
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2024. november 21.

PARTNEREINK

NAPRÓL NAPRA2023. február 1-28.

február 4.

175 éve, 1848. február 4-én, Kecskeméten született Dékány Mihály minisztériumi osztálytanácsos. Középiskoláit szülővárosában, illetve a pesti református gimnáziumban végezte, a jogot ugyanott hallgatta. Hivatali pályáját 1866-ban az országos építészeti igazgatóságnál kezdte, amelynek megszűnte után a Közmunka- és Közlekedési Minisztériumba került. 1889-ben a Földművelésügyi Minisztériumba helyezték át, ahol a Tiszaszabályozási ügyosztályt vezette. Kormánybiztosa volt a Szolnok-Csongrádi Jobbparti Tiszaszabályozási Társulatnak és a Gerje-Perje Vízszabályozási Társulatnak. Több alkalommal miniszteri biztosként működött. Szakcikkei jelentek meg a Hon, a Reform, az Ellenőr, a Nemzet és a Fővárosi Lapok hasábjain, a Budapesti Szemle és a Nemzetgazdasági Szemle című folyóiratokban. 1909. júniusában hunyt el.

Feszty Árpád: Kálmán király eltiltja a boszorkány égetést
(A király mögötti kíséret egyik tagján, Dékány Mihály arcvonásait lehet fölismerni)

február 15.

125 éve, 1898. február 15-én hunyt el Ács Zsigmond református lelkész, tanár, műfordító, 14 élő és holt nyelv tudósa. Kiskunhalasi gimnáziumi tanulmányai után 6 esztendeig jogi és teológiai tanulmányokat folytatott Kecskeméten. Már diákkorában tanította az alsóbb osztályosokat. Kiváló tanulmányi eredményeinek köszönhetően azután 1848-tól főiskolai tanári állást kapott a hírös városban, görög, latin, héber nyelveket és exegesist oktatott. 1852-től Nagykőrösön volt tanár, többek között Arany János kollégája. A hozzá fűződő barátsága fordítói tevékenységének nemcsak ösztönzője, hanem elindítója is lett. Ő volt az első, aki Kazinczy után ismét átültette magyarra a Hamletet, míg a Sok zaj semmiért fordításával ő próbálkozott meg elsőként a magyar irodalom történetében. A velencei kalmár Ács Zsigmond fordításában 1853-ban jelent meg Kecskeméten, a pesti Nemzeti Színház pedig 1877-ben mutatta be. Laskó híres szülöttének a helyi református temetőben emlékkövet állítottak és a falusi könyvtárat is róla nevezték el.

február 27.

100 évvel ezelőtt, 1923. február 27-én Kecskeméten született Fekete József tornász, edző, a hírös város egyik olimpikonja. 1940-től 1944-ig a Kecskeméti TE tornásza, azután hét évig a Posta Sport Egyesület, majd 1951-től 1956-ig a Budapesti Honvéd versenyzője volt. Aktív sportpályafutása során számos hazai és nemzetközi versenyen szerepelt sikerrel. 1947 és 1956 között hét alkalommal nyert országos csapatbajnokságot. 1946 és 1954 között tizennégyszer szerepelt a magyar válogatottban. A tornászcsapat tagjaként 1948-ban a londoni olimpián 3., 1952-ben a helsinki olimpián 6. helyezést ért el. Visszavonulása után edzősködött. Budapesten hunyt el 1987. augusztus 4-én.