NAPRÓL NAPRA2018. február 1-28.

február

75 éve, 1943 februárjában hunyt el Donáth György költő, újságíró, társadalompszichológus. 1912. november 11-én, Kecskeméten született. Középiskolai tanulmányait szülővárosában, a református gimnáziumban végezte, majd Budapesten jogot hallgatott. Részt vett a baloldali diákmozgalmakban, ezért nem vették fel az ügyvédi kamara tagjai közé. 1934-től a KMP tagja volt, Molnár Erikkel és általában a baloldali értelmiséggel tartott kapcsolatot. Cikkeit a Kecskeméti Lapok is közölte. Társadalom-lélektani tanulmányokat is írt. Az illegális munkásmozgalomban a fővárosban tartott előadásokat, szemináriumokat. 1943 februárjában munkaszolgálatosként a fronton vesztette életét.
(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Magyar Életrajzi Lexikon) 

 
február 14.

100 éve, 1918. február 14-én égett le az első kecskeméti gőzmalom, a József-gőzmalom.  A Trombita utca 1. szám alatti Klingert-féle telken már 1857-ben felépítették, de működését csak 1858-ban, József napján kezdte meg. Kezdetben 2 kővel dolgozott és  elszámolásai szerint ezekben az első években naponta 170 mázsa őrlést és darálást végzett. Hat évtizedes működése során azután voltak sikeres időszakai, így például a kiegyezés utáni években, amikor részvénytársasággá alakult, már 5 pár búzaőrlővel, 4 pár kásakővel és 5 hengerszékkel dolgozott. A Kecskeméti Lapok szerkesztője 1970-ben többek között ezt írta: „a malom eredményesen szolgálja az őröltető közönség kényelmét.” A későbbi években hullámzó működés jellemezte, a gyakori korszerűsítések ellenére a hanyatlás jelei is mutatkoztak. A száz évvel ezelőtti súlyos szerencsétlenséggel ért véget a működése.

 
február 15.

50 éve, 1968. február 15-én hunyt el Waldapfel József irodalomtörténész, egyetemi tanár, akadémikus. 1904. október 28-án Budapesten látta meg a napvilágot. 1921-től a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult, 1925-ben ott szerezte meg bölcsészdoktori oklevelét, amelyet 1926-ban magyar–latin szakos tanári képesítéssel egészített ki. Ezt követően közel két évtizeden át, 1944-ig a budapesti Országos Rabbiképző Intézet gimnáziumának tanára volt. A második világháború befejeződése után, 1946-tól a középiskolai tanárképző intézetben, 1948-tól a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanított, 1949-től haláláig az irodalomtörténeti tanszék munkáját irányította. A reneszánsz és felvilágosodás korabeli magyar irodalom egyik legjelentősebb 20. századi kutatója volt. Elsősorban monografikus korszakvizsgálatai jelentősek, többek között Kecskemét szülöttje, Katona József munkásságának, irodalomtörténeti kapcsolatainak és művei beágyazottságának átfogó kutatása fűződik a nevéhez. Elkészítette Katona József művei filozófiai hátterének elemzését, illetve a Bánk bán szerzőjére és munkásságára vonatkozó további kutatásai eredményeként a Katona József-monográfiát.

 
február 17.

150 éve, 1868. február 17-én hunyt el Kulifay Zsigmond református lelkész, műfordító. Debrecenben végezte a teológiát. 1818-ban Mezőtúron rektor, 1823-ban Tiszaigaron helyettes lelkész volt. 1825-ben Kunhegyesre hívták meg lelkésznek, ahol később esperesként is működött. Műfordításai, önálló füzetekben egyházi beszédei jelentek meg. Nyelvészettel is foglalkozott. Magyarra fordította a Biblia Újszövetség részét. Több munkája, így például Széchenyi Blickjének fordítása is kéziratban maradt.

 
február 20.

Az 1801-ben alakult kecskeméti zsidó hitközség az 1850-es évek végén a korábbinál nagyobb, 600 imaszékes zsinagóga megépítését tűzte ki célul. A kivitelezési munka 1864 májusában indult és hat hónappal később már tető alatt állt a hatalmas építmény. A következő három évben azonban anyagi nehézségek miatt szinte teljesen megállt a munka. Az Országos Izraelita Alap 25.000 forintos kölcsöne kellett ahhoz, hogy 150 évvel ezelőtt 1868. február 20-án folytatódhasson az építkezés. A feljegyzések szerint a külső kőművesmunka 1868. június 10-én teljesen befejeződött, míg a belső díszítéssel és berendezéssel három évvel később végeztek. A zsinagógát 1871-ben avatták fel. Az azóta eltelt közel másfél évszázad során sok viszontagságon ment át. Az 1911-es földrengés a zsinagóga épületében is óriási kárt okozott, a helyreállítást Baumhorn Lipót tervei alapján 1913–1914-ben végezték el, ekkor került a nyolcszögű torony tetejére a korábbi félrebillent hagyma helyett a lótuszbimbó alakú kupola. A második világháború után az épület, melynek lépcsőházában Michelangelo szobrainak tizenöt hiteles gipszöntvénymásolatát helyezték el, a Tudomány és Technika Házaként működött. Az egykori zsinagóga a közeljövőben ismét megújul: Természettudományos Tudástár és Élményközpont létesül benne. 

 
február 23.

Az 1860-as évek második felében Kecskemétről indult ki az alföldi parasztság függetlenségi harca. A mozgalom a szegényparasztság tiltakozása volt az 1867-es kiegyezés társadalmi és politikai rendszere ellen, de segítette az egész magyar nép kiegyezésellenességének megerősödését is. A parasztmozgalmat Asztalos János vezette. A kecskeméti ügyvéd - aki a hírös városban elsősorban a kisemberek ügyeit intézte - előbb olvasóköröket szervezett, majd kezdeményezésére 150 évvel ezelőtt, 1868. február 23-án megalakult a Kecskeméti Demokrata Kör. Az ünnepélyes rendezvényen közel 20 ezren vettek részt. A következő hetekben Asztalos János Kossuth Lajos gondolataira hivatkozva számos indítványt, proklamációt tett közzé, melyekben bátran támadta a kiegyezés rendszerét és független demokratikus Magyarországot követelt. A mozgalmat azonban a kormány elfojtotta: a demokrata köröket áprilisban betiltották, országos szervezőit elfogták, a szabadság, testvériség, egyenlőség elve alapján az 1848-as törvények visszaállításáért harcoló Asztalos János is börtönbe került. Jelmondata a kecskeméti Városháza homlokzatán lévő emléktáblán is olvasható: "Küzdök mindazok ellen, akik a nép jogát csorbítani sietnek."

 
február 25.

175 éve, 1843. február 25-én hunyt el Ferenczy Móric városi írnok, tb. levéltárnok. 1822-ben fejezte be tanulmányait. 1823. november 7-én a város tiszteletbeli írnokként alkalmazta. 1827-től dolgozott a levéltárban, az iratok rendezését végezte Drégely István tanácsnok mellett. 1829-től írnok volt, 1833-tól folytatta levéltári tevékenységét. 1837-ben tb. levéltárnoknak nevezték ki. Hunyadi Jánosról írt munkájának kézirata a Nemzeti Múzeumba került.
(Források: *Bálintné Mikes Katalin: Kecskemét város levéltára *Kecskeméti Életrajzi Lexikon)