NAPRÓL NAPRA2014. november 1-30.

november 1.

100 éve, 1914. november 1-én Kecskeméten született Szőke György szalézi szerzetes pap. Gimnáziumba a piaristákhoz iratkozott be, onnan kapott ajánlást a Szalézi Rendbe. 1932-ben tett fogadalmat Szentkereszten. A teológiát Torinóban végezte. 1940-ben szentelték föl. 1950 után rövid ideig kétkezi munkát vállalt, majd kápláni beosztást kapott Pestszentlőrincen. 1961-töl 1973-ig Máriabesnyőn apát és prépost plébános, később esperes volt. Papi buzgóságáért a hívek nagyon szerették. 1973-tól haláláig Pesterzsébeten szolgált plébánosként. Budapesten hunyt el 1980. január 5-én.

25 éve, 1989. november 1-jén avatták fel a kecskeméti Köztemetőben az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti áldozatainak emlékére állított kopjafát. Az emlékmű alkotója Buda Ferenc. A kopjafát körülvevő műkőből készített lapokat Fellegi Tamás vállalkozó adományozta. Ezekre lettek vésve az 1956-os hősök nevei. 2004-ben a kopjafát felújították.


november 4.

150 éve, 1864. november 4-én született Jakab Dezső építész, a szecessziós stílusú nemzeti építészet követője, az első magyar toronyházépület társtervezője. Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte. 1893-tól külföldi tanulmányutakat tett: járt Németországban, Olaszországban, Franciaországban, Angliában, Hollandiában, Belgiumban. Fiatal építészként több építészirodában, illetve építési vállalkozónál szerzett gyakorlati ismereteket. Id. Francsek Imre mellett a vele együtt végzett Komor Marcellel is dolgozott. Utóbb a Korb-Giergl irodában és a Pecz-irodában is megfordult, továbbá rövidebb időt a Lemberger vállalkozó cégnél is töltött, de Lechner Ödön mellett is  dolgozott. Ezután a Földművelésügyi Minisztérium munkatársaként megtervezte az Ezredéves kiállítás több épületét. 1897 után Komor Marcellel együtt - díjnyertes pályázataik alapján - középületek sorát tervezte, így többek közt a marosvásárhelyi kultúrpalotát és városházát, a szabadkai városházát és zsinagógát, a pozsonyi és a nagyváradi vigadót, a dévai színházat, a budapesti Liget Szanatóriumot és a volt Park Szanatóriumot. A kecskeméti Iparos Otthon tervezésére kiírt pályázaton is - „legbecsesebb és legtakarékosabb beosztásukért” - az ő munkájuk lett a győztes.

A kecskeméti Iparos Otthon terve

1918-tól Sós Aladárral dolgozott. Együtt tervezték az óbudai izraelita hitközség bérházát és templomát, a Szabadsághegyi Szanatóriumot és több magánvillát. Társtervezője volt Komor Marcellel és Márkus Gézával a Népopera (utóbb Városi Színház, ma Erkel Színház) épületének. 1930-ban Komor Marcellel és Sós Aladárral együtt tervezték az Országos Társadalombiztosító Intézet Fiumei úti székházát, az első magyar toronyházat.

100 éve, 1914. november 4-én Kecskeméten született Kéri Menyhért meteorológus. Elemi és középiskoláit szülővárosában végezte, 1933-ban ott is érettségizett. Ezt követően Debrecenben tanult, és 1938-ban a Tisza István Tudományegyetemen természetrajz–földrajz szakos tanári oklevelet szerzett, majd 1962-ben a földrajzi (éghajlattani) tudományok kandidátusa lett. A diploma megszerzése után Kecskeméten előbb internátusi tanár, majd a Református Leánygimnázium tanára volt. Ezt követően közel három évtizeden át az Országos Meteorológiai Intézet (később Országos Meteorológiai Szolgálat) munkatársa volt, egy ideig osztályvezetői feladatokat is ellátott és az OMSZ Könyvtárának munkáját is irányította. Éghajlattani kutatásokkal, elsősorban Magyarország csapadékklímájának vizsgálatával, agro- és biometeorológiai alkalmazásával foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért a magyarországi és a budapesti hóviszonyok feldolgozása, a hómegfigyelések magyarországi története, a hóviszonyok térbeli képének komplex kutatása terén. Szakmai munkáját számos elismeréssel jutalmazták, így például 1959-ben Steiner Lajos-emlékérmet, 1971-ben és 1978-ban a Magyar Meteorológiai Társaság Szakirodalmi Nívódíját, 1995-ben Berényi Dénes-díjat, 2001-ben Schenzl Guido-díjat kapott. 2007. május 29-én hunyt el.


november 11.

