|
|
NAPRÓL NAPRA2017. május 1-31.
május 9. 125 éve, 1892. május 9-én hunyt el Vállaji Sipos Pál református lelkész, helyettes püspök. 1823 márciusában Kecskeméten született. Alsó és felsőfokú tanulmányait szülővárosában, a református gimnáziumban végezte. Itt lett tanár 1847-ben. A magyar érzelmű ifjú az 1848-as szabadságharc kitörésekor lelkesítő szónoklataival buzdította az ifjúságot. Kecskeméten ekkor írta Nemzeti dalát, melyet az egész városban énekeltek. Kossuth felhívása a magyar ifjakat zászló alá szólította. Vállaji Sipos Pál önkéntes nemzetőrként, majd honvéd gyalogos katonaként és végül huszárként végigharcolta a szabadságharcot. Károlyi István huszárezredében részt vett az isaszegi és a turai ütközetekben is, ahol majdnem életét is adta a honért. Súlyos sérüléseket szenvedett: 17 orosz szuronydöfés nyomait kezelték testén. Halálát is végül ezek a sebek okozták. Érdemeiért hadnagyi kitüntetésben részesült, gróf Ráday Pál őrnagy személyesen adta át Sipos Pálnak a hadnagyi kinevezést. A szabadságharc leverése után teológiai tanulmányait befejezte. 1855-ben a fóti református gyülekezet lelkipásztorául választotta. 1866-ban tanácsbíró, 1871-től alesperes, 1884-től helyettes püspök lett. Mint konventi tag részt vett az 1881. évi debreceni, majd az 1891. évi budapesti zsinaton. Halála napján, 1892. május 9-én a református egyház, és Fót történetébe is beíródott: "Sipos Pál ezen egyháznak 1855-től fogva nagytudományú, mély bölcsességű, fáradhatalan buzgalmú, s mondhatni újjáalkotó lelkésze elszólíttatott az élők közül, hogy beszámoljon a mennyei Atya előtt, akinek hű szolgája lenni a rábízott tálentumokkal híven sáfárkodni teljes erejéből igyekezett."A fóti református temetőben lévő sírját az Országos Millenniumi Emlékbizottság a szabadságharc 150. évfordulóján Nemzeti Emlékhellyé nyilvánította. Vállaji Sipos Pált 2012 márciusában Fót Város posztumusz Díszpolgárává választotta. (Források: *Fót-City - közéleti-kulturális magazin*)
„Munkáimban
arra törekedtem, hogy a tízesztendős gyerek ugyanúgy találhasson valami
tartalmat bennük, mint a százesztendős aggastyán és persze valamennyi
közbeeső évjárat” – vallotta a 25 évvel ezelőtt, 1992. május 11-én elhunyt Kolozsvári Grandpierre Emil.
125 éve, 1892. május 13-án Budapesten született Muraközy Gyula református lelkész, író, műfordító, szerkesztő.
Tanulmányait szülővárosa református gimnáziumában, majd a református
teológiai akadémián és a franciaországi Montauban végezte. Törökországi
és nyugat-európai tanulmányútja után a fővárosban, a Kálvin téren volt
segédlelkész. 1918 májusában a Kecskeméti Református Egyházközség
lelkipásztorának választották. Itteni működése közben huzamosabb időt
töltött külföldön: 1919-ben Svájcban, 1923-ban és 1928-ban az Egyesült
Államokban. Tagja volt Kecskemét törvényhatósági bizottságának és elnöke
a főgimnáziumi igazgatótanácsnak. Jelentős része volt a helyi
Protestáns Egyesület munkájában. 1932-től élete végéig - rövid
megszakítással - a Budapest–Kálvin téri Református Egyházközség
lelkipásztora volt. A Dunamelléki Református Egyházkerület 1936-ban
tanácsbírónak, 1946-ban lelkészi főjegyzőnek választotta. A Református
Élet című hetilap szerkesztője volt 1934-tól 1944-ig. A lelkészi
szolgálata mellett számos verset is írt, amelyek közül Kálvin című verse
„lényeglátó" tömörségről és komoly emberismeretről tesz tanúságot.
1961. augusztus 31-én hunyt el.
175 éve, 1842. május 14-én Kecskeméten született Lipóczy György költő, író. Szülővárosa
piarista gimnáziumában tanult, rövid ideig a rend novíciusa volt.
1864-től pesti joghallgató, majd fővárosi tisztviselő, bírósági
végrehajtó, később magántisztviselő lett. Versei, tárcái, cikkei,
fordításai jelentek meg budapesti lapokban. Egy kecskeméti látogatása
során a Katona-házban megtalálta, s 1869-ben a Kisfaludy Társaság
Évlapjaiban kiadta Bárány Boldizsárnak a Bánk bánról készített Rostáját.
„Magyar zsidónak” nevezte önmagát, hiszen ő már magyarul tanult meg beszélni, a magyar volt az anyanyelve. május 22.
75 éves Sikari Kovács Béla építészmérnök, a Kecskeméti Lokálpatrióták Egyesülete elnöke. Kecskeméten született 1942. május 22-én.
Általános és középiskoláit szülővárosában végezte, 1960-ban a Katona
József Gimnáziumban érettségizett. Felsőfokú diplomáit Budapesten, az
Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, illetve a
Műegyetem Közlekedésmérnöki Kara gazdasági mérnök szakán szerezte.
