|
|
NAPRÓL NAPRA2017. szeptember 1-30.
szeptember 2.
125
éve, 1892. szeptember 2-án, Kecskeméten hunyt el Muraközy János ügyvéd,
festőművész, a 19. század második felében Kecskemét város egyik vezető
tisztségviselője. 1824. február 8-án született. A kecskeméti
református főiskolán Jókai diáktársa és barátja, az író több
regényalakjának ihletője volt. Pesten és Bécsben tanult festészetet.
1848-49-ben részt vett a szabadságharcban, mint nemzetőr százados,
gerillakapitány, majd honvéd százados. A bujdosás évei után hivatalnok,
1878-tól pedig gazdasági tanácsnok. A parcellázások és a városi
szőlőtelep létrehozása révén jelentős szerepe volt a környékbeli szőlő-
és gyümölcskultúra fejlesztésében.
125 éve, 1892. szeptember 2-án született Kertész Dezső színművész.
Iskoláit Aradon végezte, majd Budapesten Pethes Imre magánnövendékeként
színi tanulmányokat folytatott. Első szerződését Krecsányi Ignác budai
színtársulatával kötötte. Innen Aradra szerződött, és 1915-ig különböző
vidéki társulatoknál működött. 1915-től a Vígszínház tagja volt.
1925-től a Király Színház, a Magyar Színház, a Belvárosi Színház és még
néhány fővárosi színház színpadán játszott. 1942-ben a Tábori Színházzal
a fronton járt. 1945-ben a kecskeméti Katona József Színház hívta meg,
de még ebben az évben a Belvárosi Színházhoz szerződött, de hamarosan
szilenciumra ítélték. 1951-ben a Madách Színházban, 1953 és 1955 között
ismét a kecskeméti Katona József Színházban játszott. Ezt követően a
budapesti József Attila Színház tagja lett. 1965. október 18-án hunyt
el. Tehetséges jellemábrázoló volt, sihederfigurákkal kezdte, majd
komolyabb bonviván- és szerelmes-szerepek után jellemszínész lett. Főbb
szerepei: André (Duval: Zenebona); Dorozsmay (Ábrahám P.: Az utolsó
Verebély-lány); Tanító (Bródy S.: A tanítónő); János (Molnár F.: Az
ördög).
(Forrrások: *Magyar Színházművészeti Lexikon *Régi színházi fotók - Mennyei páholy)
50 éve, 1967. szeptember 3-án Kecskeméten hunyt el Zimay Károly polgármester.
A hírös városban született 1875. március 11-én. Középiskoláit a
kegyesrendiek főgimnáziumában, az egyetemet Budapesten végezte.
Joggyakornok a kecskeméti törvényszéknél volt. 1898-ban került Kecskemét
városához fogalmazónak, majd 12 évig rendőrkapitányi állást töltött be.
1915 májusában tanácsnokká választották, ettől kezdve 1922-ig az
adóügyi osztályt vezette. Az I. világháború idején sorozási és
rekvirálási ügyekkel foglalkozott. 1922 márciusában Kecskemét város
polgármesterévé választották. Tervei között szerepelt a város gazdasági
egyensúlyának helyreállítása, az állattenyésztés fejlesztése, házhelyek
osztása, ipari munkaalkalmak teremtése. A gazdasági válság sok tervét
húzta keresztül, de a konszolidáltabb évek alatt néhány értékes
eredményt sikerült elérnie: 1925-ben megnyílt az új strandfürdő,
1928-ban újabb városi bérházat adtak át a Rákóczi úton, felépült az új
postaépület, a piarista gimnázium, több utcát kiköveztek, a
Klebelsberg-féle akció keretében 1927-28-ban több elemi iskolát
építettek, a vasútkertben megnyitották a Városi Múzeumot.
Polgármesterségének utolsó évében készítették elő az első Hírös Hetet.
