|
|
NAPRÓL NAPRA2017. március 1-31.március 11.
175 éve, 1842. március 11-én született Eötvös Károly író, publicista, ügyvéd, politikus, a nevezetes tiszaeszlári perben a vádlottak védőügyvédje. Jogi
tanulmányait Pápán, Kecskeméten és Pesten végezte. 1863-ban részt vett
az Almássy-féle összeesküvésben, ezért pár hónapig fogságot szenvedett.
1865-ben Pápán jogakadémiai tanár, majd a kiegyezés után ügyész volt.
1866-ben bírói vizsgát tett. 1872-ben Deák-párti programmal mint
országgyűlési képviselő nagy hatású szónoklataival hívta fel magára a
figyelmet. Deák Ferenc halála után rövid időre birtokára vonult, de
1877-től mint ellenzéki vezér ismét szerepet vállalt a közéletben.
1883-ban, a hírhedt tiszaeszlári perben az ártatlanul vádoltak
védőügyvédjének szerepét vállalta. Ezzel a perrel neve túljutott az
ország határain. 1892-ben egy ideig a Függetlenségi és 48-as pártkör
elnöki tisztségét töltötte be, rövidesen azonban új ellenzéki pártot
alakított. Több fővárosi lap számára dolgozott. Szépirodalmi műveiben,
emlékezéseiben, útirajzaiban a reformkort, a 48-as szabadságharcot és a
köznemesi liberalizmust lelkesítő példaként ábrázolta. Mesélő kedve és
anekdotikus humora tette írásait vonzóvá. 1916. április 13-án Budapesten
hunyt el. március 16.
175 éve, 1842. március 16-án Kecskeméten hunyt el Ferenczy János György kapitány, Ferenczy Móric apja.
1773. április 16-án, a hírös városban született. Kapitányként harcolt a
Napóleon ellen szervezett osztrák seregben. A harcokban 1794-ben
elvesztette jobb karját. Ekkor a katonaságtól nyugalomba vonult.
Megnősült, feleségül vette Breitvicz Dorottya bárónőt. 1804-ben
telepedett le Kecskeméten. 1809-ben a napóleoni hadak magyarországi
támadása hírére Pest megye elrendelte, hogy a városok gyalog és lovas
űző sereget állítsanak fel. Kecskemét 300 lovasból és 600 gyalogosból
álló seregének kapitánya Ferenczy János lett. Földi maradványai a
nagytemplom szentélye alatt vannak elhelyezve.
125 éve, 1892. március 18-án hunyt el Polák Ede József piarista tanár, igazgató, a rend kormánysegéde. 1816.
március 12-én született. 16 évesen, 1832 szeptemberében lépett a
rendbe. Tanulmányait Nyitrán, Trencsénben, Vácott és Szentgyörgyön
végezte. 1939-ben bölcsészetből doktorált, két évvel később pappá
szentelték. Gimnáziumi tanár lett. Debrecen, Vác, Nyitra, Selmecbánya és
Temesvár után 1862-ben került Kecskemétre. A főgimnázium igazgatója és a
rendi növendékek vezetője volt. Itt tartózkodása alatt, 1868-ban nevezték ki a piarista rend
magyarországi tartománya tiszteletbeli kormánytanácsosává,
1877-ben pedig kormánysegéddé választották. 1882. május 31-én
kecskeméti működésének húsz éves évfordulóját a város
vezetősége ünnepség keretében méltatta. 1883-tól Budapesten a
kegyesrendiek pénztárnoka volt. 1891. augusztus 5-én tartotta
aranymiséjét. 1892 márciusában hunyt el. Természettudományos
dolgozatai a selmeci és a kecskeméti főgimnázium értesítőiben
jelentek meg. Természettani cikkeit a Kecskeméti Lapok, a Reform és
a Tanodai Lapok is közölte.
25 éve, 1992. március 20-án nyílt meg az első kiállítás a Magyar Fotográfiai Múzeumban.
A kecskeméti orthodox hitközség által korábban zsinagógává átalakított
épületben a 19. század közepén Kecskeméten dolgozott Simonyi Antal
fotóit rendezte be Kincses Károly fotómuzeológus. Az ünnepélyes
tárlatavatón megnyitóbeszédet Hanák Péter történész mondott. Az ismert
fényképíró művei, akinek kortársai között jeles emberek voltak: Petőfi,
Arany és Madách, együtt, egy tárlaton szerepeltek. A fotómúzeum
látogatói Simonyi Antal remekbe szabott portréit, képeit, melyek a kor
hangulatát és természetesen a fotón szereplő egyének jellegzetes
vonásait, a műterem meghitt sarkait idézték meg, másnaptól tekinthették
meg.