1967-től annak megszűntéig a Duna-Tisza Közi Állami Építőipari
Vállalatnál dolgozott, gyakornokként kezdett, azután a ranglétrát
végigjárva 1976-tól főépítésvezetőként irányította a DUTÉP építési
munkálatait. 1990-től nyugdíjba vonulásáig, 2007-ig a GEN-ÉP Kft.
főmérnöke volt.
75 éves Fodor Zsóka színművésznő. 1942. május 28-án Budapesten született.
Már gyermekkorában nagyon szerette a verseket: megnyerte a
nagy-budapesti szavalóversenyt. Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába járt
egy évig, ezt követően felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára.
Szinetár Miklós osztályában végzett. "Hogy honnan örököltem a színészi vénát? Mindenképpen anyámtól, hiszen ő az életben is úgy élt és beszélt, mint egy színésznő"
Fodor Zsóka
Diplomája megszerzése után, 1965-ben Kecskemétre szerződött, és egy
évadon át a Katona József Színház társulatának tagja volt. Ezt követően a
József Attila Színházban, az Irodalmi Színpadon, a Békés Megyei Jókai
Színházban és a Szegedi Nemzeti Színházban játszott. Kezdetben naiva-,
később karakterszerepeket alakított. Szerepelt filmekben és több száz
szinkron is fűződik a nevéhez. A Barátok közt című telenovellában
Kertész Magdiként, azaz Magdi anyusként szinte az egész ország
megismerte. Az utóbbi években újra színházi fellépéseket vállal, nem kis
sikerrel.
(Források: *Blikk, 2012 *Katona József Színház *Magyar Színházi Portál *Magyar Szinházművészeti Lexikon *Zalai Hírlap, 2011)
125 éve, 1892. május 29-én hunyt el Máthé Sándor gazdasági szaktanár.
1842-ben Erdélyben, a Nyárád menti Siketfalván született. Szüleit korán
elvesztette, ezért iskoláit elsősorban magánúton végezte. Az 1860-as
években szülőföldjén gazdatiszt volt, majd 1867 őszétől tanulmányait a
keszthelyi felsőbb gazdasági intézetben fejezte be. 1870-ben és 1872-ben
minisztériumi ösztöndíjjal Svájcban és Németországban járt. 1872 őszén
kinevezték a kecskeméti gazdasági szakosztállyal egybekapcsolt felső
népiskola igazgatójává. Cikkei az iskola értesítőiben és a Kecskeméti
Lapokban jelentek meg. Többek között az általa vezetett intézmény
történetét is összegezte. |
Aktuális lapszámunk tartalma:A schwechati csata egyik áldozata A református főgimnázium egykori igazgatója A hírös város legendás sebésze Kecskemétre menekült az iskola elől Félt a közönytől, a se-se emberektől Aktuális számunkArchívum
2007. december
2008. január 2008. február 2008. március 2008. április 2008. május 2008. június-augusztus 2008. szeptember 2008. október 2008. november-december 2009. január 2009. február 2009. március 2009. április 2009. május 2009. június-augusztus 2009. szeptember-október 2009. november-december 2010. január-február 2010. március-április 2010. május-június 2010. július-augusztus 2010. szeptember-december 2011. december 2012. június 2012. július-augusztus 2012. szeptember-október 2012. november-december 2014. január 9. 2014. január 16. 2014. január 23. 2014. január 31. 2014. február 14. 2014. február 28. 2014. március 15. 2014. március 31. 2014. április 15. 2014. április 30. 2014. május 15. 2014. május 31. 2014. június 15. 2014. június 30. 2014. július 31. 2014. augusztus 15. 2014. augusztus 31. 2014. szeptember 15. 2014. szeptember 30. 2014. október 15. 2014. október 31. 2014. november 30. 2014. december 15. 2014. december 31. 2015. január 15. 2015. január 31. 2015. február 14. 2015. február 28. 2015. március 15. 2015. március 31. 2015. április 15. 2015. április 30. 2015. május 15. 2015. május 31. 2015. június 15. 2015. június 30. 2015. július 31. 2015. augusztus 31. 2015. szeptember 15. 2015. szeptember 30. 2015. október 15. 2015. október 31. 2015. november 30. 2015. december 31. 2016. január 15. 2016. január 31. 2016. február 29. 2016. március 31. 2016. április 30. 2016. május 31. 2016. június 30. 2016. július 31. 2016. augusztus 31. 2016. szeptember 30. 2016. október 31. 2016. november 15. 2016. november 30. 2016. december 31. 2017. január 15. 2017. január 31. 2017. február 28. 2017. március 31. 2017. április 30. 2017. május 31. 2017. június 30. 2017. július 31. 2017. augusztus 31. 2017. szeptember 30. 2017. október 31. 2017. november 30. 2017. december 31. 2018. január 31. 2018. február 28. 2018. március 31. 2018. április 30. 2023. január 31. 2023. február 28. 2023. március 31. 2023. április 30. 2023. május 31. 2023. június 30. 2023. július-augusztus 2023. szeptember 2023. október 2023. november 2023. december 2024. január 2024. február 2024. március 2024. április 2024. május 2024. június |
HN Szerkesztősége: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c. • Tel.: 20/886-1979 • E-mail: info@hirosnaptar.hu | ||||