|
|
NAPRÓL NAPRA2015. április 15-30.április 22.
100 éve, 1915. április 22-én született Radnóczi Ferenc kertészmérnök, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa.
1939-ben fejezte be felsőfokú tanulmányait a Kertészeti Tanintézetben.
Előbb szőlészeti és borászati felügyelőként dolgozott, azután több
iskolában tanított (Balatonarács, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Tarcal),
majd a kecskeméti és a nyíregyházi kertészeti technikum igazgatója volt.
1959-től haláláig a Debreceni Agrártudományi Egyetem kertészeti
tanszékén volt egyetemi tanár. A tanszék kialakításán túl maradandót
alkotott a tudományos munka feltételeit biztosító gyümölcs- és
szőlőültetvények létesítésével. Vezetésével a pallagi kísérleti telepen
munkatársai több államilag elismert Canna-, illetve zöldségfajtát
nemesítettek ki. Nemesítési eredménye az Ilonka elnevezésű körtefajta. A
Magyar Agrártudományi Egyesület Hajdú Bihar Megyei szervezete
kertészeti szakosztályának, valamint a Debreceni Akadémia Bizottság
kertészeti munkabizottságának elnöke volt. Debrecenben hunyt el 1979.
december 18-án. Hajdúhadházon kertbarátkör őrzi és ápolja emlékét.
60 éves Kósa József Aranykoszorús Mester, a Petőfivárosi Részönkormányzat alapítója, elnöke. Kecskeméten született 1955. április 26-án.
Iparos családból származik, az édesapja címfestő, az édesanyja
szakácsnő volt. Hetedik gyermekként látta meg a napvilágot, és mind a
heten szakmunkások lettek. Általános iskoláit Hajóson végezte, majd
Kecskeméten, a 607. számú Szakközépiskola tanulója lett, ahol 1972-ben
szobafestő-mázoló végzettséget szerzett. 1977-től Kiskunhalason határőr
kiképző őrmesterként szolgált. 1979-től testvére vállalkozásában
szobafestő, 1985-től 2002-ig egyéni vállalkozó volt, festést, mázolást,
tapétázást vállalt. 2002 óta a Kósa Kolor Kft. tulajdonosa, ügyvezetője.
A rendszerválás óta aktív közéleti tevékenységet fejt ki. 1994-től
1998-ig a Vállalkozók Pártja, 2002 óta a Fidesz színeiben önkormányzati
képviselő. A Petőfivárosi Részönkormányzat alapítója, elnöke. Sokat tett
választókörzete fejlődéséért, ő kezdeményezte a Petőfivárosi RÖNK
Napokat is. A Kecskemét és Vidéke Általános Ipartestület elnökségi tagja
(1985-); a Vállalkozók Pártja (1990-2000) kecskeméti szervezetének
alapító tagja, elnöke és országos alelnöke; a FIDESZ tagja (2000-); a
Magyar Innovatív Építőipari Nyílt Klaszter (MIÉNK) alapító tagja
(2010-). Szakmai munkájáért számos elismeréssel jutalmazták: Oklevél az
Ipartestületért (1999), Aranykoszorús Mester (2000), BKMKIK Elnöki
Dicsérő Oklevél (2008), IPOSZ-díj (2010).
200 éve, 1815. április 28-án hunyt el Széky János Károly gimnáziumi tanár, katonai törzsorvos.
1783. szeptember 21-én született az Ugocsa megyei Nagyszőlősön. Szüleit
korán elvesztette, és sok nélkülözés árán, szűkös rokoni támogatással
végezte el – mindvégig jeles eredménnyel – iskoláit Máramarosszigeten és
Nagykárolyban. A gimnáziumi tanulmányok befejeztével bölcsészetet
hallgatott az egri püspöki líceumban, majd belépett a piarista rendbe.
