|
|
NAPRÓL NAPRA2016. október 1-31.október 1.
75 éves dr. Gundel János mezőgazdasági mérnök. 1941. október 1-jén, Budapesten egy, a vendéglátásban dolgozó családba született.
A fővárosban végezte általános és gimnáziumi tanulmányait. 1959-ben
nyert felvételt az óvári Mezőgazdasági Akadémiára, ahol 1963-ban
szerzett agrármérnöki oklevelet. Ezt követően Kecskeméten, a
Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kutatóintézetben volt gyakornok, majd
1966-tól az Országos Takarmányminősítő és Ellenőrző Felügyelőségen előbb
ellenőr, azután fejlesztőmérnök lett. Később, egy átszervezés miatt az
Állattenyésztési Kutatóintézetbe került, ahol kutatóként, különböző
vezető beosztásokban, 40 évet töltött a takarmányozással általában, de
különösen a sertéstakarmányozással, a takarmányvizsgálatokkal és a
keveréktakarmány gyártással foglalkozva. Egyidejűleg különböző
agrár-felsőoktatási intézményekben volt meghívott, illetve Debrecenben,
több mint 10 évig rendszeres előadó. Mintegy húsz éve foglalkozik a
humán táplálkozás tudományos és gasztronómiai kérdéseivel is. 1991-ben,
az MTA TMB-től megkapta a mezőgazdasági tudományok kandidátusa
tudományos fokozatot, majd ennek alapján az egyetemi doktori címet a
Mosonmagyaróvári Karon. 1996-ban habilitált, ugyancsak Óváron.
Debrecenben egyetemi magántanár és Dr.h.c. címet kapott. Munkásságáért
több kitüntetéssel is jutalmazták: MTA különdíj (1983), MÉM különdíj
(1985), megosztott MTA-díj (1999), a Debreceni Egyetem tiszteletbeli
doktora (1999), Széchenyi professzori ösztöndíjas (2000-2003 között),
Tangl Ferenc-díj (2005). 15 könyvnek és több mint 350 cikknek szerzője
vagy társszerzője. Pályáját mint főiskolai tanár a Budapesti Gazdasági
Főiskola Vendéglátás Intézeti Tanszékének vezetőjeként, éppen 50 év
munkaviszony után, 2013-ban zárta le, de mint professor emeritus
továbbra is tart előadásokat.
(Források: *10 éves a Kiskunhalasi Városi Vegyeskar *Halasi portrék *Katona József Könyvtár *Kiskunhalas Almanach, 2002)
A filmhíradó Bács-Kiskun megyei munkatársait, a háromfős csoport
munkáját mutatta be 50 éve, 1966. október 7-i számában a Petőfi Népe. „Ök
azok, akik mindenütt ott vannak, ahol fontosabb esemény
történik. Berreg a kezükben a felvevőgép, éles fényt vet a
»karácsonyfa«, az erős izzók sokkarú foglalata. [...] Nem soroljuk itt
fel valamennyi munkájukat, de külön elismerés illeti annak a sorozatnak
elindítását, amely az énekzenei általános iskolában készül, s feladata a
hazai ének-zenetanítás legjobb módszereinek megörökítése, s a
tapasztalatok átadása.”
A pápa a menekültek védelmében címmel egy vatikáni nemzetközi
konferenciáról számolt be 25 éve, 1991. október 7-én címoldalán a Petőfi
Népe.
„Jézus is száműzött volt hazájában, politikai menekült: az egyháznak
ezért is szívén kell viselnie a menekültek kérdését — jelentette ki II.
János Pál pápa, akinek beszédével zárult vasárnap a menekültek ügyéről a
Vatikánban rendezett nemzetközi konferencia. — A szegény országból
érkező bevándorlókat nem helyes csupán olcsó munkaerőnek tekinteni,
hanem törődni kell emberi szükségleteikkel, méltóságukkal is —
hangoztatta II. János Pál. — A menekültek túlnyomó többsége nem szabad
akaratából, hanem kényszer hatására kel útra és hagyja el hazáját:
rendszerint az embertelen életkörülmények késztetik erre, vagy politikai
üldözés, esetleg vallási, faji hátrányos megkülönböztetés, vagy háború.
A gazdagabb nemzeteknek meg kell osztaniuk a szegényebbekkel azt,
amijük van, nem alkalmazhatnak megkülönböztető intézkedéseket. A
legfrissebb információink szerint Magyarországon harmincezernél több
menekült tartózkodik. Fogadásuk, itt-tartózkodásuk figyelemmel
kíséréséhez II. János Pál »üzenetét« megfontolandónak tartjuk.”
(Forrás: *Petőfi Népe, 1991)
70 éves Bánóczki Béla nyug. okl. mezőgazdasági gépészmérnök, tanár. Jánoshalmán született 1946. október 9-én. Általános
iskoláit szülővárosában, a középiskolát Kiskunhalason, a Szilády Áron
Gimnáziumban végezte. 1965-től Gödöllőn tanult tovább, az Agrártudományi
Egyetemen előbb mezőgazdasági gépészmérnöki, majd mérnök-tanári
diplomát szerzett. 1970-től 1971-ig Jánoshalmán a Petőfi Mgtsz
gyakornoka, TMK-vezetője, 1971-től 1973-ig a Haladás Mgtsz főmérnöke,
1973-tól 1980-ig a Jánoshalmi Szakmunkás és Továbbképző Intézet tanára
volt. 1980-tól Kecskeméten tanított. Előbb a Kocsis Pál Kertészeti
Szakközépiskola szakfelügyelő-tanára, azután 1989-től a KÉE Kertészeti
Főiskolai Kar Tanszékékének főiskolai adjunktusa, a kertészeti gépek
tantárgycsoport vezetője volt. 1995 és 2002 között a Móricz Zsigmond
ÁMK-ban (Hetényegyháza), 2002 és 2012 között a Gáspár András
Szakközépiskolában tanított. Mintegy 10 éven át érettségi elnök, 1982 és
1989 között szakfelügyelő volt. Országos Tanulmányi Versenyeken
Szántóverseny vezető pontozóbírói teendőket látott el kb. 10 éven
keresztül, később pedig főiskolai tanítványaival közösen. Kitüntetései:
Kiváló Munkáért (1987), Kecskemét Megyei Jogú Város polgármestere
oklevele eredményes oktatói tevékenységéért (2005), Kecskemét Megyei
Jogú Város vezetése oklevele kiemelkedő oktató-nevelő munkáért (2006)
25 éve, 1991. október 14-én autóbaleset következtében hunyt el Csordás Ferenc, a KSC NB II-es labdarúgócsapatának technikai vezetője. Labdarúgó
pályafutása 9 évesen a KTE gyermekcsapatában kezdődött A kecskeméti
Béke Téri Általános Iskola tanulójaként úttörő-olimpiai bajnok lett.
Katonaként a helyi Mezőfi SE NB II-as gárdáját erősítette, majd 1979-től
a KSC NB II-es csapatában játszott 97 bajnoki mérkőzést. Később,
1982-ben még visszatért anyaegyesületébe, a KTE-hez, és 1985-ben ott
búcsúzott az aktív játéktól. Labdarúgóként a lelkesedés és a
megbízhatóság mintaképe volt. Nála nem számított a meleg, az eső vagy a
szél, mindig hozta a tőle elvárható teljesítményt. 1986-tól a KSC
labdarúgó-szakosztályánál működött, s jöhetett edzőváltás vagy bármilyen
esemény, ő mindig a helyén maradt.
70 éves Pálinkásné Kócsó Mária nyugdíjas tanár, karvezető. Kecskeméten született 1946. október 15-én. 1965-ben szülővárosában, a Katona József Gimnáziumban érettségizett, majd 1969-ben Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola történelem–ének-zene szakán, azután 1976-ban Budapesten, a Magyar Művelődési Intézet felsőfokú karvezető szakán szerzett diplomát. Később Kecskeméten, Budapesten, Pannonhalmán és Angliában Dobszay László és dr. Béres György professzorok egyházzenei kurzusain is részt vett. 1969-től a Kecskemét-Kisfái, 1973-tól az izsáki Táncsics Mihály, 1980-tól a kecskeméti Forradalom Utcai Általános Iskolában tanított. 1987-től 1991-ig megyei ének-szaktanácsadó, 1989-től 1992-ig a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola tanára, 1992-től 1994-ig a Rákóczi Ferenc Általános Iskola szakvezetője, 1994-től 2007-ig az Angolkisasszonyok Ward Mária Leánygimnáziumának tanára volt.
