december 18.

125 éve, 1889. december 18-án hunyt el Deutsch Henrik tanár, író. 1822-ben a Trencsén vármegyei Bánban született. Talmudi tanulmányai mellett a világi tárgyakban is kiképezte magát. Iskolái végeztével előbb Lovasberényben tanított, azután Kecskemétre került, ahol a zsidó népiskolában működött 1859-ig. 1868-tól az országos izraelita tanítóképző és gyakorló iskola igazgatója volt. Részt vett az Izraelita Magyar Egylet és az Országos Kongresszus kezdeményezésében, ő maga is kongresszusi képviselő volt. Sokat tett a zsidók magyarosítása terén. Az 1877. megnyitott Rabbi képzőben tizenkét évig tanított, a talmudi bevezetést oktatta. Számos cikke és önálló munkája jelent meg héber, magyar és német zsidó lapokban. Írói népszerűségére jellemző, hogy például Izrael könyörgései című műve 1882-ig öt kiadást ért meg. Szerkesztette és kiadta a Magyar Izraeliták Közlönyét.


december 23.

Kmetty János: Önarckép

125 éve, 1889. december 23-án született Kmetty János Kossuth-díjas festőművész, grafikus, főiskolai tanár, érdemes művész és kiváló művész, a magyar festőművészet és művészetpedagógia kiemelkedő egyénisége. Szegény miskolci család ötödik gyermeke volt, apját alig pár hónaposan veszítette el. Kassán, egy kereskedelmi iskolában érettségizett 1908-ban. Már 1907-ben rajzolni tanult Halász-Hradil Elemér festőművésztől, majd 1909-től Budapesten Szablya-Frischauf Ferenc festőiskolájában és a Ferenczy Károly vezette szabadiskolában képezte tovább magát. Tanulmányait Párizsban, a Julien Akadémián fejezte be 1911-ben. Főként Cézanne, Braque és Picasso művészete hatott rá a Párizsban töltött egy év alatt. Az 1910-es években több ízben is a Kecskeméti Művésztelepen dolgozott. Visszaemlékezése szerint 1912-ben Perlrott Csaba Vilmos hívására, valamint 1919-ben járt a hírös városban. A Kecskeméthez kapcsolódó, eddig feltárt dokumentumok 1912-ben még nem említik Kmetty személyét. Ugyanakkor a Kecskemét című városképe 1912-es datálású, amely feltételezi, hogy valóban tartózkodott itt abban az évben is. A lényegesebb és hosszabb időszak azonban az általa nem említett 1913-as év volt, amikor Erős Andorral közösen béreltek műtermet 1913 júniusától a következő év januárjáig. A művésztelep tagja lett, és ekkor kapott megbízást a várostól kecskeméti városrészek megörökítésére is. Feltehetően ennek a megbízásnak a keretében készültek az egykori kaszinót, illetve a kecskeméti vásárteret ábrázoló kompozíciói is.

Kmetty János 1918-ban Kassák Lajoshoz és az aktivista művészekhez csatlakozott. 1924-ben alapító tagja volt a Képzőművészek Új Társaságának. A húszas években gyakran dolgozott Nagybányán, a következő évtized elején pedig már főleg Szentendrén festett. 1945-től a Szentendrei Művésztelep tagja volt. 1946-tól a Képzőművészeti Főiskola tanára, a festő tanszék vezetője lett. Önéletrajzi és elméleti írásai a korszak fontos forrásai. 1949-ben Kossuth-díjat kapott. 1975. november 16-án hunyt el.


december 28.

60 éves Szabó Pál festőművész, grafikus, művészeti pedagógus. 1954. december 28-án Kecskeméten született. Művészeti tanulmányait Palkó József szakkörében kezdte. 1982-ben végzett a szegedi tanárképző főiskolán, majd a Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát 1988-ban. Mestereinek Szabados Árpádot és Vecsey Csabát tekinti. 1991 óta a kecskeméti tanítóképző főiskolán tanít. A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, a Fiatal Képzőművészek Stúdiója (1991-96), a KKK és a Műhely Művészeti Egyesület tagja. 1999-ben Pilinszky-díjjal tüntették ki. Művészetében a keresztény szellemiség érvényesül, felhasználja az ikonfestés hagyományait. A 80-as évek végétől – az absztrakt expresszionizmus eszköztárát és a keresztény ikonográfiát felhasználva – misztikus hátterű festmény-kollázs sorozatokat, illetve festmény-installációkat készített, majd a 90-es évek elejétől tudatosan az „ikon-tradíció” felé fordult. Meggyőződése szerint a kép igazi hatalma csak a vallásos kép esetében mutatkozik meg. Súlyos tömegű főmotívumai mellett írásjelek, keresztény szimbólumok jelennek meg; az ikonfestés technikai módszerein túl elsősorban annak szellemiségét, a „világ krisztusarcúságát” kívánja képpé formálni. Beke Zsófia művészettörténész a következőkben foglalta össze e festészeti stílus lényegét: „Látszólag abszurdumra épül Szabó Pál művészete. Az ikon, vagyis a képmás szakrális felfogásának és szabályszerű kifejezésének, valamint az informel jeltelenségének és képtelenségének együttes megjelenítésére. Az ikon absztrakt felfogása Szabó Pál számára azonos a festészet, a művészet ontológiájának kutatásával. A művészet lényegét érintő immanens probléma az ikonon keresztül tehát: a Láthatatlan láthatóvá tétele; a Kifejezhetetlen kifejezésre juttatása; az Ábrázolhatatlan ábrázolása; valójában képtelenség képi megfogalmazása.”

(Források:  *Forrás, 2012 *Katona József Könyvtár  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Ki Kicsoda Kecskeméten  *Kopócsy Anna: Kmetty János a Kecskeméti Művésztelepen  *Magyar Zsidó Lexikon)

TÁMOGATÓINK

   

A Hírös Naptár Szerkesztősége ajánlata