100 éve, 1914. november 11-én hunyt el Lenner Gyula Nándor gimnáziumi tanár, prémontrei kanonokrendi áldozópap. 1843. március 29-én született. 1862. szeptember 14-én lépett a rendbe, hat évvel később szentelték föl. 1866-tól a nagyváradi gimnáziumban, 1877-től Rozsnyón, 1888-tól Kassán tanított, közben latin-görög szakos tanári oklevelet szerzett. 1894-ben elhagyta a rendet, majd több éven át Kecskeméten tanított. 1907-től haláláig Rimaszombatban az Egyesült Protestáns Gimnázium tanára volt. A Pesti Hírlapban Maróthy Jenő Gömöri fülemülék című írásában így emlékezett meg róla: „A jó öreg Lenner, a világnak talán legkiválóbb classica philológusa. El is ment a híre messzire, meghívták őt professzornak a pesti egyetemre, de Lenner csak legyintett: Hogyan? Batyiból elmenni? Itthagyni a szombati diákokat? Ostobaság!" Lenner Gyula a tanítás mellett könyvismertetéseket is írt az Országos Tanáregylet Közlönyébe, és részleteket Szemák István Elméleti és gyakorlati német nyelvtanának I. és II. kötetébe. A német mondattan vázlata s német irálytani példák című anyagát a gimnáziumi tanulók számára készítette.


november 12.

75 éve, 1939. november 12-én hunyt el Teghze Gyula jogász, egyetemi tanár. Jogi tanulmányait a budapesti, bécsi, párizsi, londoni, lipcsei, berlini és müncheni egyetemeken végezte. Oktatói pályáját Kecskeméten kezdte. 1895-től a református jogakadémián a büntetőjog, jogbölcselet és erkölcstan tanára, 1908 és 1910 között a jogakadémia igazgatója volt. 1901-ben a hírös városban látott napvilágot Jog- és állambölcseleti előadások vázlata című munkája. 1910-től Debrecenben a jogakadémián, 1914 és 1937 között az egyetemen tanított.

november 17.

50 éves dr. Fáy József állatorvos. Szentesen született 1964. november 17-én. 1979-től Kecskeméten, a Bányai Júlia Gimnáziumban tanult, majd 1989-ben az Állatorvostudományi Egyetemen diplomázott. Tanulmányait később az Egyesült Államokban, Norvégiában és Angliában folytatta, többek között a kutyasperma fagyasztásának technológiájával ismerkedett meg. 1990-ben az első kecskeméti állatorvosi magánrendelő alapítója, társtulajdonosa volt. Napjainkban is önálló állatorvosi magánpraxist vezet. Jelentős eredményeket ért el a kutyák pontos fedeztetési idejének meghatározásában. A pécsi egyetemen immunológiai eredetű meddőség-kutatásában is részt vett.


november 19.

60 éves Lipócziné dr. Csabai Sarolta főiskolai tanár, a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kara Nyelvészeti és Irodalmi Kutatóműhelyének vezetője. 1954. november 19-én Kecskeméten született. Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd Szegeden, a JATE magyar-német szakán szerzett diplomát. 1983-tól két évig a Magyar Ilona Általános Iskolában tanított. 1985 óta a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Karának munkatársa. Fő kutatási területei: A kortárs magyar és európai ifjúsági regény társadalomrajza és műformái, valamint a kisiskoláskori idegennyelv-oktatás helyzete Magyarországon. 

"A Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Karának főiskolai tanáraként a német nyelv és kultúra, a magyar, német és osztrák irodalom és gyermekirodalom területeihez, valamint az európai országok korai nyelvoktatásához kapcsolódik kutatói és oktatói tevékenységem. Számos magyar-német, magyar-osztrák irodalomkutatási projektben és európai országok közötti nyelvpedagógiai fejlesztő munkában vehettem részt anyanyelvemen kívül németül és angolul. A fenti területeken elért eredmények itthon és külföldön megjelent publikációimból is megismerhetők. A Főiskolán elsősorban a tudományos eredmények bemutatásához kapcsolódó tudományszervező és nemzetközi tevékenység területén végzem oktatáson kívüli munkámat. Hallgatóim felkészítésénél – a pályájukon szükséges kompetenciák kialakításán túl – a német nyelvi és kulturális ismeretek átadásán keresztül a hazai értékek megbecsülése mellett európai horizont kialakítására törekszem."

Lipócziné dr. Csabai Sarolta hazai és külföldi konferenciák gyakran meghívott előadója. Az 1999. évi Frankfurti Könyvvásár idején a magyar gyermek és ifjúsági irodalom németországi "nagykövete" volt. 1999-ben Ausztria Kulturális Miniszterének, valamint Felső-Ausztria Tartomány Elnökének dicsérő oklevelét kapta, míg 2001-ben A Magyar Felsőoktatásért Emlékplakettet vehette át. 2002-ben Kecskemét Felsőoktatásáért és Tudományos Életéért Díjban részesült.

(Források:  *Danis Tamás: Az Egyesült Protestáns Gimnázium neves tanárai és jeles diákjai  *Jeles napok  *Katona József Könyvtár  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Kecskeméti Főiskola  *Kecskeméti Televízió  *Kortárs Magyar Művészeti Lexikon  *Köztemető  *Magyar Katolikus Lexikon  *Magyar Szabadalmi Hivatal  *Magyar Vízilabda Szövetség  *nevpont.hu  *Nótári Tamás-Hamza Gábor: Magyar jogtudósok III.  *Révai Új Lexikona  *szaleziak.hu  *Székely Gábor: A kecskeméti Iparos Otthon  *Szinnyei: Magyar írók élete és munkái  *Who is Who Magyarországon)