NAPRÓL NAPRA2017. június 1-30.

június 1.

A közönség is szerette, de többnyire jó kritikát is kapott. Így például 1958 májusában, a Bob herceg kecskeméti bemutatója után, a Bács-Kiskun megyei napilap színikritikusa e szavakkal méltatta: "Finoman ironizáló alakításában a királynő figurája hitelesen kel életre."

Bajthay Gabriella színésznő 100 éve, 1917. június 1-jén született. 1940 és 1943 között magánszíniiskolát végzett Erdélyben, majd a Kolozsvári Nemzeti Színház tagja lett. 1953-ban egy évadot a győri Kisfaludy, azután három évadot a Békés Megyei Jókai Színházban töltött. 1957 és 1959 között a kecskeméti Katona József Színházban játszott, később az egri Gárdonyi Géza Színházhoz szerződött. Szerepformálását a könnyedség és a kifinomult előadásmód jellemezte. A Cigánybáró Szaffijaként nyújtott alakítását a színikritika így jellemezte: "Játékán a rutinos operett-énekesnő biztossága látszott, hangja közel férkőzött a közönség szivéhez az első felvonásban és a kedves melódiákat meghitt ismerősként tolmácsolta. A szerelmes lány odaadását, éneklő szerelmét elhittük neki."

június 4.

100 éve, 1917. június 4-én hunyt el Pap János piarista természetrajztanár, tankönyvíró. Tanulmányait Szegeden, Kecskeméten és Kolozsvárott végezte. 1859. szeptember 20-án Vácott lépett be a piarista rendbe, majd ismét Kecskemétre jött tanulmányainak kiegészítése végett. A helyi piarista főgimnáziumban irodalmi kört alapított, ennek munkájáról a hetente megjelenő Kikelet Gyöngyei című kézzel írott lapban számolt be. 1862-ben Máramarosszigetre hívták gimnáziumi tanárnak. Az ott eltöltött három év alatt a megyét többszörösen beutazta növény- és ásványtani tanulmányok céljából. 1865-ben Sátoraljaújhelyre, 1867-ben a kolozsvári főgimnáziumhoz helyezték át. 1870-ben természetrajz szakból Pesten tanári vizsgát tett, s még ugyanebben az évben elnyerte a pesti főgimnázium természetrajz tanszékét. 1877-től 1879-ig Szegeden tanított, majd a nagykanizsai főgimnázium igazgatásával bízták meg. 1885-ben visszahelyezték Szegedre, ahol 1898-ig működött.

június 16.

Szilágyi Sándor neves tanár, történetíró, a Magyar Tudománya Akadémia tagja – aki épp 150 évvel ezelőtt, 1867. június 16-án kapta meg miniszteri titkári kinevezését – az 1850-es években a kecskeméti református kollégium matematikatanára volt. A számos fontos történeti munkát szerző, szerkesztő és kiadó pedagógus Kecskeméthez nemcsak tanári munkájával kapcsolódott. 1857-ben a Sárospataki Füzetekben részleteket jelentetett meg Selymes János kéziratos kecskeméti egyháztörténetéből, az 1860-as években Horváth Dömével, Hornyik Jánossal és Szabó Károllyal társulva történeti zsebkönyvet kívánt kiadni a hírös városban, míg Hornyik Jánosról - halála után - ő mondott emlékbeszédet az Akadémián.

Szilágyi Sándor Kolozsvárott született 1827. augusztus 30-án. Tanulmányait szülővárosában végezte. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a Pesti Hírlap és az Életképek munkatársa volt, később irodalmi folyóiratok kiadásával kísérletezett. 1853-tól Nagykőrösön tanított, többek között Arany János volt a tanártársa. 1867-ben Eötvös József báró miniszter a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz titkárnak nevezte ki. Ettől fogva több éven át a Ludovika-akadémián is tanított. 1878-ban a Magyar Királyi Tudományos Egyetemi Könyvtár igazgatójává nevezték ki, sokat tett a könyvtár fejlődéséért. Az ő felügyelete alatt és útmutatásai szerint készültek a könyvtár katalógusai. 1895-ben a kolozsvári egyetem bölcsészeti kara tiszteletbeli doktorrá, 1896-ban a bécsi Császári és Királyi Tudományos Akadémia külföldi levelező tagjává választotta. Ugyanebben az évben a hazai történetírás terén kifejtett kiváló működése elismeréséül miniszteri tanácsosi címet nyert. Budapesten hunyt el 1899. január 12-én.
(Források:  *Katona József Könyvtár  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *mult-kor.hu)

június 19.

175 éve, 1842. június 19-én Nagykőrösön született Zombory László ügyvéd, városi főügyész. Iskoláit szülővárosában végezte. Nagy hatással voltak rá a főgimnázium akkori jeles tanárai: Arany János, Szász Károly, Szilágyi Sándor, Salamon Ferenc és Szabó Károly. 1861-ben, az érettségi vizsga letétele után Arany László és Ádám András tanulótársaival 10 hetes körutazást tett Erdélyben. 1865-ben bírói, 1868-ban ügyvédi diplomát szerzett Pesten. Ezután ügyvédi irodát nyitott előbb Nagykőrösön, majd Cegléden. 1871-ben, a törvényszék felállításakor mint magánügyvéd Kecskemétre települt át. Az ügyvédi kamara megalakulásakor előbb annak titkárává, 1878-ban elnökévé választották. 1875-től 1878-ig a Kecskeméti Takarékpénztár ügyvédje volt. Az 1878. november 14-én tartott tisztújítás alkalmával Kecskemét város főügyészévé választották. Ekkor lemondott takarékpénztári ügyvédi állásáról. Tisztifőügyészi állását haláláig megtartotta. Tagja volt a jogakadémia igazgatótanácsának és a jogtudományi államvizsga-bizottságnak. Ő szervezte, szorgalmazta az Első Kecskeméti Hírlapkiadó és Nyomda Részvénytársaságot, melynek haláláig, 1902. április 23-ig igazgatósági elnöke volt.
(Források:  *Kecskemét, 1902  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Kecskeméti Friss Újság, 1902  *Kecskeméti Nagy Képes Naptár, 1891)

június 23.

Az SOS-gyermekfalvak mozgalmának eszmei szülőatyja és elindítója, Hermann Gmeiner osztrák orvos 1919. június 23-án született. Születésnapja szerte a világon az SOS Gyermekfalvak napja.

június 24.

75 éves Fülöp Sándor Péter agrármérnök, fogathajtó világbajnok, a Fülöp Fogathajtó és Lovasiskola vezetője. Hódmezővásárhelyen született 1942. június 24-én. Iskoláit Békéssámsonban és Orosházán végezte. 1964-ben a GATE Agrármérnöki Karán, 1972-ben a TF lovasedző szakán szerzett diplomát. Ezt követően a Mezőhegyesi Állami Gazdaság állattenyésztője, 1967-ben a Kiskunsági ÁG kerületi igazgatója, majd a társaság lótörzstenyészetének vezetője, 1978-ban pedig a Kecskeméti Magyar-Szovjet Barátság MGTSZ fő-ágazatvezetője lett. 1986 után mezőgazdasági őstermelő, lótenyésztő volt, 2002 óta a Fülöp Fogathajtó és Lovasiskola Kft. egyik vezetője.

Fülöp Sándor az 1980-as évek közepének egyik legeredményesebb négyesfogathajtó versenyzője volt. 1967-től 1978-ig a Kiskunsági Medosz, 1978-tól 1984-ig a Kecskeméti TE versenyzőjeként fantasztikus sikereket ért el. Háromszor nyert országos bajnokságot, a Magyar Négyes Fogathajtó Derbyn ötször győzött, az aacheni nemzetközi versenyen összetettben két ízben is első lett, és 1972-ben Windsorban is őt hirdették ki győztesnek. 1974-ben a svájci Frauenfeldben magyar versenyzőként először nyert világbajnokságot. Ezt a sikerét később többször is megismételte. A Kecskeméti Négyesfogathajtó VB-n második lett, 1974-ben és 1978-ban ő vezette a világranglistát. Kitüntetései: Magyar Köztársaság Elnöki Arany Emlékérem, Gróf Széchenyi István Lovas Emlékérem, Aranyostor Díj, Bács-Kiskun Megye Év Sportolója Díj.
(Forrás:  *Who is who Magyarországon)

június 26.

75 éve, 1942. június 26-án, Kecskeméten született Madari Jenő kertészmérnök, országos főmezőgazdász, mezőgazdasági szakigazgatási vezető. Tanulmányait szülővárosában végezte, szőlő- és gyümölcstermesztési szakirányú kertészmérnöki végzettségét a  Kertészeti Főiskolán szerezte. Később eredményesen teljesítette közigazgatási szakvizsgáit is.


Tanulmányai végeztével az Orgoványi Dózsa Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben dolgozott 1964-től 1991-ig termelésirányítói munkakörökben, az utolsó két évben a szövetkezetet elnökként vezette. Ezt követően a Bács-Kiskun megyei Földművelésügyi Hivatal vezetőjévé nevezték ki. Ebben a felelős munkakörben dolgozott 2006 év végéig. Ez a több mint 15 év a rendszerváltozás utáni átalakulások, változások időszaka volt, amely során felkészültségével, higgadtságával nagyon sokat segített a megye agrárgazdaságában érdekelt gazdálkodóknak. Kiemelkedő szerepe volt a falugazdász hálózat kiépítésében, komoly sikereket ért el a megyei Területfejlesztési Tanács Dél-Alföldi Régiós képviseletében. Rátermettségét  kormányzati szinten is elismerve,  a megújuló mezőgazdasági szakigazgatás központi szerveként 2007-ben létrehozott Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal első elnökévé nevezték ki. Megbízatását eredményesen látta el két évig, irányításával alakult ki az új szervezeti rendszer, országos és megyei szinten egyaránt.

Munkáját számos kitüntetéssel is elismerték. Termelésirányítóként háromszor kapta meg a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést, 1991-ben a Magyar Köztársaság Csillagrendje, 1999-ben a Honvédelemért Emlékérem, 2000-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült.

Madari Jenő mindig közvetlen és segítőkész volt, országos vezetőként is Bács megyében érezte otthon magát. Ha tehette eleget tett az agrárium területéről érkező meghívásoknak, információkkal, javaslatokkal segítette a gazdálkodókat. Életének 70. évében, 2011. december 27-én hunyt el.

június 29.

Korának kedvelt operaénekesnője, Marschalkó Rózsi 50 éve, 1967. június 29-én hunyt el. Pályáját 1907-ben kezdte, ismertté 1911 és 1929 között a budapesti Operaház tagjaként vált. Kodály Zoltán Háry János című daljátékának 1926-os ősbemutatóján Mária Lujza szerepét ő énekelte. Dalénekesnőként is népszerű volt, az elsők között adta elő Bartók és Kodály dalait. Kecskemét neves szülötte műveit férjével közösen adott hangversenyén a hírös városban is énekelte. Az 1927. január 5-i koncert után a Kecskeméti Lapok a magyar királyi Operaház kimagasló értékeiként ünnepelte a házaspárt.
(Források:  *Kecskeméti Lapok, 1927  *Magyar Színházművészeti Lexikon)

június 30.

A XX. század első felének egyik legnagyobb magyar zeneszerzője, Lajtha László 125 éve, 1892. június 30-án született. Meghatározó tevékenységet fejtett ki a népzenekutatás és zenepedagógia, valamint a nemzetközi kultúrdiplomácia terén is. Életében – főként Franciaországban – a nála egy évtizeddel idősebb Bartókkal és Kodállyal együtt úgy emlegették, mint a három nagy magyar. A kommunizmussal való szembenállása miatt műveit 1948 után Magyarországon alig játszották. Zenetörténetileg igen jelentős, egészen egyéni arculatú életművét az utóbbi évtizedekben kezdi újra felfedezni a zenei szakma és a közönség. Kecskeméten, Vacsiközben utcanév őrzi az emlékét. Tanítványa, Kemény Endre, a Kecskeméti Városi Szimfonikus Zenekar korábbi vezető karnagya így méltatta: "Boldogan jártam hozzá, minden órája olyan volt, mint a legizgalmasabb előadás. Éreztem, hogy bízik bennem, és hogy szeretettel foglalkozik velem. Csak a zenére figyelt, csak a zene volt neki fontos. Számomra pedig éppen az volt jó, hogy a zenében ennyire közel kerültünk egymáshoz."

75 éves Velkei Árpád újságíró, filmíró, internetes újság főszerkesztő, civil panaszügyi szolgálatvezető. 1942. június 30-án a jász főváros, Jászberény egyik legtávolabbi közigazgatási területén, Boldogházán született. Általános iskoláit szülőfalujában, középiskoláit a Jászberényi Állami Lehel Vezér Gimnáziumban végezte. Ezt követően előbb népművelőként dolgozott, majd 1968-tól Jászszentlászlón a községi tanács gazdálkodási főelőadója volt. A 70-es években filmírói oklevelet szerzett, később újságírói tanulmányokat is folytatott – 1972 óta a Magyar Újságírók Országos Szövetsége tagja, a szakmai szövetségben több felelős feladatot is vállalt, így például tagja volt a MÚOSZ választmányának, valamint a Társadalmi Kapcsolatok Szakosztálya elnöki teendőit is ellátta. 1969 nyara óta a sajtó munkatársaként tevékenykedik. A Zalai Hírlapnál kezdett, majd a Heves Megyei Népújsághoz került, végül Bács-Kiskun megye pártlapjánál, a Petőfi Népénél kötött ki. Ott 20 éven át alkalmazták a tömegkapcsolatot jelentő Levelezési Rovatban, és szerkesztette a népszerű Sajtópostát. 1993 óta a rendszerváltozás veszteseinek érdekvédelmében alapított Független Magyarország című lap főszerkesztője. A közéletben évtizedeke óta aktívan részt vesz. 1990-ben Kecskeméten, a 2. sz. választási kerületben függetlenként országgyűlési jelöltként indult. A Független Népképviseleti Szövetség (FÜNÉSZ) alapítója, 2015-ig országos elnöke volt, a szervezet Civil Panaszügyi Szolgálatának jelenleg is vezetője. A Civil Parlament és a Társadalmi Érdekegyeztető Tanács alapítója. A Független Jogvédő Egyesületek Szövetsége alelnöke, a Létminimum Alatt Élők Társasága megyei elnöke volt.
(Források:  *Független Magyarország  *Katona József Könyvtár)