1800–1801-ben Kecskeméten novícius és a III. grammatikai osztály tanára
volt. 1802-től 1804-ig a szegedi, majd ezt követően a temesvári piarista
gimnáziumban oktatta az ifjúságot. Közben a pesti egyetemen
bölcsészdoktori diplomát szerzett. 1806-ban, arra hivatkozva, hogy „mejje meggyengült”,
valójában azonban végleges életpályáját előkészítve, kilépett a
piarista rend kötelékéből és Bécsbe költözött, ahol beiratkozott az
egyetem orvoskarára. Doktori diplomáját 1813 januárjában vette át. 1813
végén orosz szolgálatba lépett, és mint katonaorvos 2000 rubel évi
fizetéssel 1814. március 26-én Bécsből Párizsba utazott. Még ugyanennek
az évnek végén I. Ferenc hozzájárulásával évi 2000 rubel fizetéssel
belépett az orosz hadseregbe mint törzsorvos. 1814-ben hagyta el az
ország területét és Svájcon keresztül Párizsba sietett, amelyet ekkor,
Napóleon bukása után, a szövetséges haderők tartottak megszállás alatt.
Széky az orosz seregek hazavonulása után is Párizsban maradt, hogy
irányítsa az ottani katonakórházban ápolt francia, orosz és más
nemzetiségű katonabetegek gyógykezelését. Ebben a minőségben oly
sikeresen működött, hogy a francia becsületrenddel tüntették ki és a
francia orvostudományi társaság tagjává választotta. Szeptember 24-én
mondott végleg búcsút a francia fővárosnak és Pétervárra utazott, hogy
elfoglalja fontos beosztását az orosz hadiegészségügy szervezetében. Itt
azonban súlyos betegség támadta meg; mint a korabeli újságcikk írta:
„a’ rugó inaknak forró nyavalájába esett. Kigyógyult ő ugyan ebből
annyira, mennyire, míg végtére az ő egyéb nyavalái – májban a’
Szorultság (Obstructiók) és tüdőben a’ Kelevények (Tuberculae) – hasznos
életének örökre véget vetettek.” Alig 32 éves korában, 1815. április 28-án halt meg Szentpétervárott. Kecskemét szerepe a magyar hadtörténelemben mindig kiemelten fontos volt. Repülőterét 1937-ben adták át, de 1944-ben lerombolták a nyári angolszász légitámadások során. A bázis újjáépítése 1948-ig tartott, majd a következő évtizedeket folyamatos átalakítások jellemezték. 1990-ben a honvédelmi miniszter parancsára a hadsereg ezredei történelmi hagyományokból eredő nevet vettek fel. Kecskeméten is az állománygyűlésre bízták a névválasztást. Hivatalos javaslatként több név is elhangzott. Szentgyörgyi Dezső repülőzászlós nevét Szabó Árpád hadnagy ajánlotta. Az ötletet a többség támogatta, az illetékesek is jónak találták. A nagynevű pilóta több egykori harcostársa és családja is jelen volt, amikor 25 éve, 1990. április 28-án az osztály felvette a Szentgyörgyi Dezső nevet. Egy évvel később az alakulatot ezreddé minősítették, a neve Magyar Honvédség 59. Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülőezred lett. Az 1. repülőszázad felvette a háborús hagyományokkal rendelkező „Puma” nevet, a 2. század pedig szintén történelmi nevet, a „Dongó” elnevezést választotta.
Vitéz Szentgyörgyi Dezső zászlós, a
Magyar Királyi Honvédség legeredményesebb vadászpilótája 1915. január
6-án született. Alig volt 18 éves, amikor önként jelentkezett a
Magyar Királyi Honvédségbe, és ezt követően kitűnő eredménnyel végezte
el Székesfehérváron a kétéves repülőgép-vezetői iskolát. Első műszaki
beosztásában parancsnokai hamar felfigyeltek rá, és intelligenciája,
rátermettsége, valamint szilárd jelleme miatt alkalmasnak találták arra,
hogy vadászrepülőgép-vezetőnek képezzék ki. Ezt az iskolát 1938-ban
fejezte be kiváló minősítéssel.
