október 1.

275 éve, 1833. október 1-én hunyt el Fiala Jakab költő, iskoladráma-szerző. 1714-ben lépett be a piarista rendbe, amelynek privigyei, nyitrai, pesti és szegedi iskoláiban tanított. Ezután a rend kecskeméti házában a növendékek aligazgatója, majd a korponai, végül a breznóbányai rendház főnöke lett. A rendi történetírók feljegyzései szerint „ügyes módszere lehetett a tanításban”, hiszen „kiváló tanítványokat nevelt, akik világos és kellemes magyarázatáért igen szerették.” Két történelmi tárgyú iskoladrámáját 1722-ben adták elő Nyitrán. Szeged történetéről szóló latin nyelvű hexameteres eposza (Szegedidos, Budae, 1735) névtelenül jelent meg. Több költészeti munkáját egy kötetbe gyűjtve Koháry István grófnak, Kecskemét földesurának ajánlotta föl, a kiadást azonban halála megakadályozta.

175 éve, 1833. október 1-én született Bodoky Lajos, királyi főmérnök, miniszteri tanácsos, vízügyi felügyelő. Tanulmányait Kecskeméten, Eperjesen és Budapesten végezte. A József-műegyetemből kikerülve két évig a Tisza-szabályozási Felügyelőségnél szolgált, majd Gyulára került, ahol hamarosan Békés megye főmérnökévé választották. 1872-ben Budapesten nyert állást. Előbb a Duna, azután a Tisza szabályozási munkálataiban vett részt. Ezt követően országos középítészeti felügyelő lett, majd a közlekedési miniszter a vízügyi adminisztráció élére állította. Az ármentesítés és a belvízelvezetés terén jelentős sikereket ért el.
Halálát követően a Vasárnapi Újság így emlékezett meg róla: „Bodoky Lajos egyike volt hazánk legkitünőbb vízépítészeinek, kiváló szakférfiu e téren, kinek érdemeit eléggé csak az méltányolhatja, a ki a miniszteri bureauk miszteriumaiba betekinthetve, az elhunyt kiváló tehetségének, fáradni nem tudó munkaerejének, elméleti és gyakorlati szakképzettségének tanuja lehetett s meggyőződhetett, hogy a szakképzettség, melyet megszoktunk egyoldalunak tekinteni, miként párosult nála ama széles látkörrel, mely őt a szakkérdéseknek államférfiui megítélésére is képesité.”


október 15.

100 éve, 1908. október 15-én hunyt el Kiss Áron pedagógus, író. A nagykőrösi tanítóképző igazgatójaként választott tagja volt a Dunamelléki Református Egyházkerület tanügyi bizottságának és közgyűlésének, valamint a kecskeméti református egyházmegyei tanügyi bizottságnak. 1877-ben megalapította a Pedagógiai Társaságot, szerkesztette évkönyveit.
Kiss Áron a magyar nevelésügy történetét kutatta. Nagy jelentőségű a "Magyar gyermekjáték-gyűjtemény" című műve, amelyre fél évszázaddal később Kodály Zoltán is felhívta a figyelmet: „A gyermekjátékokban pezsgő élet van, a gyermeki képzelet, találékonyság ezer alakba öltöztet néhány egyszerű alapformát. Elsősorban Kiss Áron gyermekjáték gyűjteményét kellene közkinccsé tenni.”

 

 

 

 

október 20.

