
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2024. november 21.

PARTNEREINK

NAPRÓL NAPRA2016. augusztus 1-31.

augusztus 1.

25 éve, 1991. augusztus 1-jén nagyszerű kecskeméti sportsikerről számolt be a Petőfi Népe. A Rómában rendezett karate shitoryu világbajnokságon a Védelem Kft. három karatézója is részt vett. Közülük Szegezdi Attila aranyérmet, Tóth Zita pedig egy ezüst- és egy bronzérmet nyert. Az aranyérmes Szegezdi Attila így emlékezett vissza a küzdelemre: "A világbajnokságot eredetileg a shitoryu szabályai szerint hirdették meg, ám a helyszínen kiderült, hogy a szervezők változtattak és a küzdelem végül wuko szabályok szerint folyt, ami valójában az összes szakágat magában foglalja, de a sithoryuhoz áll a legközelebb. A 80 kg-os kategóriában indultam 38 résztvevő között. A döntőig öt mérkőzést nyertem, ami nagyon komoly igénybevételt jelentett. Különösen a döntőbe jutásért egy olasz fiú elleni mérkőzésem volt nehéz, mert megsérült a jobb vállam. A befejezés előtt fél perccel 2 ponttal vezettem, de éreztem, hogy a jobb kezem szinte teljesen begörcsölt. Ha az ellenfelem támad, aligha tudtam volna védeni. Szerencsére ő is elkészült az erejével és így győztem, de a kézfogáskor a bal kezemet nyújtottam, mert a másikat fel sem tudtam emelni. A döntőben ismét olasz ellenféllel vívtam a hatodik mérkőzést. Nagyon kemény küzdelemben 2—2-re álltunk, amikor az olaszt leléptették, így 4 2-re nyertem."
(Forrás: *Petőfi Népe)

augusztus 12.

75 éves dr. Mader Béla könyvtáros, a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának nyugalmazott főigazgatója.

Szegeden született, 1941. augusztus 12-én. Gimnáziumi tanulmányait Kecskeméten végezte, 1959-ben, a Piarista Gimnáziumban érettségizett. Ezt követően az ELTE könyvtár-magyar szakán diplomázott. Rövid ideig segédmunkásként dolgozott. 1962-től a szegedi Egyetemi Könyvtár dolgozója, 1990 és 2013 között, nyugdíjba vonulásáig az intézmény főigazgatója volt. 2001 óta a Bursa Hungarica Közalapítvány kuratóriumának elnöke, 2002-től az EISZ Bizottság tagja, 2003-tól a Magyar Könyvtárosok Egyesületének alelnöke. Kutatási területe igen szerteágazó: könyvtártörténet, könyvtári tájékoztató munka, könyvtárszervezés és menedzsment, könyvtári struktúrák, könyvtári informatika, könyvtárépítés. Emellett egyetemi szemináriumokat vezet a felvilágosodás és a magyar reformkor irodalmából, valamint előadásokat tart a könyvtártörténet, sajtótörténet és a könyvtári menedzsment tárgyköreiből. Több mint száz magyar és angol nyelvű publikáció, könyv és könyvfejezet szerzője. Kitüntetései: Szabó Ervin Emlékérem (1989), Széchenyi Ferenc-díj (2002), Pro Universitate Emlékérem (2004), Pro Urbe (2005).

Dr. Mader Béla
(Fotó: Segesvári Csaba)

Munkájáról, a könyvtár napjainkban betöltött fontos szerepéről néhány éve így nyilatkozott: "Az ember önmagától nagyon keveset tud. Rengeteget lehet tanulni abból, ha nálunk bölcsebbekkel beszélgetünk. De az is kevés. Akármilyen korban élünk, és akármilyen hordozón tároljuk az információkat, a tudásra szükség van. A babilóniai könyvtárban sem könyvek voltak, hanem cseréptáblácskák, Egyiptomban pedig papiruszok, de lényegében mindegyiket könyvtárnak hívjuk."
(Források: *Csécsi László: Nem vagyunk hiába *Szegedi Egyetem, 2006 *Who is who Magyarországon)

25 éve, 1991. augusztus 12-én „Amikor a nő a sarkára áll, fizet!” címmel a még 82 évesen is aktív Horváth Sándor kecskeméti cipészmesterről írt a Petőfi Népe. Az Izsáki úti 27. szám alatt, korára való tekintettel, adómentesen dolgozó kisiparos ma is figyelemre méltó gondolatait Kohl Antal jegyezte le.