100 éve, 1915. április 30-án született Vorák József múzeumigazgató, helytörténész, néprajzkutató.
Gyermekkorát Budapesten töltötte. 1936-ban szerzett tanítói oklevelet.
1941 és 1950 között tanító volt Mélykúton, a Gróf-majorban. 1947-től
Szegeden, a Pedagógiai Főiskolán tanult. 1951-ben általános iskolai
szaktanári, 1952-ben kiváló tanári oklevelet szerzett. 1950-től 1952-ig
mint iskolaigazgató Rémen, 1952-től 1955-ig mint járási tanfelügyelő
Kiskunhalason és Kecskeméten, 1957-től 1960-ig Halason tanított. 1960
januárjától a Thorma János Múzeum munkatársa lett. 1968-tól 1979-ig,
nyugdíjazásáig az intézmény igazgatója volt. A néprajz, helytörténet,
irodalom, képzőművészet és műemlékvédelem kérdéseivel is foglalkozott.
Halasi csipkéket is tervezett. 1984 márciusában hunyt el.
|
Aktuális lapszámunk tartalma:A schwechati csata egyik áldozata A református főgimnázium egykori igazgatója A hírös város legendás sebésze Kecskemétre menekült az iskola elől Félt a közönytől, a se-se emberektől Aktuális számunkArchívum
2007. december
2008. január 2008. február 2008. március 2008. április 2008. május 2008. június-augusztus 2008. szeptember 2008. október 2008. november-december 2009. január 2009. február 2009. március 2009. április 2009. május 2009. június-augusztus 2009. szeptember-október 2009. november-december 2010. január-február 2010. március-április 2010. május-június 2010. július-augusztus 2010. szeptember-december 2011. december 2012. június 2012. július-augusztus 2012. szeptember-október 2012. november-december 2014. január 9. 2014. január 16. 2014. január 23. 2014. január 31. 2014. február 14. 2014. február 28. 2014. március 15. 2014. március 31. 2014. április 15. 2014. április 30. 2014. május 15. 2014. május 31. 2014. június 15. 2014. június 30. 2014. július 31. 2014. augusztus 15. 2014. augusztus 31. 2014. szeptember 15. 2014. szeptember 30. 2014. október 15. 2014. október 31. 2014. november 30. 2014. december 15. 2014. december 31. 2015. január 15. 2015. január 31. 2015. február 14. 2015. február 28. 2015. március 15. 2015. március 31. 2015. április 15. 2015. április 30. 2015. május 15. 2015. május 31. 2015. június 15. 2015. június 30. 2015. július 31. 2015. augusztus 31. 2015. szeptember 15. 2015. szeptember 30. 2015. október 15. 2015. október 31. 2015. november 30. 2015. december 31. 2016. január 15. 2016. január 31. 2016. február 29. 2016. március 31. 2016. április 30. 2016. május 31. 2016. június 30. 2016. július 31. 2016. augusztus 31. 2016. szeptember 30. 2016. október 31. 2016. november 15. 2016. november 30. 2016. december 31. 2017. január 15. 2017. január 31. 2017. február 28. 2017. március 31. 2017. április 30. 2017. május 31. 2017. június 30. 2017. július 31. 2017. augusztus 31. 2017. szeptember 30. 2017. október 31. 2017. november 30. 2017. december 31. 2018. január 31. 2018. február 28. 2018. március 31. 2018. április 30. 2023. január 31. 2023. február 28. 2023. március 31. 2023. április 30. 2023. május 31. 2023. június 30. 2023. július-augusztus 2023. szeptember 2023. október 2023. november 2023. december 2024. január 2024. február 2024. március 2024. április 2024. május 2024. június |
HN Szerkesztősége: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c. • Tel.: 20/886-1979 • E-mail: info@hirosnaptar.hu | ||||