
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2024. december 4.

PARTNEREINK

NAPRÓL NAPRA - 2023. október2023. október

október 5.

100 éve, 1923. október 5-étől szerkesztette Almássy Sándor újságíró a Kecskeméti Lapokat. Néhány év múlva, 1927. október 29. és 1928. november 3. között a Kecskeméti Színházi és Sportélet szerkesztőjeként is dolgozott a hírös városban. Később az Első Kecskeméti Hírlapkiadó és Nyomda Részvénytársaság igazgatósági tagja volt.

(Források: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Vidéki ipari és kereskedelmi részvénytársaságok)

október 12.

125 éve, 1898. október 12-én Kecskeméten született Liszka Jenő kertész, kertészeti szakíró. Alap- és középfokú iskoláit szülővárosában végezte, majd a Kertészeti Tanintézetben tanult tovább. Később ismereteit külföldön bővítette. 1928-tól a Kertészeti Tanintézet előadója, 1930-tól tanára és az üzemtani tanszék vezetője volt. Ettől kezdve sorra jelentek meg üzemtani értekezései, könyvei. Közben tanulmányait is folytatta: doktori címét a kolozsvári egyetem közgazdasági karán, kertésztanári oklevelét a műegyetem mezőgazdasági karán szerezte. Üzemgazdasági kutatásai mellett a kertészet szinte minden ágában tevékenykedett. Írásai a Kertészeti Szemle, a Magyar Gyümölcs, a Kertészeti Tanintézet Közleményei, a Kertészet és a Növényvédelem című lapokban jelentek meg. 1944. december 26-án hunyt el. Életpályáját a főváros ostromakor egy eltévedt gránát szakította félbe.

(Források: *Katona József Könyvtár *Kecskeméti Életrajzi Lexikon)

október 17.

100 éve, 1923. október 17-én Kecskeméten hunyt el Bagi Béla hírlapíró, jogakadémiai tanár. A hírös városban született 1853. április 27-én. Kecskemét város törvényhatósági bizottsági közgyűlése 1883. június 16-án választotta meg a református jogakadémia rendes tanárává. Hírlapírói tevékenységét ekkor hagyta abba. 1913-ig a váltó- és kereskedelmi jog, perrendtartás, peres és peren kívüli eljárás tanára volt. 1909. január 23-án ünnepelték 25 éves tanári jubileumát, és 1913. szeptember 14-én búcsúztatták az intézménytől. Nyugalomba vonulása után még tíz esztendeig a jogakadémia magántanára volt.

(Forrás: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon)

október 30.

150 éve, 1848. október 30-án halt hősi halált Csemiczky Gábor. 1824. június 20-án Izsákon született. Birtokán gazdálkodott, majd amikor Batthyány miniszterelnök 1848. augusztus 20-án kibocsátott rendeletére Kecskemét városa 318 fős önkéntes nemzetőri egységet állított ki, ennek a csapatnak lett a megbízott tisztje századosként. A kecskeméti legénység Pákozdnál csatlakozott a Guyon Richard vezette második zászlóaljhoz. Csemiczky október 30-án a shwechati ütközetben elesett.

(Források: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Szabó Tamás: Száz kecskeméti honvéd és nemzetőr az 1848/49-es szabadságharcban)

400 éve, 1623-ban született Pathai Baracsi János református püspök, a kecskeméti református kollégium rektora. Dunapatajon született, tanulmányait Nagyváradon végezte, majd 1654-ben rektorrá választották Kecskeméten. Azután mint lelkész dolgozott: 1671-ig ismeretlen helyen, ettől fogva Alsónémediben, 1684-től Kunszentmiklóson, 1695 tájától Dunapatajon, 1704-től Cegléden, 1708-tól Ráckevén, 1711-től Dömsödön. Miután 1725-ben felhagyott a papsággal, fiához költözött Dunapatajra és ott halt meg. A pesti egyházmegyének 1675 tájától 1684-ig esperese, az alsódunamelléki egyházkerületnek 1691-től haláláig püspöke volt. Főbb műve: Tánc felboncolása (prédikáció). Magyar verset írt a „Sűrű siralmakkal rakott jajhalom” (1707) című hosszú vers mellé.

(Források: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon)