|
|
NAPRÓL NAPRA2016. szeptember 1-30.
szeptember 1.
150 éve, 1866. szeptember 1-ji számában a Gutenberg című nyomdászati
közlöny Szilády Károlyt, az első kecskeméti nyomdászt és
nyomdatulajdonost méltatta. Szabó Károly így írt róla: „Nyomdáját
még most is nagy renddel és pontossággal vezeti; nagy ellensége a
hagymáshalnak (Zwiebelfisch) és egy kijavított, de a szedő által
ismételve bennhagyott hibát – mint rendkívüli hanyagságot – hosszabb
ideig nem bír feledni.” (tovább olvasom: »»)
75 éves Szabó István
piarista tanár, a Szentháromság tiszteletére alapított kecskeméti
rendház házfőnöke. Kecskeméten született 1941. szeptember 3-án. A
II. világháború éveiben szülővárosából családjával menekülni
kényszerültek. 1947-ben édesanyjával és öccsével tértek vissza
Kecskemétre, édesapját a világégés során vesztette el. Elemi és
középiskoláit a helyi piarista iskolában végezte, majd Pesten tanult
teológiát, illetve az ELTE-n matematika-fizika-ábrázoló geometria szakos
tanári diplomát szerzett. 1959-ben lépett be a piarista rendbe,
1967-ben szentelték pappá. 1969 óta a kecskeméti piarista gimnázium
tanára. 1991-től az intézmény igazgatóhelyettese volt, 1999-től 2007-ig
az igazgatói feladatokat is ellátta. Korábban a Piár Világ című lap
felelős kiadója volt. Az iskolai cserkészcsapat parancsnokaként
napjainkban is aktív. Több évtizedes elhivatott szerzetesi és tanári
munkáját, példaértékű életpályáját számos elismeréssel jutalmazták:
Kecskemét Városért Oktatási Díj (2003), Kunszt József-díj (2005),
Kecskemét Ifjúságáért Díj (2008), Pro Honore-díj (2009), Magyar
Érdemrend Lovagkeresztje (polgári tagozat, 2012), Varga László-emlékérem
(2014). A 118. sz. Kalazancius Cserkészcsapat nyári táborában, 2011-ben (Szabó atya idén augusztusban is részt vett egy „vizes” táborban, ahonnan betegen érkezett haza, jelenleg is a megyei kórházban van, felépüléséért sokan imádkoznak)
Egyik korábbi interjújában így fogalmazott: „Mióta beléptem a rendbe,
élem a papi-tanári-szerzetesi életemet. Azt nagyon szerettem, amikor
osztályfőnök voltam. Sok gyerek volt körülöttem. Fontos dolog volt
számomra 30-40 gyerekkel közösségben élni. A tanításban az volt a jó,
amikor sikerült elmagyaráznom az anyagot, és felcsillant a diákok szeme,
mert megértették. Egyenként is foglalkoztam a gyerekekkel. Az is
jólesett, amikor később öregdiákként örömmel jöttek vissza a
találkozókra. Sokan büszkék arra, hogy piarista diákok voltak.”
(Források: *Katona József Könyvtár *kecskemet.piar.hu *Magyar Cserkészszövetség *MontázsMagazin *Piarista Rend Magyar Tartománya)
150 éve, 1856. szeptember 5-én, Kecskeméten született Loránfi Antal szobrász, rajztanár.
A budapesti Mintarajziskolában, majd Bécsben tanult. Párizsi
tanulmányútja után az Iparművészeti Főiskolán a kisplasztika tanára
lett. 1889-től a Mintarajziskola és a Rajztanárképző Intézet tanára,
1894-től a Rajztanárvizsgáló Bizottság tagja volt. „Anekdotizáló zsánerszobrai”
és portréi mellett emlékérmei, plakettjei révén szerzett hírnevet.
Plaketteket készített többek között Tisza Kálmánról, Széchenyi
Istvánról, Gönczy Pálról.
Lotz Károly emlékérme
Elek Artúr, a Nyugat és a Művészet műkritikusa így méltatta: "Loránfi
Antal az elsők elseje. Iparművész, aki a kisplasztika feladatait
oldogatva jutott el egy-egy kis pihenőre a legkisebb plasztikához, az
éremhez."
1985-től a Bács-Kiskun Megyei Tanács VB munkaügyi szolgáltató irodáját
vezette. 1989-ben rövid ideig a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Hivatal
főelőadójaként, majd két évig a Munkaügyi Minisztérium Országos
Munkaügyi Központjában főosztályvezető-helyetteseként dolgozott.
1991-től 2006-ig - közben néhány évig a jogi osztályt vezette - a
Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ igazgatója volt. Megyei és országos
szinten részt vett a munkaügyi szolgáltatás megszervezésében és
működtetésében. A Munkajogi Kézikönyv társszerzője; szakmai
folyóiratokban számtalan elemzése, tanulmánya és cikke jelent meg.
Szakmai tevékenységéért 2003-ban Magyari Zoltán-díjjal tüntették ki.
(Források: *Ki kicsoda Kecskeméten *Petőfi Népe)
75 éves Brenyó Mihályné Kemény Anna nyugdíjas tanár. Budapesten született 1941. szeptember 7-én.
Diplomáit 1963-ban a Szegedi Tanárképző Főiskola
matematika-kémia-testnevelés szakán, 1976-ban ugyanott pedagógia szakon
szerezte. Pályáját 1963-ban a kecskeméti Pedagógiai Gyermekotthonban
kezdte. 1970-től 1987-ig a Kodály Iskola tanára - 1974-től az intézmény
igazgatóhelyettese -, 1987-től 1994-ig a Hunyadi János Általános Iskola
igazgatóhelyettese, 1994-től 2003-ig a Mátyás Király Általános Iskola
tanára volt. Nyugdíjasként 2005-től 2007-ig Kunbaracson, 2007-től az
Arany János Általános Iskolában, 2012-től a Zrínyi Ilona Általános
Iskolában tanított. 1999-től 2002-ig matematikai és pedagógiai
szakfelügyelőként is dolgozott, 2002-től 2005-ig városi matematikai
szaktanácsadó volt. Egész élete során nagy figyelmet fordított a
matematika játékos tanítására. Országos és megyei tehetséggondozó
táborok előadója, a városi tehetséggondozó szakkör egyik csoportjának
vezetője, a Zrínyi Ilona Matematikaverseny feladatsorainak egyik
lektora. A Bolyai János Matematikai Társulat és a TIT tagja.
Elismerései: Beke Manó-díj (1987), Ericsson-díj a mat. népszerűsítéséért
(2003), Rátz Tanár Úr Életműdíj (2013).
70 éves dr. Szelei Béla radiológus-belgyógyász szakorvos, osztályvezető főorvos. Kecskeméten született 1946. szeptember 7-én. 1953-tól
1961-ig a Kodály Iskola ének-zene tagozatán, 1961-től 1965-ig a Katona
József Gimnáziumban, 1965-től 1971-ig a SZOTE Általános Orvosi Karán
tanult. 1976-ban belgyógyász, 1980-ban radiológiai szakvizsgát tett.
1971 óta a Bács-Kiskun Megyei Kórház orvosa, 1980-tól adjunktus,
1990-től másod főorvos, 1997-től a Központi Radiológiai Osztály
osztályvezető főorvosa. Közben 1993-tól 1997-ig a Honvéd Kórház Röntgen
Osztályának főorvosa volt, 1999-től 2009-ig a Hírös-Rad. Bt.-ben
magánpraxist folytatott. 1997-től Bács-Kiskun megyei szakfelügyelő
főorvos. 1982 óta foglalkozik ultrahangos diagnosztikával. Az
egyedülálló intervenciós beavatkozást - diagnosztikai és részben
terápiás célból - Kecskeméten ő alkalmazta először. Vezetése alatt
2001-ben MRI-vel, 2006-ban PET/CT-vel bővült a radiológiai osztály. A
MOK országos küldötte, a kecskeméti szervezet elnökhelyettese, a Magyar
Radiológusok Társaságának, a Magyar Gasztroenterológiai Társaságnak és a
Magyar Hypertonia Társaságnak a tagja. Elismerései: Miniszteri Dicséret
(2007), Kecskemét Városért Egészségügyi Díj (2007), Pro Sanitate
(2010), Az Év Orvosa (Bács-Kiskun Megyei Kórház, 2012), Astellas-díj -
szakmai kategóriában országos harmadik helyezett (2013).
A Pusker testvérpárról 2010-ben az HBO Magyarország saját gyártású
dokumentumfilmet készített. A Sós Ágnes rendezte produkció, a
Láthatatlan húrok - A tehetséges Pusker nővérek 2010-ben elnyerte a
Magyar Filmkritikusok Díját, 2011-ben pedig a 42. Magyar Filmszemle
fődíját.
(Források: *Fidelio *Filharmónia Budapest Kft.)
175 éve, 1841. szeptember 8-án született Miletz János tanár, történész, régész.
Iskoláit Kecskeméten, Jászberényben, Egerben és Győrött végezte. 1863
őszétől a kiskunfélegyházi városi katolikus gimnáziumban tanított.
1867-ben szerezte tanári diplomáját történelemből és földrajzból. Később
Versecen, Temesvárott és a fővárosban is oktatott. Számos dolgozata
jelent meg szakfolyóiratokban, szerkesztette a Történelmi és Régészeti
Értesítőt. Értékes pénz- és éremgyűjteményét a félegyházi Kiskun
Múzeumnak adományozta. Édesanyja révén a Katona család rokona volt.
Kecskeméti piarista diákként Katona József öccsénél, Katona Sándor
takácsnál lakott. Később feldolgozta és kiadta a Katona-házban talált
dokumentumokat, kéziratokat és a családi emlékezéseket Katona József
családja, élete és ismeretlen munkái című művében.
(Források: *Dr. Hajnóczi Iván: Katona-emlékek Kecskeméten *Joós
Ferenc: Katona József hátrahagyott kéziratainak históriája *Kecskeméti
Életrajzi Lexikon *Magyar Életrajzi Lexikon *Szinnyei József: Magyar
írók élete és munkái)
25 éve, 1991. szeptember 9-én Kecskeméten hunyt el Lászlóvári Margit szerzetesnő. Jászfényszarun
született 1920. február 2-án. 1935. október 5-én Pécelen lépett be a
Jézus Szíve Népleányai Társaságba. Első esküjét 1938. június 20-án
Pécelen, örök esküjét 1956. augusztus 15-én Majoson tette. A második
világháború alatt mint raktáros, betegápoló és ellenőr dolgozott. A
szétszóratás után Majoson elöljáró lett, családlátogatással
apostolkodott.
75 éves Bodoglári Lajosné antikvárius, boltvezető. Kecskeméten született 1941. szeptember 11-én.
Sikeres érettségije után, 1960-ban szülővárosa Széchenyi téri
könyvesboltjában kezdett dolgozni. Később a Szabadság téri, majd a
Kéttemplom közi üzletekbe helyezték át. 1989-ben, a rendszerváltáskor az
ott dolgozók - élve elővásárlási jogukkal - kft.-t alapítottak, és
vezetésével 2009-ig az Unicus Antikvárium Kft. üzemeltette tovább az
antikváriumot.
Könyvek és kották, lemezek között egyaránt lehetett válogatni az antikváriumban (Fotó: Petőfi Népe, 1979)
Életének alakulására Bodoglári Lajosné később így emlékezett vissza:
„1960-ban újsághirdetésre jelentkezve kezdtem dolgozni a Tassy Sándor
vezette bizományosokat ellátó könyvesboltban a Széchenyi téren (korábban
itt volt a Korda könyv- és papírüzlet, ma a Lordok-háza áll helyén. A
Széchenyi téri boltból három év múlva kerültem át a Szabadság tér 1.
szám alá, a Németh János vezette boltba. 1975-ben újjáépült a Kéttemplom
köz (előtte ott nyomda volt), sok szép kis üzlethelyiséggel. Ide került
át a Szabadság téri könyvesboltból az antikvár- és a zenemű részleg. A
„nagy könyvesboltból" ide helyeztek át. 1975-ben alakult a Kodály
Intézet, kérésükre nagyon választékos kotta, partitúra és komolyzenei
készlettel indulhatott boltunk. 1975. szeptember 29-én egy napon volt a
főtéri Kodály-szobor avatása a Újkollégium előtt, a Kéttemplom közben a
Kodály Intézet avatása (melyen részt vett Pozsgai Imre az akkori
kultuszminiszter, Kodályné Péczeli Sarolta és az intézet első igazgatója
stb.), 17.30-kot avatták üzletünket (Művelt Nép Könyvterjesztő
Vállalat Zenemű, hanglemez és antikvár boltját). A bolt avatásán én
kértem meg Kodálynét, engedélyezze, hogy az üzlet Kodály Zoltán nevét
viselhesse. Így lett az üzlet Kodály Zeneműbolt. Szép volt a bolt, nagy
és színvonalas az árukészlete, amit a Zenepedagógiai Intézet hallgatói
folyamatosan dicsértek. 1989-ben a rendszerváltáskor privatizálták a
boltot, az ott dolgozóknak elővásárlási joga volt. Unicus Antikvárium
Kft. néven alapítottuk meg a kft.-t (Kecskeméti Lapok, Bodoglári Lajosné
és Vargáné Jankó Ágnes). Nagyon jól ment az üzlet, új kiadású könyveket
is forgalmaztunk, mert csak kottából, partitúrából, komoly zenéből nem
tudtunk talpon maradni. 2009-ig létezett antikváriumunk - addigra minden
tulajdonostól megvettem boltrészét -, akkor egészségi problémáim és az
egyre nehezedő gazdasági gondok miatt el kellett adnom az üzletet. 49
évet dolgoztam könyvek, zeneművek között, majd fél évszázadot egy
csodálatos szakmában, könyv- és régiségbűvöletben!"
(Források: *Katona József Könyvtár *Ki kicsoda a magyar könyvszakmában *Petőfi Népe, 1979)
75 éves Luktorné Holló Éva iparművész, szőnyegszövő takács, népi
játékok és kismesterségek oktatója. 1941. szeptember 12-én Kecskeméten
született. 1989 óta foglalkozik kézi szövéssel. Munkáit eredeti népi
szövőszéken, korabeli anyagok és technológiák felhasználásával készíti.
Szőttesei idehaza és külföldön egyaránt megtalálhatók. Kiállításokon és
bemutatókon számos díjat kapott. Bakacsin szőtteseivel a 2000-ben
megrendezett Országos Népművészeti Kiállításon a Gránátalma nívódíjat
nyerte el. 1996-ban megkapta a Népi Iparművész címet. Csuhészobrászattal
is foglalkozik. Veszprémben él.
25 éve, 1991. szeptember 14-i számában Tihanics Tibor birkózóval készített interjút közölt a Petőfi Népe. „Tihanics
Tibi nevét már régóta bejegyezték városunk sporttörténeti
»nagykönyvébe«. Ő az az alacsony, de köpcös mokány birkózó, aki
Kecskemétet képviselte már több világversenyen, sőt, a KSC színeiben
készült az olimpiára is. Bár az olimpia után eligazolt a Budapesti
Vasashoz, ősztől ismét a KSC birkózócsapatát erősíti.” (Forrás: *Petőfi Népe, 1991)
75 éve, 1941. szeptember 25-én Budapesten született dr. Sztojanovits Iván közlekedésmérnök, nyug. vezérigazgató.
1960-ban Kecskeméten, a Piarista Gimnáziumban érettségizett. Mérnöki
diplomáját a BME közlekedésmérnöki karán 1965-ben szerezte. Ezt követően
a Teherjavító Vállalat technológusa lett, majd dolgozott az ATUKI, a
Hungarocamion és a Közlekedéstudományi Intézet munkatársaként. 1993-ban a
Közlekedési Minisztérium államtitkárává választották, a miniszteri
kabinetiroda munkáját is vezette. 2001-től a MÁV Rt. vezérigazgatójának
személyes tanácsadója, 2002-től a Közlekedéstudományi Intézet Rt.
vezérigazgatója volt. Kitüntetései: A
közlekedésért szakmai díj, Baross Gábor-díj, Eötvös Lóránd-díj.
125 éve, 1891. szeptember 27-én a hírös város középiskoláinak
Széchenyi István születésének századik évfordulóján megtartott emlékező
ünnepségéről számolt be a Kecskeméti Lapok. „Az állami
főreáliskolában d. e. 9 órakor vette kezdetét a kegyeletes ünnepély. Az
ifjúság dalköre által elénekelt Hymnus után Hanusz István igazgató úr
utalt a nap jelentőségére és azon okokra, melyek ezt nemzeti ünneppé
tették. Az igazgató lelkes szavai után Hornyik József tanár úr
emelkedett szellemű szónoki beszédben méltatta Széchenyi, a legnagyobb
magyarnak úgy irodalmi és társadalmi, mint közgazdasági téren kifejtett
elévülhetetlen érdemeit. A szónok lendületes szavakban buzditotta az
ifjúságot Széchenyi szellemének, tevékenységének követésére. A hazafias,
szépen sikerült ünnepélyt a főreáliskolai ifjúsági zenekar fejezte be.”
25 éve, 1991. szeptember 27-én A szinészek csillagos ötöst érdemelnek
címmel a Katona József Színház új évadját a címlapján harangozta be a
Kecskeméti Lapok. A cikk első gondolata ma is megérdemli a figyelmet: „Szokatlanul
korán volt az első színházi bemutató, a nyilvános főpróbára szeptember
19-én este került sor. Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényét a
kecskemétiek által jólismert rendező, Korcsmáros György álmodta
színpadra. A romantikus mű számos gondolata ma is aktuális. Hogy a
»lélekcserélő idők« kit milyen döntésre indítanak, a ma embere számára
is példaértékű.”
175 éve, 1841. szeptember 28-án született Arányi Ágost piarista tanár.
Középiskolai tanulmányait a kecskeméti piaristáknál kezdte, Budapesten
folytatta, Nagyszombaton fejezte be. Esztergomban végzett teológiai
tanulmányait követően 1867. február 25-én szentelték pappá. A Vácott
töltött próbaév után Szegedre helyezték, ahol a piarista főgimnáziumban
hittant, magyart, latint és németet tanított 15 éven át. Innen
Temesvárra ment, ahol 4 évig a kegyesrendiek gimnáziumában a német nyelv
és irodalom rendes, míg a francia nyelv rendkívüli tanára volt.
1890-ben jött Kecskemétre, és a hírös városban még 16 évet tanított a
piarista gimnáziumban. Az iskolai szüneteket kihasználva csaknem egész
Európát beutazta. Külföldi útjain szerzett gazdag tapasztalatait később
megjelent írásaiban adta közre. Érdeklődését és ismereteit
értekezéseinek széleskörű skálája is jellemzi. 1906. május 30-án
Kecskeméten hunyt el.
75 éves dr. Fröhlich Péter
általános sebész, traumatológus, ortopéd, érsebész, a Bács-Kiskun
Megyei Kórház korábbi osztályvezető főorvosa. Hartán született 1941.
szeptember 28-án. Kalocsán járt gimnáziumba, azután Budapesten, a
SZOTE-n folytatta tanulmányait, orvosi diplomáját 1967-ben vette át. Ezt
követően tizenkilenc évig Magdeburgban, egyetemi klinikán dolgozott,
majd az Országos Baleseti Intézetben volt osztályvezető és műtővezető
főorvos. 1989-ben védte meg kandidátusi disszertációját. 1994-ben
pályázat útján nevezték ki a megyei kórház traumatológiai osztálya
élére, ezt a feladatát több mint hét évig látta el. 2002 óta ismét a
fővárosban dolgozik, jelenleg a Péterfy Sándor Utcai
Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ önkéntes orvosa. Több
tudományos társaságban vállal aktív szerepet. A Magyar Traumatológus
Társaság vezetőségi tagja (korábban a szervezet elnöki teendőit is
ellátta), az osztrák és a német traumatológus társaság tagja. Ő
szervezte meg a Dél-magyarországi Baleseti Sebészeti Társaságot.
Kitüntetései: Harta Nagyközségért (1996), Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés
Elnökének Kitüntető Díja (2007), Lumniczer Sándor Emlékérem (2010).
(Források: *Katona József Könyvtár *Petőfi Népe, 1991)
|
Aktuális lapszámunk tartalma:A schwechati csata egyik áldozata A református főgimnázium egykori igazgatója A hírös város legendás sebésze Kecskemétre menekült az iskola elől Félt a közönytől, a se-se emberektől Aktuális számunkArchívum
2007. december
2008. január 2008. február 2008. március 2008. április 2008. május 2008. június-augusztus 2008. szeptember 2008. október 2008. november-december 2009. január 2009. február 2009. március 2009. április 2009. május 2009. június-augusztus 2009. szeptember-október 2009. november-december 2010. január-február 2010. március-április 2010. május-június 2010. július-augusztus 2010. szeptember-december 2011. december 2012. június 2012. július-augusztus 2012. szeptember-október 2012. november-december 2014. január 9. 2014. január 16. 2014. január 23. 2014. január 31. 2014. február 14. 2014. február 28. 2014. március 15. 2014. március 31. 2014. április 15. 2014. április 30. 2014. május 15. 2014. május 31. 2014. június 15. 2014. június 30. 2014. július 31. 2014. augusztus 15. 2014. augusztus 31. 2014. szeptember 15. 2014. szeptember 30. 2014. október 15. 2014. október 31. 2014. november 30. 2014. december 15. 2014. december 31. 2015. január 15. 2015. január 31. 2015. február 14. 2015. február 28. 2015. március 15. 2015. március 31. 2015. április 15. 2015. április 30. 2015. május 15. 2015. május 31. 2015. június 15. 2015. június 30. 2015. július 31. 2015. augusztus 31. 2015. szeptember 15. 2015. szeptember 30. 2015. október 15. 2015. október 31. 2015. november 30. 2015. december 31. 2016. január 15. 2016. január 31. 2016. február 29. 2016. március 31. 2016. április 30. 2016. május 31. 2016. június 30. 2016. július 31. 2016. augusztus 31. 2016. szeptember 30. 2016. október 31. 2016. november 15. 2016. november 30. 2016. december 31. 2017. január 15. 2017. január 31. 2017. február 28. 2017. március 31. 2017. április 30. 2017. május 31. 2017. június 30. 2017. július 31. 2017. augusztus 31. 2017. szeptember 30. 2017. október 31. 2017. november 30. 2017. december 31. 2018. január 31. 2018. február 28. 2018. március 31. 2018. április 30. 2023. január 31. 2023. február 28. 2023. március 31. 2023. április 30. 2023. május 31. 2023. június 30. 2023. július-augusztus 2023. szeptember 2023. október 2023. november 2023. december 2024. január 2024. február 2024. március 2024. április 2024. május 2024. június |
HN Szerkesztősége: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c. • Tel.: 20/886-1979 • E-mail: info@hirosnaptar.hu | ||||