Horváth úr műhelyében (Fotó: Straszer András)

„Az a fajta (szak)ember ő, aki a lábakból, vagy egy-egy tűsarkú cipőből egészen más dolgokat ragad meg magának, mint egy fotóriporter. Szakmájánál maradva, lentről nézve messzebbre is ellát.
— Tűsarok koppan, és a hölgy gyakran bosszús: »Újra mehetek a cipészhez!« A testsúllyal, vagy a lábat tartó sarokkal van baj? — kérdezem ezután.
— Rám, azaz a szakmámra a cipő és nem a testsúlyfelesleg tartozik. A göröngyös járdák, a lábtörlők vasrácsai és a lépcsők »eszik« a sarkakat. Nem győzöm a javításukat, holott a feleségem is segít, mióta nyugdíjas. Fogja a harapófogót, én meg a vésőt és aztán a reszelőt, és így, együtt dolgozunk. A tűsarok vascsőjébe beleragasztani a faszöget, új flekket föltenni, a sérült sarokbőrt megragasztani. . . szóval, akad vele munka. Minél keskenyebb a sarok egy női cipőn, annál nehezebb javítani, annál nagyobb a kockázata, hogy elreped.
— Új cipőket rendelnek-e manapság?
— Már régóta nem. Csupán a hozzá való anyagok ára 3 ezer forint lenne, és a munkadíjról még nem beszéltem. Megdrágult az élet, észreveszem a javíttatóknál is. Egyre több lyukas talpú cipőt hoznak. A török, a román és a lengyel szandálok, bár olcsók, annyit is érnek. Olyan gyengék, hogy a pántok rövid idő múlva leválnak róluk. Az anyagárak magasak. A mikrotalp ára, négyzetméterenként, 160 helyett ma már 860 forint. Egy doboz ragasztó 360, egy gombolyag cérna 280 forint.
A mester két éve üdült Hévízen, akkor 7 ezer forintért. Az idén nem ment el, pénztárcájával nem mert nekivágni a két hétnek. Nyári szabadságát ezért otthon tölti. Az egészséges életmód híve.
Gyógyszerre keveset költ, viszont annál többet alapoz saját erejére. Fél óra torna reggel, utána úszás, este futás. Horváth úr így őrizte meg munkaképességét nyolcvankét éves korára, így mondhatja el:
— Az a jó, hogy magamra számíthatok.
Ez pedig nem olyan kis dolog manapság.”
(Forrás: *Petőfi Népe, 1991)

augusztus 13.

70 éves Hunyadkürti István Jászai Mari-díjas színész. Csorváson született 1946. augusztus 13-án. Gyermekkorát szülőhelyén töltötte. Középfokú tanulmányait Makón, a József Attila Gimnáziumban végezte, az intézmény irodalmi színpadán kezdett el foglalkozni a színjátszással. Többször felvételizett a Színművészeti Főiskolára, ám nem járt sikerrel. A színészet mellett sporttal is foglalkozott: Szegeden az Előre NB I-es csapatában kézilabdázott. 1968-ban a békéscsabai Jókai Színházhoz szerződött, segédszínészként 900 forintot kapott (sportállásában 3200 forintot keresett). 1970-ben a debreceni Csokonai Színház, majd 1973-ban a kaposvári Csiky Gergely Színház művésze lett. 1976-tól egy-egy esztendeig szerepelt Miskolcon, Kaposvárott, illetve Kecskeméten, majd 1979-től a Mafilmnél dolgozott. 1986-ban a szolnoki Szigligeti Színház társulatának lett a tagja, 1988-ban a Vígszínházhoz szerződött. 1988-tól a Nemzeti Színházban, 2003-tól a Miskolci Nemzeti Színházban játszott. 2012 óta a Thália Színház tagja. Pályafutása során mintegy 70 filmben és 50 tévéfilmben is játszott. Főszerepekben és epizódszerepekben egyaránt láthatta a közönség. Arckaraktere miatt sokszor szélsőséges figurákat alakított. Négy évtizedes színészi teljesítményéért 2007. március 15-én Jászai Mari-díjjal tüntették ki.
(Források: *csorvastortenete.gportal.hu *Thália Színház)

50 éve, 1966. augusztus 13-án a kecskeméti barackpálinka hányattatott sorsáról jelent meg cikk a Petőfi Népében. Heltai Nándor írásából többek között kiderült, hogy a két világháború között 300 ezer barackfával büszkélkedő hírös város vezetői jogtalan márkahasználat miatt pert indítottak a már akkor is híres unikumos gyár ellen. A fővárosban nyilvános zsűrizésen az 50 tagú bíráló bizottság a kecskemétieknek adott igazat, ezek után „nem volt kétséges a bíróság döntése.” (tovább olvasom: »»)

30 éves Trokán Nóra színművész, a kecskeméti Katona József Színház tagja. Budapesten született 1986. augusztus 13-án. Gyermekkorában állatorvosnak készült. Egyszer elkísérte nővérét, Annát Földessy Margit Drámastúdiójába. Az ott tapasztalt dolgok hatására úgy döntött, hogy ő is színésznő lesz. 2005-ben elsőre felvették a Színművészeti Egyetem prózai szakára. Az egyetem elvégzése után a kecskeméti Katona József Színház tagja lett, jelenleg is a hírös város társulatában játszik. 2012-ben Domján Edit-díjat kapott, míg 2014-ben a Vidéki Színházak Fesztiválján a Legjobb női alakítás díját nyerte el. 2015-ben Junior Prima díjjal jutalmazták kiemelkedő művészi teljesítményét.
(Források: *kecskemetikatona.hu *starity.hu)

augusztus 15.

125 éve, 1891. augusztus 15-én Kecskeméten hunyt el Behr Károly kereskedő. 1830. április 7-én Pakson született. Mint szegény ifjú lépett a kereskedői pályára, és szívós munkával küzdötte fel magát az elismert kereskedők sorába. Számos intézet vezetésében vett részt Kecskeméten. A Népbanknak alapítása óta volt igazgatója, az izraelita hitközségnek majdnem két évtizeden át elöljárója, 12 éven keresztül pénztárnoka.
(Források: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Kecskeméti Nagy Képes Naptár, 1892)

augusztus 18.

50 éves dr. habil. Szécsi Gábor tanszékvezető egyetemi tanár, Kecskemét korábbi polgármestere. Kiskunhalason született 1966. augusztus 18-án. 1991-ben Szegeden, a JATE BTK magyar nyelv és irodalom, történelem, filozófia szakán végzett. 1991 és 1994 között az MTA ösztöndíjasa volt, aspiránsként Nyíri Kristóf akadémikus szakmai irányításával dolgozott. 1995-ben szerzett kandidátusi fokozatot. 1996-tól az MTA Filozófiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, csoportvezetője, valamint a Kecskeméti Főiskola tanára. 2007-ben habilitált a Pécsi Tudományegyetemen, 2008-tól a Pécsi Tudományegyetem egyetemi magántanára, 2009-től a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karának tanszékvezető egyetemi docense, ugyanettől az évtől a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán működő filozófiai doktori iskola törzstagja, témavezetője. Vendégkutató és –professzor volt Helsinkiben, Londonban, Heidelbergben és Szegeden. Több magyar és nemzetközi tudományos társaság tagja, elnöke, a Magyar Kommunikációtudományi Társaság alapító tagja, a Magyar Alkalmazott Filozófiai Társaság elnöke. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács kommunikációért felelős alelnöke, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács Társadalmi Kapcsolatok és Média Bizottságának tagja, a Bács-Kiskun Megyei Ismeretterjesztő Társulat elnökségi tagja, a megei szervezet média- és kommunikációtudományi szakosztályának elnöke. Számos publikációja jelent meg hazai és külföldi tudományos folyóiratokban, tanulmánykötetekben, több kommunikációelméleti szakkönyv szerzője, szerkesztője. Az 1990-es évek második felétől aktív közéleti munkát is végez. A Fidesz első polgármestere volt Kecskeméten, 1998-tól nyolc évig irányította hírös várost. Szakmai és társadalmi tevékenységéért számos elismerést kapott: Pro Scientia Aranyérem (1989), Akadémiai Ifjúsági Díj (1997), Mestertanár Aranyérem (1999), Fáy András-díj (1999), Év Embere Díj (2000-2003), Szent István Diploma (2000), Honvédelmi Minisztérium Millenniumi Emlékplakettje (2000), TIB Millenniumi Érdemrend Arany fokozata (2000), Nagy Imre-emlékplakett (2000), Honvédelmi Minisztérium Honvédelemért kitüntető cím I. fokozata (2001) , Virágember-díj (2001), Bolyai Oklevél (2002), Norvég Királyság Érdemrend parancsnoki keresztje (2003), Bács-Kiskun Megye Közszolgálatáért Díj (2005), egyetemi magántanári cím (PTE, 2008).
(Források: *Katona József Könyvtár *Ki Kicsoda Kecskeméten)

augusztus 20.

Teleki Mihály országgyűlési képviselő 25 éve, 1991. augusztus 20-án Londonban hunyt el Teleki Mihály országgyűlési képviselő. Budapesten született 1896. április 20-án. Édesapja Teleki László politikus, író volt. Az 1935-ben lezajlott országgyűlési képviselő-választáson Kiskunhalason ő került ki győztesen. 1938-ban néhány hónapig földművelésügyi államtitkár, majd 1938-tól 1940-ig földművelésügyi miniszter volt. Kecskeméten a Mezőgazdasági Kamara alelnöki feladatait is ellátta. 1939-ben Kiskunhalas városától díszpolgári címezt kapott. Még ebben az évben a Magyar Élet Pártja programjával újra képviselőnek választották Kiskunhalason. Sokat tett a város fejlődéséért. Felépült az állami borpince, a téli gazdasági iskola, öt új tanyai iskola. 1940-ben titkos tanácsosi címet kapott. 1944-ben a Szesztermelési és Értékesítési Szaktanács elnöke, a Magyar Élet Pártja elnöke és a Magyarország főszerkesztője lett. 1945-ben családjával együtt elhagyta az országot.
(Források: *Katona József Könyvtár *Kiskunhalas almanach, 2002)

augusztus 21.

150 éve, 1866. augusztus 21-én született Kallivoda Andor erdőmérnök. Középiskoláit Besztercebányán végezte, erdőmérnöki oklevelet Selmecbányán szerzett. Az ország minden részében dolgozott. 1921-ben került Kecskemétre, az erdőigazgatóságot vezette 1925-ig. Meggyőződése volt, hogy a város határában, az Alföld nagy tanyavilágában életkérdés a fásítás. Ezt a gondolatot a Földművelésügyi Minisztérium erdészeti és fásítási osztályával folytatott tanácskozásai során is képviselte. Nagy része volt abban, hogy az erdészeti törvény figyelemmel volt Kecskemét érdekeire is. Tagja volt a törvényhatósági bizottságnak, elnöke a Kecskemétvidéki Mérnökegyesületnek. Számos más társadalmi, egyházi, gazdasági jellegű egyesületben is tevékenykedett.

1936. január 11-én Kecskeméten hunyt el. "Igaz ember távozott el közülünk s mi fájó szívvel, könnyes szemmel, megilletődve állunk a frissen hantolt sír előtt" - méltatta halálát követően az Erdészeti Lapok. - "Emlékét egy közel félszázados becsületes, hűséges munka kiváló eredményei őrzik s az a sok gyakorlati tudás, amely rajta keresztül annyi kollégájának és fiatalabb kartársának jutott osztályrészül, de őrzi hálás kegyelettel az Országos Erdészeti Egyesület is, amelyik leghűségesebb, legodaadóbb és munkára mindig kész tagjainak egyikét vesztette el benne és őrzi az új erdőtörvény is, amelynek megalkotásában a kormány igényeihez való simításában olyan tevékenyen és olyan mérhetetlen lelkesedéssel vett részt."

(Források: *Erdészeti Lapok, 1936 *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Kecskeméti Közlöny, 1936)

augusztus 22.