25 éve, 1983. október 20-án hunyt el Hamza András  református pap, szerkesztő, kiadó. 1942-ben elvégezte a budapesti református teológiát. Kecskemétre került, ahol 1944-ig mint segédlelkész szolgált. 1945-től részt vett a Kisgazdapárt ifjúsági szervezetének munkájában és szerkesztette a Független Ifjúság című lapot. 1948-ban Nyugatra menekült. Rövid svájci tartózkodás után 1949-ben kivándorolt az Egyesült Államokba. Pittsburgh-ben, Daytonban, végül a New Jersey állambeli Manville-ben református lelkipásztorként tevékenykedett. Közben néhány évig New Yorkban a Madison Avenue presbiteriánus egyházának adminisztrátora volt. 1973–74-ben kiadta és szerkesztette az Ötágú síp című folyóiratot, New Brunswickban nyomdát alapított és vezetett, megszervezte és vezényelte az Egyesült Államok legjobb magyar énekkarát, a Kodály Kórust.
Faludy György így jellemezte: „Hamza András prédikációira a Madison Avenue-n lévő nagy presbiteriánus templomba nemcsak New York-i magyar reformátusok jártak, hanem katolikusok, zsidók, agnosztikusok is, hazulról érkezett látogatók csakúgy, mint magyarok New Jerseyből, Connecticutből, máshonnan, kik autón jöttek be száz és száz mérföld távolságra. Szellemiekben is példátlanul jártas, sokoldalú, váratlan és domináns egyéniségével évtizedekig az amerikai magyarság vezetője volt.”


október 24.

125 éve, 1883. október 24-én hunyt el Kálmán Dániel református lelkész. Pápai iskoláit követően a bécsi teológiára ment tanulmányait folytatni. Hazatérve több helyen volt segédlelkész, majd mint lelkész 1844-45-ben Kecskeméten, 1845-től Kölesden szolgált. 1848-ban a magyar kormány által kibocsátandó bankjegyek fedezetét képező arany és ezüst beszedésével Tolna vármegye főispánja őt bízta meg. 1849-ben családjával együtt menekülnie kellett, mivel az osztrákok vagyona zárolását és elfogását rendelték el. Az emigrációból hazatérve - mint hatásos szónok - álláshoz jutott Tolna vármegyében.
Kálmán Dániel irodalmi tevékenységének jelentős része Kecskeméthez kötődik. Fördős Dávid helyi lelkész fölött mondott gyászbeszéde 1867-ben nyomtatásban is megjelent a Papi Dolgozatokban. Szilády Károly özvegyének elhunytakor mondott gyászbeszédét is kiadták Kecskeméten. Kéziratban hátrahagyott egyházi beszédeinek száma megközelíti a háromszázat.


október 25.

150 éve, 1858. október 25-én Kecskeméten született Kiss István baritonénekes. 1877-ben Némethy György, 1880-ban Sztupa György, 1881-ben Csóka Sándor, 1883-ban pedig Jakab Lajos társulatának tagja volt. 1885. április 17-én lépett föl először a Népszínházban, ahol Offenbach: Az ördög pilulái című operettben Sottines szerepét játszotta. A darab hatalmas sikert aratott, 180 estén át szórakoztatta a pesti közönséget.
1886-ban Ditrói Mór igazgató hívta meg, 1887-ben Aradinál, 1889-től 1894-ig pedig Halmay Imre társulatánál, Szabadkán játszott a „Kiss Pista" néven becézett népszerű kecskeméti színész.


október 26.

125 éve, 1883. október 26-án hunyt el Szilády Lajos mérnök, országgyűlési képviselő. Középiskoláit Debrecenben, Kecskeméten, Eperjesen és Pesten végezte, majd mérnöki oklevelet szerzett. A szabadságharcot tüzérfőhadnagyként küzdötte végig, leverése után Kecskeméten, mint magánmérnök működött. 1860-ban városi mérnökké választották, megbízták a város belső területének felmérésével. A térkép 1869-ben készült el, igen kiváló munka volt, mert az akkor szokásos grafikus módszer helyett a sokkal pontosabb numerikus háromszögeléssel készült. Megelőzte még a pesti, ún. Halácsy-féle első felmérést is. Az elkészült szelvények adataival később László Károly átnézeti térképet szerk.
Szilády lajos tevékenyen vett részt a politikai életben is. A 60-as években és később a 67-es kiegyezés után a Tisza Kálmán-féle baloldalnak, majd a fúzió létrejöttével a Függetlenségi Pártnak volt meggyőződéses híve. A párt szervezése körüli érdemeiért 1878. novemberében — amikor Mocsáry Lajos a halasi mandátumot fogadta el — őt választották Kecskemét egyik országgyűlési képviselőjévé. 1871-től az apjától örökölt nyomdát is irányította.