Nyugalomba vonulásakor — 1934 áprilisában — búcsúbeszédében jelentős
eredménynek könyvelte el a tiszaugi Tiszahíd felépítését és a bugaci
vasút létrehozását.
75
éve, 1942. szeptember 4-én hunyt el Móricz Zsigmond író, újságíró,
szerkesztő, a XX. századi magyar realista próza kiemelkedő alakja. A
két
világháború között többször megfordult Kecskeméten. 1924-ben a hírös
város színügyi bizottsága nem engedélyezte Búzakalász című
színdarabjának bemutatását, a Kecskeméti Lapok azonban kiállt az író
mellett. Kecskemét vendége volt 1926-ban, a magyar gyümölcs napján. Az
első Hírős Hét előtt, 1934 júliusában rádióbeszédet mondott
Kecskemétről. 1935-ben parcellát vásárolt Kisnyírben, többekkel együtt
írótelepet akart létrehozni. 1936-ban a Katona József Társaság vendége
volt, látogatását így indokolta: „Nem azért jövök ide, hogy tanítsak,
hanem, hogy tanuljak, nem azért, hogy messziről hozott fényképeket
mutassak, hanem azért, hogy olajat gyűjtsek a mécsesembe”. Többször írt Kecskemétről. 1940-ben e szavakkal méltatta a hírös várost: „Kecskemét temesse el az Alföldnek egyik legmagyarabb jellemvonását, hogy itt nem lehet semmit megszervezni.”
175 éve, 1842. szeptember 5-én Kecskeméten született Szabó Mihály városi alkapitány.
Tanulmányait szülővárosa református kollégiumában és a pozsonyi
jogakadémián végezte. 1872-ben bírói, 1875-ben ügyvédi vizsgát tett,
majd ügyvédi irodát nyitott. Dani Ferenc főispán tiszteletbeli ügyésszé
nevezte ki. 1884. december 28-án a tisztújító közgyűlésen városi
alkapitánynak választották, 1890-ben állásában megerősítették. Mint
alkapitány állandó referense volt az illetőségi ügyeknek, iparügyekben
mint elsőfokú iparhatóság működött. Tagja volt a törvényhatósági
bizottságnak és a római katolikus egyháztanácsnak.
150 éve, 1867. szeptember 6-án született Ambruszter Sándor piarista tanár.
1886-tól a rend tagja, 1891-től áldozópap volt. 1897-tól Kecskeméten
tanított. Előbb mint helyettes, majd 1900-tól a piarista iskola rendes
tanára, míg 1921 és 1937 között a női kereskedelmi iskola tanára volt.
Cikkei a helyi lapokban jelentek meg. Dolgozatot írt többek között a
kecskeméti kegyes tanítórendről.
25 éve, 1992. szeptember 8-án hunyt el Szőts Rudolf pedagógus, a kecskeméti Katona József Gimnázium legendás tanára.
1946 februárjában jött Kecskemétre, a piarista iskola tanára lett. Az
egyházi iskolák államosítása után a minisztérium megbízásából átvette a
gimnázium igazgatását. Ebben a beosztásában 1950. augusztus 31-ig
működött, amely tisztségéből saját kérésére mentették fel. Közben
1949-ben Szemerey Andorral együtt felkérték, hogy szervezzék meg és
indítsák be a Katona József Gimnáziumot. Itt orosz nyelvet tanított,
majd 1953-tól 1957 májusáig igazgatóhelyettes volt. 1956-ban részt vett
az iskola forradalmi bizottságának munkájában, ezért 1957 májusában
Kisfáiba helyezték. A száműzetés másfél éve alatt borászati
szakkönyveket fordított magyarról oroszra. 1958-ban a Bányai Júlia
Gimnáziumban kapott állást, majd rövid idő múlva még egyszer
visszakerült a Katona József Gimnáziumba, ahonnan 1978-ban mint
igazgatóhelyettes ment nyugdíjba.