Kórusaival - valamennyi Arany Minősítést kapott vagy Év kórusa címet
viselt – számtalan hazai és külföldi rendezvényen szerepelt, több
rádiófelvételt készített; gyermekcsoportjai számos díjat nyertek,
népdalos szólistái megyei és országos 1-3 helyezettek lettek. Részt vett
a második kecskeméti ének-zene tagozatos iskola indításában,
szervezésében és fejlesztésében. Kórusával 2000-ben Szokolay Sándor:
Magyar Karácsony című művét - a szerző jelenlétében - mutatta be. Az
Angolkisasszonyok Leánygimnáziuma kórusának előadásáról, melyen a
Kecskeméti Szimfonikus Zenekar működött közre, TV és CD-felvétel
készült. A Kodály Zoltán Vegyeskar karvezetője, a Városi Vegyeskar, a
Pedagógus Kórus, a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar és a Régi Zene
Együttes (Collegium Musicum) tagja volt. A KÓTA tagja, a Lakó Sándor
Kamarazenekar hegedűse, a Civil Kulturális Kerekasztal képviselője.
Kitüntetései: Kulturális Miniszteri Dicsérő Oklevél (1975), kulturális
miniszter kitüntetése művészeti nevelésért (1980), kulturális miniszter
kitüntetése kiemelkedő munkája elismeréséül (1991), KMJV kitüntetése
kiemelkedő oktató-nevelő munkájáért (2000), Kunszt József-díj (2003).
50 éves Lassú Tibor, a Kecskeméti Városgazdasági Kft. ügyvezető igazgatója. Miskolcon született 1966. október 17-én.
Szarvason, a DATE Mezőgazdasági Főiskolai Karán szerzett meliorációs
üzemmérnöki diplomát 1988-ban, majd Kecskeméten, a HMK Meliorációs
Leányvállalatánál helyezkedett el építésvezetőként. Később talajtani
szakelőadó lett a Növény és Talajvédelmi Szolgálat Kecskeméti
Szolgálatánál. Levelező tagozaton végezte el a Rendőrtiszti Főiskolát és
a Pénzügyi és Számviteli Főiskolát. Számítógép-programozó, majd
adótanácsadó szakképesítést szerzett. 1999-ben letette a közigazgatási
alap és szakvizsgát. A Kecskeméti Rendőrkapitányságon, azután a
Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságon fővizsgálóként dolgozott,
1999. január 1-jétől 2001 októberéig az APEH Bűnügyi Igazgatósága
Bács-Kiskun Megyei Nyomozóhivatalának vezetője volt. 2002 júniusa óta a
Kecskeméti Városgazdasági Kft. ügyvezető igazgatója.
150 éve, 1866. október 23-án született Rónai István piarista tanár. Az
1879. évi árvíz után családjával Kecskemétre költözött. Tanulmányait a
kegyesrendiek gimnáziumában folytatta. 1884-ben Vácott lépett a rendbe,
majd a hírös városban fejezte be iskoláit. Kolozsvárott magyar és latin
nyelvből, valamint irodalomból tanári vizsgát tett. Rövid lévai
tartózkodása után 1893-tól Kecskeméten volt tanár. Költeményei a
Kecskeméti Lapokban és a Kecskemétben jelentek meg. 1895. szeptember
21-én Kecskeméten hunyt el.
Járások, városok Bács-Kiskun megyében
címmel díszes borítólappal ellátott, 28 oldalas kiadványt jelentetett
meg 50 évvel ezelőtt a Petőfi Népe. A lap 1966. október 29-i számában
mutatta be a kötetet, melyben a megye korábbi öt évének fejlődését
kívánták dokumentálni. Közös munkájukat a szerkesztőség ekként ajánlotta olvasóinak: „Rólunk,
magunknak! Szólni Bács-Kiskun fejlődéséről, elismerni munkások,
parasztok, értelmiségiek fáradhatatlan alkotó munkáját, ez volt a cél,
amikor a Petőfi Népe a közelmúltban sorozatot indított a járások és
városok ötéves munkálkodásának és a jövőt formáló tervezgetésének
bemutatására. Most, a megyei pártértekezlet tiszteletére valamennyi
írást — a Népszabadságban megjelenttel együtt — százezrek küzdelmeit
megörökítendő, összegyűjtve adjuk kézbe."
100 éve, 1916. október 31-én hunyt el Charles Taze Russel amerikai lelkipásztor, evangéliumhirdető, a Jehova Tanúi egyház első vezetője.
