190 éve, 1825. február 18-án született Jókai Mór író. 1842 és 1844 között a kecskeméti református főiskola joghallgatója volt. Itt találkozott a vándorszínészként Kecskeméten tartózkodó Petőfivel. Diáktársa volt Muraközy János, a későbbi festőművész. Házigazdája Gyenes Mihály mérnök volt, nevelt fia, Gyenes Pál pedig diák- és lakótársa. Kecskeméti élményei írói munkásságára is hatással voltak. Itt ismerkedett meg a korabeli mezővárosi társadalommal és népélettel, régi kecskeméti szokásokkal és több nevezetes kecskeméti családdal. A főiskolán műkedvelő színielőadásokat szervezett, társait rajzolni tanította, több portrét festett. Hétköznapok című első regényét itt kezdte írni. Ebben és más műveiben is megjelennek a korabeli város, a főiskolai diákélet és több kecskeméti család alakjai.

Jókai Mór 1844 nyarán búcsúzott el Kecskeméttől. Később még többször visszatért a városba. 1848 szeptemberében Kossuthot kísérte toborzó körútjára, 1849-ben mint menekülő bujdosó utazott át ezen a tájon. Rövid ideig valószínűleg itt volt felesége fellépésein és saját darabjainak bemutatóin a kecskeméti színházban. 1888 októberében több napot töltött Kecskeméten, művész barátai társaságában, hogy anyagot gyűjtsön az Oszták-Magyar Monarchia írásban és képben című, országismertető nagy munkához, melyben Rudolf trónörökös munkatársa volt. Jókai ekkor mondta el az azóta sokat idézett szavait: „Nem ok nélkül nevezem Kecskemét városát második szülővárosomnak, mert valóban szellemi énemet e város szülte. Mikor tegnapelőtt, – azt hiszem tegnapelőtt volt – 46 évvel ezelőtt e városba jöttem vézna testtel, és akkor még a franczia iskolák túlfeszített romantikus irányával eltelve, mondhatom, testbe-lélekbe betegen, inkább keresve a halált, mint az életet: hát akkor, uraim, itt találtam fel azt az új földet, amelyben folyvást járok múzsámmal együtt; itt tanultam megismerni a magyar népéletet, a valódi magyar humort, amelynek, hogy azt a kevés sikert elértem. Köszönöm.” Kecskemét város közgyűlése 1893. április 21-én díszpolgárrá választotta. 

 

75 éve, 1940. január 18-án hunyt el Csikesz Sándor református lelkipásztor, tudós teológus, egyetemi tanár. 1886. január 8-án Drávafokon született. Középiskoláit részben a kecskeméti református kollégiumban végezte, és itt is fejezte be 1904-ben. Jogi tanulmányait is a hírös városban kezdte meg, majd Budapesten és a berlini egyetemen teológiát tanult. Hazatérve lelkész lett. Az I. világháborút tábori papként szolgálta végig, a Református Egyetemes Konvent megbízásából a tábori lelkészet ügyeit – Baltazár Dezső püspök után - 1917 őszétől 1918 májusáig ő vezette.

Az I. világháború kitörésétől kezdve a protestáns egyházak vallásos olvasmányokkal – tractátusokkal, Bibliákkal, különböző imakönyvekkel, folyóiratokkal - látták el a hadba vonult saját vallású katonáikat. Különösen kedvelt olvasmányuk volt a Református Katonák Lapja, mely eleinte alkalomszerűen, később havonként jelent meg. 1915 tavaszán a bécsi „Evangelischer Oberkirchenrath” segédkönyvekkel ajándékozta meg a Monarchia protestáns katonáit. A Bécsben szolgáló protestáns tábori lelkészek közreműködésével két füzetet adott ki, mindegyiket négy nyelven, németül, magyarul, csehül és lengyelül. Magyar címük: „Egyházi énekek négy nyelven ág. hitv. evang. és ref. katonai istentiszteletek számára” és „Úrvacsorai rövid ágenda ág. hitv. ev. és ref. vallású betegek számára.” A négynyelvű ágenda és énekeskönyv magyar részét Csikesz Sándor írta. Ugyancsak Csikeszt bízta meg a Református Egyetemes Konvent a „magyar református katonai ágendás könyv” elkészítésével. Közkedvelt olvasmány volt Csikesz „Hadikórházban” című segédkönyve is.

A világháború után előbb a debreceni kollégium tanárává választották, majd 1923-tól a Tisza István Tudományegyetem Hittudományi Karára nevezték ki rendes tanárnak. 1937-ben az egyetem rektora lett. Az Országos Református Lelkészegyesületnek 20 éven át főtitkára, majd alelnöke volt. 1925-ben ő alapította és szerkesztette a Theológiai Szemle című folyóiratot, valamint 1928-tól a Theológiai Tanulmányok című sorozatot. Számos cikke, előadása jelent meg különböző folyóiratban.

(Források:   *Katona József Könyvtár  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Táborilelkész - a katonák egyházi hírei)