75 éve, 1941. augusztus 22-én, Kecskeméten született Bonyhai Gábor irodalomtörténész, műfordító, az irodalomtudomány kandidátusa. Egyike volt azoknak, akik az elmúlt évszázad hatvanas-hetvenes éveiben a magyar irodalomtörténet-írást uraló pozitivista szemlélet, illetve az irodalomelméletet kisajátító lukácsi esztétika ellenében keresték a megújulás lehetõségét. Veres András, a Literatura című folyóirat felelős szerkesztője így jellemezte Bonyhait: „tulajdonképpen filozófus volt, aki történetesen az irodalmat választotta empirikus kiindulópontnak elmélkedése számára." A fiatalon, 1996. június 26-án elhunyt filozófus-irodalomtudós elsősorban mint alapvetõ irodalomelméleti munkák (Ingarden, Gadamer, Peter Szondi) fordítója ismert, holott szerzőként is jelentős. Főbb művei: Az értékek rendszere Thomas Mann A kiválasztott c. regényében; Hermeneutika és morfológia; A Szarvas-ének szerkezetelemei.
(Források: *Balassi Kiadó Kft. *Irodalomtörténeti Közlemények, 2003 *Jászberényi-Kamrás Orsolya: Bonyhai Gábor összegyűjtött munkái *Kortárs Magyar Írók Lexikona)

augusztus 25.

Medve András: József Attila 75 éves Medve András grafikus, festő, szobrász. 1941. augusztus 25-én, Szászrégenben született. Nagybányán nevelkedett, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult 1963 és 1968 között. Mesterei Somogyi József, Mikus Sándor és Melocco Miklós voltak. Később a Drezdai Művészeti Akadémián folytatta tanulmányait. 1971 óta Düsseldorfban él, de a Balaton-felvidéken is van műterme és a Kecskeméti Művésztelepen is számos alkalommal dolgozott.

Medve András: József Attila

(Székesfehérvár - 1971)

Az elemi erejű monumentalitás jellemzi művészetét. Egyéni kiállításokon mutatta be munkáit Németországban (Düsseldorf, Bonn, Frankfurt), Budapesten és Székesfehérváron. Csoportos tárlaton vett részt a többi közt az Ernst Múzeumban, a Műcsarnokban, Kecskeméten, Egerben. 2010-ben Herczeg Klára-díjban részesült.
(Források: *Kortárs Magyar Művészeti Lexikon *Nemzeti Évfordulók Titkársága)

augusztus 26.

125 éve, 1891. augusztus 26-án Kecskeméten hunyt el Gyenes Sándor kereskedő. 1821 májusában a hírös városban született. Szakmáját szülővárosában, Bódogh Sándortól tanulta, majd Pesten és Makón volt segéd. 1846-ban hazajött, vas- és fűszerkereskedést nyitott. A kecskeméti kereskedők közül ő szállította először az ország minden részébe a kész lakatos munkákat. A hírös város törvényhatósági bizottságának tagja volt. Elhunytát követően a Kecskeméti Lapok így méltatta: "Halála városunk egyik legtekintélyesebb, nagy kiterjedésű, köztiszteletben álló családot boritott mély gyászba. Az elhunyt, feddhetetlen jellemű, fáradhatatlan munkásságú polgár és leggondosabb családfő temetése f. hó 28-án ment végbe városunk közönségének rendkivüli nagy részvéte mellett."
(Források: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Kecskeméti Lapok, 1891 *Kecskeméti Nagy Képes Naptár, 1891)

augusztus 30.

150 éve, 1866. augusztus 30-án hunyt el Könyves Máté színész, a magyar színjátszás egyik úttörője. Bizonytalan hitelű emlékezés szerint pályáját 1796-ban Kelemen László társulatánál színészként kezdte. Joós Ferenc, Kecskemét színészetének kutatója szerint az alig tizenhat éves fiatalember akkor csatlakozott a társulathoz, amikor az pesti távozását követően, maradék tagjaival Kecskeméten próbált szerencsét. Félszázadnál tovább szolgálta a színpadi művészetet. 1821 és 1825 között Székesfehérvárott volt súgó, később különböző rangos vándortársulatokban játszott. 1833–ban a budai Várszínház ügyelője lett, míg 1854 és 1855-ben színész és színlaposztó volt a hírös városban. Sokat szerepelt a kolozsvári színházban, ott ünnepelte ötvenéves színészi jubileumát a Bánk bán címszerepében. Színdarabok fordítását, színre alkalmazását, súgókönyveket hagyott hátra. Játékszíni koszorú című műve (Pest, 1834, hasonmása: Bp., 1973) a magyar színészet első évtizedei történetének forrása.
(Források: *Joós Ferenc: A vándorszínészettől az állami színházig *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Magyar Életrajzi Lexikon *Magyar Színművészeti Lexikon *Magyar Színházművészeti Lexikon)