1852. február 16-án az egyesült államokbeli, pennsylvániai Allegheny városában született. Később családjával Pittsburgh-be költözött, ahol egy kis csoport élén módszeresen tanulmányozta a Bibliát. Összevetették az egyházak tanításait azzal, amit a Biblia ír. Az így megszerzett ismereteiket könyvekben, újságokban és egy folyóiratban közölték, melynek ma Az Őrtorony hirdeti Jehova Királyságát a címe. Bár ő irányította a bibliai oktatómunkát, és ő volt Az Őrtorony első szerkesztője, nem alapított új vallást. Az volt a célja – ahogy a később Bibliakutatókként ismertté vált csoport összes tagjának –, hogy Jézus Krisztus tanításait hirdesse, és kövesse az első századi keresztény gyülekezet példáját. A közösséggé formálódott bibliakutató csoport a Jehova Tanúi nevet már Charles Taze Russel halála után, 1931-ben vette fel. Napjainkban a világ 240 országában hirdetik Isten királyságának a jó hírét, közel 120 ezer gyülekezetben több mint 8 millióan vallják magukat Jehova Tanúinak. A kecskeméti gyülekezet 1997-ben, a Királyság-terem ünnepélyes birtokbavételekor
Kecskeméten is élő közösséggel bírnak, összejöveteleiket az 1996 nyarán
adományokból, saját munkájukkal, rendkívül rövid idő alatt felépített
Március 15. utcai, mintegy 400 négyzetméter alapterületű
Királyság-termükben tartják.
(Források: *jw.org - Jehova Tanúi hivatalos honlapja *Petőfi Népe, 1997)
|
Aktuális lapszámunk tartalma:A schwechati csata egyik áldozata A református főgimnázium egykori igazgatója A hírös város legendás sebésze Kecskemétre menekült az iskola elől Félt a közönytől, a se-se emberektől Aktuális számunkArchívum
2007. december
2008. január 2008. február 2008. március 2008. április 2008. május 2008. június-augusztus 2008. szeptember 2008. október 2008. november-december 2009. január 2009. február 2009. március 2009. április 2009. május 2009. június-augusztus 2009. szeptember-október 2009. november-december 2010. január-február 2010. március-április 2010. május-június 2010. július-augusztus 2010. szeptember-december 2011. december 2012. június 2012. július-augusztus 2012. szeptember-október 2012. november-december 2014. január 9. 2014. január 16. 2014. január 23. 2014. január 31. 2014. február 14. 2014. február 28. 2014. március 15. 2014. március 31. 2014. április 15. 2014. április 30. 2014. május 15. 2014. május 31. 2014. június 15. 2014. június 30. 2014. július 31. 2014. augusztus 15. 2014. augusztus 31. 2014. szeptember 15. 2014. szeptember 30. 2014. október 15. 2014. október 31. 2014. november 30. 2014. december 15. 2014. december 31. 2015. január 15. 2015. január 31. 2015. február 14. 2015. február 28. 2015. március 15. 2015. március 31. 2015. április 15. 2015. április 30. 2015. május 15. 2015. május 31. 2015. június 15. 2015. június 30. 2015. július 31. 2015. augusztus 31. 2015. szeptember 15. 2015. szeptember 30. 2015. október 15. 2015. október 31. 2015. november 30. 2015. december 31. 2016. január 15. 2016. január 31. 2016. február 29. 2016. március 31. 2016. április 30. 2016. május 31. 2016. június 30. 2016. július 31. 2016. augusztus 31. 2016. szeptember 30. 2016. október 31. 2016. november 15. 2016. november 30. 2016. december 31. 2017. január 15. 2017. január 31. 2017. február 28. 2017. március 31. 2017. április 30. 2017. május 31. 2017. június 30. 2017. július 31. 2017. augusztus 31. 2017. szeptember 30. 2017. október 31. 2017. november 30. 2017. december 31. 2018. január 31. 2018. február 28. 2018. március 31. 2018. április 30. 2023. január 31. 2023. február 28. 2023. március 31. 2023. április 30. 2023. május 31. 2023. június 30. 2023. július-augusztus 2023. szeptember 2023. október 2023. november 2023. december 2024. január 2024. február 2024. március 2024. április 2024. május 2024. június |
HN Szerkesztősége: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c. • Tel.: 20/886-1979 • E-mail: info@hirosnaptar.hu | ||||