160 éve, 1854. szeptember 28-án született Roskovics Ignác festőművész. 1902-ben ő festette a kecskeméti Nagytemplom falfestményeit és a városi tanács megbízásából Katona József portréját. A Művészet című folyóirat kritikusa, Kacziány Ödön 1902-ben így méltatta: "E derék magyar város közönsége tetemes anyagi áldozat árán fényesen renováltatta régi templomát, Roskovics Ignác alkotásai révén kiváló érdekű műemlékké avatva azt. E freskókért néhány hónappal ezelőtt szép elismerés jutott részül a művésznek: az 1902. évre esedékes Lotz-díjat kapta e müveire."

Roskovics 1875-től a Mintarajziskolában tanult. Tud-e váltani? című képét növendék korában mutatta be a Képzőművészeti Társulat az 1880. évi téli kiállításán. Tanulmányainak folytatására 1880-ban Münchenbe ment, de csak fél évet töltött az akadémián, azután önálló műtermet bérelt és másfél évig dolgozott a bajor fővárosban. Ez idő alatt készítette A szentlélek eljövetele című vallásos képét, amely az 1882. évi budapesti téli kiállításon általános figyelmet keltett és Roskovicsot egy csapásra a legismertebb magyar vallásos festők közé emelte. A következő év kiállításán szintén vallásos képpel szerepelt: Szent Józsefet festette meg a gyermek Jézussal. Ez a műve a lévai kegyesrendiek templomának oltárképe lett. Ezután áttért a zsánerfestészetre. 1885-ben alkotott Pici piros alma című festménye több kitüntetésben részesült és másolatok útján a legismertebb magyar festmények egyikévé vált a maga idejében. Derűs hangulatú életképeket és vallásos kompozíciókat festett. Folytatta vallásos témáit is: így született Csekonics Endre gróf megrendelésére Nepomuki Szent Jánosa és így festett három évvel később hét freskóképet és három oltárképet a szinai templom számára. Falképei vannak még a józsefvárosi templomban és a kecskeméti nagytemplomban. 1893-ban megfestette a radnai oltárképet, és freskókkal díszítette a budapesti józsefvárosi templomot. Könyveket is illusztrált, különösen sokat rajzolt az Osztrák-magyar monarchia című képes vállalkozás számára.

A Nagytemplom freskói

(Forrás:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Művészet, 1902  *Wikipédia, a szabad enciklopédia)

85 éve, 1929. szeptember 28-án született Krizsán László történész, levéltáros. 1953-tól 1954-ig a Kecskeméti Állami Levéltár levéltárosa volt. A 20. századi egyetemes történelemmel, elsősorban az afrikai országok történetével foglalkozik. Jelentős eredményeket ért el az Afrikában járt magyar kutatók életrajzainak feltárása terén.
(Forrás:  *Katona József Könyvtár)

75 éve, 1939. szeptember 28-án született Bor József rendező. A színház világával gyermekszínészként ismerkedett meg. 1958-tól többek között Békéscsabán, Szolnokon és Győrött rendezett. 1992 és 1995 között a kecskeméti Katona József Színház rendezője volt. Elsősorban zenés darabokat, operákat állított színre, alapos mesterségbeli tudással. 1980-ban Jászai Mari-díjat, 1987-ben Erkel Ferenc-díjat kapott.

"Rendezői ars poetica? Hagyományos kategória az enyém, így is gondolkodom. Alapvetően idegenkedem attól, hogy kiemeljem a történelmi közegből a cselekményt. A tapasztalat szerint kevés rendezőnek sikerült az e fajta modernizáció. Inkább azon gondolkozom, mit mond, mit üzen a mának a mű alapproblematikája. Szembe jön az alapmű, s a dolgom, hogy találjam meg, amit kitaláltak a szerzők. Érdekel az emberek egymáshoz való viszonya, s az is, hogy miként léteztek korábban, milyen volt a viselkedés, a viselet. Hat rám a világ, alakulnak a gondolataim, s a hangsúlyok így ma már máshova kerülnek."
(Források:  *Katona József KÖnyvtár  *Magyar Színházművészeti Lexikon  *Turay Ida Színház  *Veszprémi Petőfi Színház)