Ma történt - 2014. május 5.

„Halála nem volt váratlan, szerettei, barátai már hetek óta aggódva, s néha – látva nagy szenvedéseit – tán kérve is, lesték a kikerülhetetlennek látszó pillanatot: mégis, midőn elérkezett, megdöbbent szívünk, elfogódott lelkünk a nagy veszteség meggondolására, mert ő nemcsak a mienk volt, elvesztése nemcsak minket sujt, hanem közelebbről a kecskeméti reform. egyházmegyét, melynek sokáig főesperese; a kecskeméti főiskolát, melynek megteremtője, éltető lelke; a dunamelléki reform. egyházkerületet, melynek munkás tanácsbírója volt, távolabbról pedig az egész prot. egyházat, melynek egyik legönzetlenebb, legkiválóbb és legkitartóbb munkása volt” - méltatta őt 1884. május 11-én, a haláláról beszámoló cikkében a Kecskeméti Lapok.

Fördős Lajos 1817. június 17-én Gyönkön született. Tanulmányait szülővárosában és Pápán végezte. Bölcsészetet és jogot is tanult, azonban mindvégig a lelkészi pályára készült. 1838-ban papi vizsgát tett, és 1839 tavaszán Kecskemétre került segédlelkésznek. A hírös városban eltöltött két év alatt ismertté, népszerűvé vált. Papi szolgálatát a Vasárnapi Újság 1868-ban így jellemezte: „... a fiatal káplán, ki legtöbb társától elütöleg, maga készitette beszédekkel szokott föllépni a szószékbe s ott lelkesen és szónoki hatalommal papolt, annyira megnyerte az egész közönség szeretetét, hogy az ottléte alatt nyert számos kitüntetéseken kivül, emléke megmaradt a gyülekezetben évek hosszu során át — oly elevenen, hogy reá, a tizenhat év mulva bekövetkezett üresség idejében visszaemlékezett s őt rendes lelkészül hivta kebelébe egykori kedves népe.”

Kisújszállási, illetve kunszentmiklósi kitérő után 1956-ban – immár végleg – ismét Kecskemétre szegődött el. Lelkészi munkája mellett részt vett a teológiai akadémia fennmaradásáért folytatott küzdelemben is. A vita, amely „hosszasan tartott s Fördös abban törhetlen eréllyel, hő buzgósággal, áldozatkész tevékenységgel, s éles dialektikával védte Kecskemét jogait”, végül kompromisszummal zárult. Kecskemét megtartotta a teológiai előkészítő osztályt, Pest pedig előbb megkapta a három felső osztály, később pedig a teljes teológiai tanfolyam fölállításának jogát. Ezután az anyagi eszközök hiányában még mindig vajúdó gimnáziumot biztosabb alapokra fektette; illetve a jogi akadémiát, a város áldozatkészségétől támogatva, ismét rangos iskolává fejlesztette. Egyházmegyéje 1869-ben főesperessé választotta, s elnöke lett a szlavóniai misszióbizottságnak és a Magyarországi Protestáns Egyletnek. 1881-ben részt vett a debreceni zsinaton, ahol mint rangidős esperes a távol lévő Török Pál püspököt helyettesítette.

Fördős Lajos protestáns íróként is jelentős szerepet töltött be. Önálló munkái 1846-1876 között jelentek meg, néhány kivétellel valamennyi Kecskeméten. Papi dolgozatokat közlő sorozataival az alföldi várost a református egyházi irodalom egyik központjává tette. Szerkesztette a Kecskeméti Protestáns Közlönyt és a Kecskeméti Lelkészi Tárat is. Legnevezetesebb műve a Konkordáncia, vagy Szentirati Szókönyv.

Élete utolsó éveiben egészsége erősen megromlott. Bár valószínűleg püspöknek is megválasztották  volna, testi erejének hanyatlása miatt azonban elhárította magáról ezt a nagy tisztességet. Fördős Lajos 130 éve, 1884. május 5-én hunyt el. A gyászszertartáson Nagy Ferenc főiskolai tanár így búcsúzott tőle: „Nem tudom – úgymond – akkor volt-e ő nagyobb, mikor a kecskeméti főiskola érdekében erejét megfeszíté, szóval, tollal, s tettel küzdött, vagy mikor az egyházkerület nyugalmának helyreállítása érdekéből úgyszólván önmagát legyőzte és a harcot beszüntette? Úgy ezt a harcot, mint a többit nemesen kezdte, nemesen folytatta, nemesen végezte, –  nyugodjék békével!”


