NAPRÓL NAPRA2016. március 1-31.
március 7.
Kecskeméten kiszúrták a futballt - írta 25 éve, 1991. március 7-i számában a Petőfi Népe.
"Lehet, hogy a megyeszékhely két NB II-es csapatának véget ért a bajnokság?" - tette föl a "költői" kérdést a cikk írója, majd így folytatta: "Alighanem végeláthatatlan vitát indít el Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlésének hétfői döntése, miszerint a labdarúgás önfenntartó, ezért nem kívánnak rá a jövőben költséget fordítani. Hét-egy
arányban szavaztak így, s ezt a szűkös anyagiak indokolták. Ám úgy
gondolták, ha a labdarúgást kiveszik a támogatandók közül, megmentik az
összes többi sportágat. Amint a javaslatból kiderült, az utánpótlás
nevelésével nem kívánnak szűkmarkúak lenni, s ebből a labdarúgók sem
maradnak ki..."
(Forrás: *Petőfi Népe, 1991)
március 8.
125 éve, 1891. március 8-án alakult meg Kecskeméten a Katona József Kör. Az alapítók a kör törekvéseit így határozták meg: "A
kör célja az általános nemzeti közművelődés szemmel tartása mellett
társadalmi egyesülés, főleg a városi közművelődés előmozdítására és
fejlesztésére, a hazai irodalom és tudományok pártolására és
népszerűsítésére, a művészetek ápolására és gyámolítására, Kecskemét
város történetében akár itt születésüknél, akár működésüknél fogva
helyet érdemlő férfiak és nők emlékezetének felelevenítésére és
ébrentartására, valamint általában a társadalmi élet emelésére és a
magyarosodást előmozdító hazai egyesületek támogatására."
Az egyesület alakuló közgyűlésén 156 ember kérte felvételét: 5 alapító,
43 rendes és 108 pártoló tagot regisztráltak. A már több éve várt
eseményen Dékány István a Katona József Kör szükségességéről és
időszerűségéről így beszélt: "Ily kör megalakítását önmagunk s
városunk tisztessége s jó hírnevének fentartása egyaránt követelik.
…Sürgősen követeli pedig tőlünk a Katona József Kör megalakítását azon
körülmény is, mert a jövő év november hava 11-én nagy szellemű hazánkfia
születése napjának már százados évfordulója lesz.”
Az alapszabály belügyminisztériumi jóváhagyása után 1891. május 28-án
megtartották a tisztválasztó közgyűlést. Közfelkiáltással a kör első
elnöke Horváth Döme lett, aki a mai napig Kecskemét egyik legnagyobb
fia, és akinek legnagyobb érdeme a Katona-kultusz megalapítása.
(Forrás: *Katona József Könyvtár)
március 12.
200
éve, 1816. március 12-én született Polák
Ede József
piarista tanár, igazgató, a rend kormánysegéde. 16
évesen, 1832 szeptemberében lépett a rendbe. Tanulmányait
Nyitrán, Trencsénben, Vácott és Szentgyörgyön végezte.
1939-ben bölcsészetből doktorált, két évvel később pappá
szentelték. Gimnáziumi tanár lett. Debrecen, Vác, Nyitra,
Selmecbánya és Temesvár után 1862-ben került Kecskemétre. A
főgimnázium igazgatója és a rendi növendékek vezetője volt.
Itt tartózkodása alatt, 1868-ban nevezték ki a piarista rend
magyarországi tartománya tiszteletbeli kormánytanácsosává,
1877-ben pedig kormánysegéddé választották. 1882. május 31-én
kecskeméti működésének húsz éves évfordulóját a város
vezetősége ünnepség keretében méltatta. 1883-tól Budapesten a
kegyesrendiek pénztárnoka volt. 1891. augusztus 5-én tartotta
aranymiséjét. 1892 márciusában hunyt el. Természettudományos
dolgozatai a selmeci és a kecskeméti főgimnázium értesítőiben
jelentek meg. Természettani cikkeit a Kecskeméti Lapok, a Reform és
a Tanodai Lapok is közölte.
(
Források: *Katona József Könyvtár *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái)
március 16.
85 éve, 1931. március 16-án született Mező István ezredes, okleveles sportszervező emeritus.
A református elemi és a polgári iskola négy felső osztályát szülőhelyén
végezte el. 1946 őszén szakmatanulás céljából Budapestre ment. 1948 és
1950 között a Honvéd Tiszti Iskolában tanult. 1950-ben alhadnaggyá
avatták. Időközben vasszerkezet-lakatos szakmai vizsgát is tett. 1957 és
1961 között a Katona József Gimnáziumban, Debrecenben a Fazekas Mihály
Gimnáziumban, majd Nyíregyházán a Kossuth Lajos Gimnáziumban végezte a
középiskolát. 1970-től 1974-ig sportszervező szakon tanult és szerzett
diplomát. 1948-tól 1986-ig a Magyar Honvédség különböző helyőrségeien
parancsnokhelyettesi, majd parancsnoki feladatokat látott el. Az 1956-os
jeges árvízi védekezés kapcsán "Dunai árvízvédelemért" nevű
kormányfői kitüntetést kapott. 1981-ben került Kecskemétre, ahol a
Magyar Honvédelmi Szövetség (később Bács-Kiskun Megyei Technikai és
Tömegsport Szövetség) lövész-tömegsport főelőadója lett nyugdíjazásáig.
2004-ben szűkebb hazája katonáinak állított emléket, amikor
megjelentette "A szabadságharc Bács-Kiskun megyei parancsnokai 1848/49"
című kötetét, amelynek befejező részében külön hangsúllyal emlékezett
meg szülőfalujáról is. A Pataji Hírlapban az ezredforduló utáni években
indított sorozata, a "Történetek a történelemben" apró kis momentumokat rögzítettek. Dunapatajon hunyt el 2014. július 22-én.
(Források: *Katona József Könyvtár *Ki Kicsoda Kecskeméten *Pataji hírlap, 2014)
60 éves Pető István László dandártábornok, a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázis volt parancsnoka.
Komáromban született 1956. március 16-án. 1974-ben a Budai Nagy Antal
Gimnáziumban érettségizett Budapesten. 1978-ban kiváló eredménnyel
végezte el a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolát, majd
repülőgép-vezetői szakon tanult a Szovjetunióban. Tisztté avatását
követően az 59. honi vadászrepülő ezrednél (Kecskemét) kezdte
pályafutását, ahol MiG–21-esen repült. 1980-tól a 47. harci vadászrepülő
ezred (Pápa) állományában teljesített különböző repülő parancsnoki
beosztásokban szolgálatot. 1983-ban kapta meg az I. osztályú
repülőgép-vezető minősítést. 1984. április 12-én Vaszarnál lezuhant a
44-es MiG–21bisz (75AP), akkor főhadnagyként sikeresen katapultált,
amiért megkapta a „Kiváló Szolgálatért Érdemérem” kitüntetést. 1986 és
1989 között kiváló eredménnyel elvégezte a Zrínyi Miklós Katonai
Akadémia repülő parancsok szakát. 1990 és 1992 között századparancsnok,
majd 1992-től alezredes és ezredparancsok-helyettes lett. 1992-ben
megkapta az év legjobb vadászrepülőgép-vezetője címet és a Zolcsák
Alapítvány „Hungária-vándordíját”. 1993 óta az „Aranykoszorús I.
osztályú hajózó” cím birtokosa. 1997. január 13-ától megbízott
ezredparancsnok lett, 1998. január 1-jétől ezredessé léptették elő.
Ekkor a MiG–21 mellett, már az L–39-es gépet is repülte. A pápai
reptérnél állomásozó harcászati repülőezred első számú vezetője volt a
megszűnésig. 1999–2000-ben elvégezte az USA Légierő Vezérkari Akadémiát,
ezt követően a HVK Hadműveleti Csoportfőnökség csoportfőnök-helyettesi
beosztásban szolgált. 2003-ban a HM HVK Haderőtervezési Csoportfőnökség
csoportfőnök-helyettese (légierő) lett, míg 2004-től 2009-ig a
kecskeméti bázis parancsnoka, tulajdonképpen a magyar légierő első
számú, csapatoknál szolgáló tábornoka volt.
(Forrás: *MH 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázis)
március 18.
25 éve, 1991. március 18-án nyílt meg Kecskemét első diszkontáruháza.
A Szilvási és Társa Kereskedelmi Bt. az Izsáki úton, az uszoda mellett,
a volt szovjet laktanya területén, a Traverztől vásárolt telken átadott
élelmiszer és vegyi áru nagykereskedése a viszonteladókat és a
lakossági vásárlókat is egyaránt kiszolgálta. A Szilvási-testvérek
kezdeményezése gyorsan népszerűvé vált a kecskemétiek körében, s néhány
sikeres évet követően újabb Szil-Coop üzletek nyíltak.
A Hetényegyházán született Szilvási József egy korábbi interjúban így emlékezett vissza a kezdetekre: „Feri
bátyámmal vágtunk a szinte lehetetlenbe. Nemcsak tőke kellett hozzá,
három Lada ára, meg persze a szülői segítség, hanem bátorság is. A
lehetőség azonban adódott, és mi belevágtunk. 1994-ben átköltöztünk a
jelenlegi helyünkre, majd üzletet nyitottunk Hunyadivárosban,
Kerekegyházán, Hetényben, Lajosmizsén, Kiskunfélegyházán és végül
Nagykőrösön is. Az Izsáki úti diszkontot folyamatosan bővítettük, ma már
12 ezer négyzetméteren fogadjuk a vásárlókat."
március 22.
100 éve, 1916. március 22-én Bécsben hunyt el Fellner Ferdinánd építész, a Monarchia legtöbb színházépületét megtervező építésziroda alapító tagja. 1847.
április 19-én Bécsben született. Építész apja, id. Ferdinand Fellner
tanította, azután a Bécsi Műszaki Főiskola hallgatója volt. 1866-tól
egyre betegebb apja mellett dolgozott, majd annak halálától, 1871-től
önállóan vezette a céget. Hellmer osztrák építésszel társulva 1873-tól
nemzetközi hírű színházépítővé vált. A színházak új típusát alakította
ki, főleg alaprajzi újításaival. Számos magyar város teátruma épült az ő
tervei szerint, így Budapesten a Népszínház, a Fővárosi Operettszínház,
a Vígszínház, valamint Temesvár, Szeged, Pozsony, Kecskemét, Nagyvárad
és Kolozsvár színháza. Ők építették a budapesti Múzeum utcában a
Károlyi-palotát, amely sokáig Országos Műszaki Információs Központ és
Könyvtárként funkcionált.
(Források: *Katona József Könyvtár *Kecskeméti Életrajzi Lexikon)
március 23.
25 éve, 1991. március 23-án hunyt el Bagó Bertalan festőművész.
1932-ben Ókécskén született. Elemi iskoláit szülőhelyén végezte, majd
Kecskeméten

a Református Gimnázium diákja lett. A hírös városban már
művésztanárok foglalkoztak vele. Később tanulmányait a Budapesti
Tanárképző Főiskolán folytatta. 1955-től Balatonbogláron élt, a helyi
általános iskolában végzett művészetpedagógiai tevékenységet.
Kiállításai voltak Nagyatádon, Lakiteleken, Tiszakécskén, Budapesten,
Balatonbogláron, Kecskeméten és Kaposváron is.
Bagó Bertalan, egyik festményével
(Fotó: Tóth Sándor)
Balatoni és alföldi festőként ismert, válogatott munkáinak gyűjteményét családjának köszönhetően Balatonbogláron a
„Fischl-ház”
emeletén láthatják az érdeklődők. A vízi világ csendje, az egyszerű
ember szűkszavúsága mögött meghúzódó ősi érzések, igazságok, erők és
indulatok határozták meg törekvéseit.