Ma történt2015. május 9.

90 éves Tóth-Szöllős Mihály evangélikus esperes, nyug. főszerkesztő. Budapesten született 1925. május 9-én. Előbb Cinkotán, majd Kiskőrösön, azután Dunaegyházán szolgált. 1972-től 16 éven át a kecskeméti gyülekezet lelkészi feladatait látta el. 1973 márciusában egyházmegyei esperessé választották. 1988-ben a fővárosba költözött, az Evangélikus Sajtóosztály vezetője lett és 12 évig szerkesztette az Evangélikus Élet folyóiratot. 2005-ben Dunaegyháza Díszpolgára címmel tüntették ki. 

„Soha nem gondoltam arra, hogy Kecskeméten lelkész legyek. Általában húzódoztam a várostól, hiszen kezdettől fogva falusi, földdel és mezőgazdasággal foglalkozó emberek között forgolódtam. Idegen volt számomra a városi környezet. Isten másként gondolkodott felőlem és én az ő kezéből fogadtam el a kecskeméti gyülekezetet. Azután az évek folyamán meg is szégyenültem, mert a gyülekezet meleg, családias közösséggé formálódott. Sokakkal lelkiekben nagyon közel kerültünk egymáshoz. Egy 40-50 tagú magra, köztük például Mező Judit és Majthényi Gyuláné segítségére szinte mindenben számíthattam. Büszke vagyok arra, hogy Kecskemét neves költőjét, Sántha Gyuri bácsit is barátomnak tudhattam.

Az itteni éveim legnagyobb feladata 1984-ben a Lutheránus Világszövetség Nagygyűléséhez kapcsolódott, melynek nemcsak főszervezője, «háznagya» voltam, hanem a delegáltak Bács megyei látogatását is én készítettem elő. Mindez templomunk régóta tervezett renoválásával párosult. S mivel az egyházi vezetés mellett a város és a megye elöljárói is rokonszenvvel nézték, sőt támogatták kezdeményezésünket, lehetővé vált az Arany János utca felöli terület teljes rendezése is. A templomra épített üzleteket lebontották, így a világtalálkozó küldöttei, valamint azóta bárki már teljes szépségében láthatja ezt az «ékszerdobozt».

Életemből a férfikor javát, szolgálati időm egyharmadát Kecskeméten töltöttem. Hálás vagyok érte Istennek. Örömmel látom, hogy utódom, Kiss János kiválóan folytatja az átvett munkát. A városban sokakkal tart kapcsolatot. Talán ennek is köszönhető, hogy alkalmaik egyre népesebbek. Sok új arccal találkozom, amikor egykori gyülekezetembe ismét ellátogatok.”

(Forrás:  *Emlékkönyv 1792-1992 - a kecskeméti evangélikus gyülekezet története)

85 éves Matolcsy György stúdióvezető. Kecskeméten született 1930. május 9-én. A Pannónia Filmstúdió egyik alapítója, igazgatója, több száz animációs film (János vitéz, Lúdas Matyi, Vuk, Gusztáv-sorozat, stb.) stúdióvezetője, az 1980-as években négy perióduson át a Nemzetközi Animációs Filmszövetség főtitkára volt.

„Ezer szál fűz Kecskeméthez. Drága szüleim szeretete, kiterjedt családom, rokonságom emléke, Beretvás Pál nagyapám, Matolcsy László üknagyapám szellemi öröksége. Itt voltam első elemista, első gimnazista, itt hallgathattam a felejthetetlen emlékű Tóth Endre és Kovács Bálint nagytiszteletű urak lélekemelő prédikációit. Ebben a városban voltam kiscserkész, nagycserkész, teniszező, és itt lettem először szerelmes is.

Matolcsy György
(Fotó: Banczik Róbert)

1948-ban Budapestre kerültem, utána egy ideig ritkábban jártam haza. 1971-ben fordulat következett be, mert Kecskeméten sikerült megalapítani az első fővároson kívüli rajzfilmes műtermet, amely Mikulás Ferenc vezetésével azóta is él és virágzik. Büszke vagyok kitűnő eredményeikre. Örülök a fesztiváloknak is, hogy ilyenkor a nemzetközi animációs szakma is Kecskemét felé fordul. Figyelem a város sportolóinak eredményeit, sikereikkel együtt örülök. Ünnepi alkalmakkor örömmel viselem a Zombor Gábor polgármester úrtól kapott, Kecskemét címerét ábrázoló kitűzőt. Jólesik hallani Varga László nagytiszteletű úrtól, a baráti Tiborcz-Nagy család és a Sándor família tagjaitól a város igyekvő-gyarapodó életéről. Miért? Egyszerű a válasz: mert szeretem ezt a várost, és lélekben ma is kecskeméti vagyok. Vallom, hogy ami jó Kecskemétnek, az jó az országnak is!”