimnázium történetét is. Nagy hűséggel és lelkesedéssel szolgálta rendjének minden ügyét. Az ő buzgólkodásának is köszönhető, hogy Szegeden a nagy árvíz után fölépült a piaristák új rendháza és palotaszerű gimnáziuma. Érdemeiért a király a Ferenc József-rend lovagkeresztjével, majd a főigazgató címmel tüntette ki, Szeged városa pedig díszpolgárává választotta. Később a piaristák magyarországi rendfőnöke lett.

augusztus 22.

150 éve, Kecskeméten született Pósta Béla régész, egyetemi tanár. Bajai diákévei után a kalocsai jezsuiták nevelték, s még az is megfordult a fejében, hogy belép a rendbe. Ám a családi hagyományok és a római jogrend iránti csodálata érettségi után a budapesti egyetem jogi karára vezették. Közben lelkesen látogatta az akkor már a fővárosban oktató, Erdélyből elszármazott Torma Károly régészeti előadásait, s hatására hamarosan váltott és bölcsészhallgató lett. Már diákkorában szakdíjnokként, írnokként bekapcsolódott a Magyar Nemzeti Múzeumban folyó kutatómunkába, 1885-ben kinevezték segédőrré, majd múzeumőrré. Közben megszerezte a szükséges jártasságot az őskori és a honfoglalás kori régészetben. Ásatásai és terepkutatásai révén, átfogó anyagismereti tudásra is szert tett. Múzeumi tisztviselőként németországi, dániai, svájci és franciaországi tanulmányutakon vett részt. 1897-98-ban tagja volt gróf Zichy Jenő harmadik ázsiai expedíciójának. 1899 áprilisában megbízták a kolozsvári egyetem régészeti tanszékének, s egyben az Erdélyi Múzeum Érem- és Régiségtárának vezetésével. Tudományos munkájában a honfoglalás kori leletek mellett Erdély középkori és reneszánsz művészeti emlékeivel foglalkozott. 1910-ben megindította az első hazai kétnyelvű régészeti folyóiratot. 1907-től a magyar múzeumok egyik országos régészeti felügyelőjévé választották. Cikkeit, tanulmányait számos hazai és külföldi szaklap közölte. 1919. április 16-án hunyt el. „Puritán, hazafias szellemű, a bírói pályán az igazságosság feltétlen szolgálatában álló édes atyjának egyenes lelke ő benne is élt” – írta visszaemlékezésében az őt jól ismerő tanár, dr. Schneller István.

100 éve hunyt el Böszörményi Géza tanár. 1884. február 3-án, Gyantán született. 1906 szeptemberétől 1911 szeptemberéig a kecskeméti református gimnázium tanára volt. Cikkei a Kecskeméti Lapokban jelentek meg.

(Források: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Kerekes Magdolna: Évfordulók, állami, társadalmi, egyházi és néprajzi ünnepek  *Magyar Katolikus Lexikon  *Pósta Béla Egyesület *Vasárnapi Újság, 1900  *Wikipédia, a szabad enciklopédia)