75 éve, 1942. március 25-én hunyt el Lakatos Ottó minorita szerzetes, hittanár, tartományfőnök.
1865. április 6-án Kecskeméten látta meg a napvilágot. Szülővárosában végezte alsó és középiskoláit, majd 1883-ban
Nyírbátorban lépett a minoriták közé. A teológiát az egri érseki
líceumban hallgatta. Felszentelése után előbb Aradon, majd Nagybányán
volt hitoktató. Oklevelet szerzett gyorsírásból is, kilenc évig azt is
tanította. 1895-ben a rendjében létező paduai szent Antalról nevezett
őrség őre lett. Később a szilágysomlyói gimnáziumot nyolcosztályossá
fejlesztette. Gödöllőn és Nyírbátorban gimnáziumot, Miskolcon és Lőcsén
fiúnevelő intézetet nyitott, átépítette az egri rendházat. 1918-ban
ismét Aradra hívták. 1919-ben megalakította az egyházközségi tanácsot és
megnyitotta az egyházközségi megye elemi iskolát és főgimnáziumot. A
Mosoczi- és a Káda-telepen templomot épített. 1939-41 között az erdélyi
rendtartomány főnöke volt. Cikkei az erdélyi lapokban, szentbeszédei a
Jó Pásztorban jelentek meg. Az aradi plébánia értesítőit is éveken át ő
szerkesztette.
(Források: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái *Magyar Katolikus Lexikon)
|
Aktuális lapszámunk tartalma:A schwechati csata egyik áldozata A református főgimnázium egykori igazgatója A hírös város legendás sebésze Kecskemétre menekült az iskola elől Félt a közönytől, a se-se emberektől Aktuális számunkArchívum
2007. december
2008. január 2008. február 2008. március 2008. április 2008. május 2008. június-augusztus 2008. szeptember 2008. október 2008. november-december 2009. január 2009. február 2009. március 2009. április 2009. május 2009. június-augusztus 2009. szeptember-október 2009. november-december 2010. január-február 2010. március-április 2010. május-június 2010. július-augusztus 2010. szeptember-december 2011. december 2012. június 2012. július-augusztus 2012. szeptember-október 2012. november-december 2014. január 9. 2014. január 16. 2014. január 23. 2014. január 31. 2014. február 14. 2014. február 28. 2014. március 15. 2014. március 31. 2014. április 15. 2014. április 30. 2014. május 15. 2014. május 31. 2014. június 15. 2014. június 30. 2014. július 31. 2014. augusztus 15. 2014. augusztus 31. 2014. szeptember 15. 2014. szeptember 30. 2014. október 15. 2014. október 31. 2014. november 30. 2014. december 15. 2014. december 31. 2015. január 15. 2015. január 31. 2015. február 14. 2015. február 28. 2015. március 15. 2015. március 31. 2015. április 15. 2015. április 30. 2015. május 15. 2015. május 31. 2015. június 15. 2015. június 30. 2015. július 31. 2015. augusztus 31. 2015. szeptember 15. 2015. szeptember 30. 2015. október 15. 2015. október 31. 2015. november 30. 2015. december 31. 2016. január 15. 2016. január 31. 2016. február 29. 2016. március 31. 2016. április 30. 2016. május 31. 2016. június 30. 2016. július 31. 2016. augusztus 31. 2016. szeptember 30. 2016. október 31. 2016. november 15. 2016. november 30. 2016. december 31. 2017. január 15. 2017. január 31. 2017. február 28. 2017. március 31. 2017. április 30. 2017. május 31. 2017. június 30. 2017. július 31. 2017. augusztus 31. 2017. szeptember 30. 2017. október 31. 2017. november 30. 2017. december 31. 2018. január 31. 2018. február 28. 2018. március 31. 2018. április 30. 2023. január 31. 2023. február 28. 2023. március 31. 2023. április 30. 2023. május 31. 2023. június 30. 2023. július-augusztus 2023. szeptember 2023. október 2023. november 2023. december 2024. január 2024. február 2024. március 2024. április 2024. május 2024. június |
HN Szerkesztősége: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c. • Tel.: 20/886-1979 • E-mail: info@hirosnaptar.hu | ||||