NAPRÓL NAPRA2018. március 1-31.

március 1.

80 éves Palánkai Tibor Széchenyi-díjas közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Jakabszálláson született 1938. március 1-én. A kecskeméti Katona József Gimnázium tanulója volt. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett kitüntetéses vörösdiplomával. 1960 óta dolgozik az egyetem Világgazdasági Tanszékén. 1982-ben nevezték ki egyetemi tanárnak. 1977 és 1983 között az egyetem tudományos rektorhelyettese, 1983 és 1995 között a Világgazdasági Tanszék vezetője, 1997 és 2000 között a BCE rektora volt. Kutatási területei: a nemzetközi integráció, a fejlett országok gazdasága, a világ energiagazdasága, a gazdasági hadviselés vagy a hadiiparok konverziója, a 90-es évektől a lelet-európai átalakulás és a magyar EU csatlakozás összefüggései. 2002 óta az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány kuratóriumának elnöke. Elismerései: Bács-Kiskun Megye Tudományos Díja, Magyar Köztársaság Érdemkeresztja, Deák Ferenc-díj, Kautz Gyula-díj, Széchenyi-díj, Jean Monnet-díj.
(Források:  *A Kecskeméti Katona József Gimnázium jubileumi évkönyve, 1998  *Ki kicsoda a magyar gazdasági életben  *Révai Új Lexikona) 

március 4.

25 éve hunyt el Vitkovics József egykori neves labdarúgókapus, aki évtizedeken át védte a  KTE és a Kecskeméti Dózsa kapuját. Pályafutását nagyon fiatalon, már általános iskolás korában a KTE lila-fehér színeiben kezdte. A polgári életben előbb kereskedőnek készült, majd a villanyszerelő szakmát tanulta ki, sportolóként pedig hamarosan a KTE első csapatának hálóját őrizte. Tehetségére a Kecskeméti Dózsa vezetői is felfigyeltek, és rövid ideig a hírös város másik csapatának kapuját védte, de szíve csakhamar visszahúzta a régi egyesületéhez, ahol azután a hatvanas évek végéig játszott. Többnyire a lilák legjobbja volt, a helyi lap tudósítója gyakran írta, hogy „Vitkovics mindvégig jól védett”. A szurkolók szerették, népszerűségét jól mutatja, hogy még a házasságkötésének híre is közügy volt Kecskeméten. Egykori játékostársai évekkel később is jó szívvel emlékeztek rá, úgy emlegették, mint aki a védést nagyon komolyan vette, ám a pályán kívül mindig kész volt a mókára, a vidámságra. Hosszan tartó, súlyos betegség után fiatalon, 56 éves korában hunyt el. 
(Forrás:  *Petőfi Népe)

75 éves Bende Ildikó Aase-díjas színésznő. Kecskeméten született 1943. március 4-én. A tanárképző főiskola elvégzése után 1964-ben segédszínésznő lett a kaposvári Csiky Gergely Színházban. 1966-tól a kecskeméti Katona József, 1974-től a győri Kisfaludy Színház tagja volt. Vendégként fellépett a győri Vaskakas Bábszínházban, a Gózon Gyula Kamaraszínházban, a székesfehérvári Vörösmarty Színházban és a tatabányai Jászai Mari Színházban is. Főbb szerepei: Ariel (Shakespeare: A vihar); Josephine (Sardou–Najac: Váljunk el!); Helén (Ödön von Horváth: Mesél a bécsi erdő). Szatirikus hangvételű művekből összeállított előadóestjeivel és gyermekműsoraival is sok sikert aratott. 2006-ban Aase-díjat, 2016-ban Szent László-díjat kapott, a Győri Nemzeti Színház Örökös Tagja.
(Forrás:  *Magyar Színházművészeti Lexikon) 

március 8.

25 évvel ezelőtt, 1993. március 8-án ünnepi percekkel indult Kecskemét képviselő-testületének soros ülése. Munkásságának elismeréseként a hírös város díszpolgárává avatták Kálmán Lajos pedagógust, népzenekutatót. A rangos kitüntetést Merász József adta át az ünnepeltnek. Kálmán Lajos 1947-től nyugdíjazásáig a kecskeméti Református Tanítóképzőben, illetve annak jogutódaiban dolgozott. Pedagógusi munkája mellett nagy érdeklődéssel fordult a Kiskunságban élő emberek világa, nyelve, kultúrája és az élő hagyományok felé. Népzenekutatóként Kecskemét környékén több mint 1500 népdalt gyűjtött, köztük bugaci pásztorok dalait. A kilencvenes években egyházzenével is foglalkozott, zsoltárok keltek életre keze alatt. Halála előtt néhány hónappal jelent meg a Kecskemét környéki népdalkincskistükre című népdalgyűjteménye, a könyvbemutatón megénekeltette a közönséget. 1999 novemberében hunyt el. Sírjára barátja, Buda Ferenc költő faragta a kopjafát.
(Forrás:  *Petőfi Népe)

március 20.

65 éves Pintér Lajos író, költő. 1953. március 20-án született. Általános és középiskolai tanulmányait „szülei városában”, Csongrádon végezte. A Batsányi János Gimnáziumban érettségizett 1971-ben. 1971–től 1976-ig az ELTE BTK magyar-népművelés szakán tanult, tagja volt az Eötvös Kollégiumnak. Első versei 1972-ben jelentek meg a Tiszatájban. Az ELTE BTK Jelenlét című irodalmi folyóiratának alapító szerkesztője volt, 1976 óta a Forrás című irodalmi folyóirat szerkesztője, főmunkatársa. 21 önálló kötete mellett versei, írásai megjelentek a Szép Versekben és számos folyóiratban, többek között az Árgusban, a Forrásban, a Kortársban, a Tiszatájban és az Új Forrásban. Szerkesztésében jelent meg Radnóti Miklós válogatott versei című kötet a Magyar irodalom gyöngyszemei sorozatban (Kozmosz Könyvek, 1979.). Rajz őszi tűzfalon című képversét iskolai tankönyvekben is megtalálhatjuk.
(Forrás: *http://pinterlajos.uw.hu )