125 éve, 1892. szeptember 11-én született dr. Mihóczy Rezsőné dr. Lőcsey Mária pedagógus.
1916-tól 1930-ig Kecskeméten tanított. Ezt követően Szentesen a
kereskedelmi iskola tanára lett, később éveken keresztül közkedvelt és
szeretett igazgatója volt az intézménynek. A melegszívű, emberséges,
igen nagy tudású tanárnő férjével, Mihóczy Rezsővel a szentesi gimnázium
latin-történelem szakos középiskolai tanárával, az iskolai táborozások
állandó főszervezőjével, cserkészparancsnokával együtt egész életét a
gyerekek között, a fiatalok tanításának szentelte. Mindketten odaadó,
nagy tudású pedagógusok voltak. Ars poeticajukat a Horváth Mihály
Gimnázium Évkönyvében Bácskai Mihályné így fogalmazta meg: "... szeressétek a fiatalokat, hisz ők az élet, s az életnél nincs szebb, s ezért nagyszerű, ha pedagógus lehet az ember."
25 évvel ezelőtt Szabó Iván szobrászművész alkotásaiból nyílt kiállítás a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Múzeumában.
|
Aktuális lapszámunk tartalma:A schwechati csata egyik áldozata A református főgimnázium egykori igazgatója A hírös város legendás sebésze Kecskemétre menekült az iskola elől Félt a közönytől, a se-se emberektől Aktuális számunkArchívum
2007. december
2008. január 2008. február 2008. március 2008. április 2008. május 2008. június-augusztus 2008. szeptember 2008. október 2008. november-december 2009. január 2009. február 2009. március 2009. április 2009. május 2009. június-augusztus 2009. szeptember-október 2009. november-december 2010. január-február 2010. március-április 2010. május-június 2010. július-augusztus 2010. szeptember-december 2011. december 2012. június 2012. július-augusztus 2012. szeptember-október 2012. november-december 2014. január 9. 2014. január 16. 2014. január 23. 2014. január 31. 2014. február 14. 2014. február 28. 2014. március 15. 2014. március 31. 2014. április 15. 2014. április 30. 2014. május 15. 2014. május 31. 2014. június 15. 2014. június 30. 2014. július 31. 2014. augusztus 15. 2014. augusztus 31. 2014. szeptember 15. 2014. szeptember 30. 2014. október 15. 2014. október 31. 2014. november 30. 2014. december 15. 2014. december 31. 2015. január 15. 2015. január 31. 2015. február 14. 2015. február 28. 2015. március 15. 2015. március 31. 2015. április 15. 2015. április 30. 2015. május 15. 2015. május 31. 2015. június 15. 2015. június 30. 2015. július 31. 2015. augusztus 31. 2015. szeptember 15. 2015. szeptember 30. 2015. október 15. 2015. október 31. 2015. november 30. 2015. december 31. 2016. január 15. 2016. január 31. 2016. február 29. 2016. március 31. 2016. április 30. 2016. május 31. 2016. június 30. 2016. július 31. 2016. augusztus 31. 2016. szeptember 30. 2016. október 31. 2016. november 15. 2016. november 30. 2016. december 31. 2017. január 15. 2017. január 31. 2017. február 28. 2017. március 31. 2017. április 30. 2017. május 31. 2017. június 30. 2017. július 31. 2017. augusztus 31. 2017. szeptember 30. 2017. október 31. 2017. november 30. 2017. december 31. 2018. január 31. 2018. február 28. 2018. március 31. 2018. április 30. 2023. január 31. 2023. február 28. 2023. március 31. 2023. április 30. 2023. május 31. 2023. június 30. 2023. július-augusztus 2023. szeptember 2023. október 2023. november 2023. december 2024. január 2024. február 2024. március 2024. április 2024. május 2024. június |
HN Szerkesztősége: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c. • Tel.: 20/886-1979 • E-mail: info@hirosnaptar.hu | ||||