110 éve, 1904. május 5-én hunyt el Jókai Mór író. 1842 és 1844 között a kecskeméti református főiskola joghallgatója volt. Itt találkozott a vándorszínészként a városban tartózkodó Petőfivel. Diáktársa volt Muraközy János, a későbbi festőművész. Itt írta a Zsidó fiú című drámáját, amellyel akadémiai dicséretet nyert. Házigazdája Gyenes Mihály mérnök volt, nevelt fia, Gyenes Pál pedig diák- és lakótársa. Kecskeméti élményei írói munkásságára is hatással voltak. Itt ismerkedett meg a korabeli mezővárosi társadalommal és népélettel, régi szokásokkal és több nevezetes kecskeméti családdal. A főiskolán műkedvelő színielőadásokat szervezett, társait rajzolni tanította, több portrét festett. Hétköznapok című első regényét itt kezdte írni. Ebben és más műveiben is megjelennek a korabeli város, a főiskolai diákélet és több helyi család alakjai. 1888-ban — írói jubileumán — a város díszvendége volt. Kecskemét díszpolgárává választották.

85 éve, 1929. május 5-én született dr. Frigyesy Ferenc ügyvéd, agrármérnök. A kecskeméti piarista gimnázium elvégzése után az ELTE jogi karán tanult, de 1951-ben ellenzéki magatartása miatt kizárták, és csak 1954-ben fejezhette be tanulmányait. Az 1956-os forradalom idején ügyvédjelölt volt, majd 1957. elején ügyvéd lett. 1958-ban a forradalomban tanúsított magatartása miatt eltiltották az ügyvédi hivatás gyakorlásától. Ekkor évekig fizikai munkás volt, majd újra tanulni kezdett, és 1967-ben a GATE Mezőgazdaságtudományi Karán okleveles mérnöki képesítést szerzett. 1985-ben a mezőgazdasági tudomány kandidátusa lett. Hosszú ideig a Zöldségtermesztési Kutatóintézetben, majd a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészeti Főiskolai Karán dolgozott. Oktató- és kutatómunkáját elsősorban a termelésszervezés, a barack-, szőlő- és paradicsomtermesztés területén fejtette ki. 1988-ig nem volt párttag, de 1987. végén Lezsák Sándor mellett politizálni kezdett és a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja volt. Ezt követően páréves útkeresés után a Kereszténydemokrata Néppárt tagja, Bács-Kiskun megyei elnöke és országos elnökségi tagja lett. 81 évesen, 2010. július 31-én hunyt el. Koporsója előtt Ágoston László egykori piarista osztálytársa így méltatta: "A Rávágy-téri lakás nehezen talál olyan méltó gazdára, mint a mi Ferink volt, ahol a megszámlálhatatlan emlékek egész sora: könyvek, tudományos írások sorakoztak, amelyek az õ nagyszerű felkészültségérõl tanúskodtak."

Öt évvel ezelőtt kecskeméti otthonában újságíró lányának vallott életéről:

„Gyerek, szólt ki a bábaasszony az előszobában türelmetlenül, mégis türelmesen várakozó Apámnak 1929. május 5-e hajnalán, amikor megérkeztem a világra. Jászárokszállás akkor még falu volt – ma már város. Számunkra a várost eleinte Szolnok jelentette, majd Kecskemét. Két éves lehettem, amikor szüleim tanító kollégájuktól hallották, hogy Kecskeméten olcsón lehet homoktalajú termőföldet venni. Ettől kezdve a „tanya” és a „szőlő” lett legkedvesebb tartózkodási helyem.

11 éves korában

Ezt követően a Pázmány Péter (jelenleg Eötvös Lóránd Tudományegyetem) egyetemjogi karán kezdtem meg tanulmányaimat. Több mint egy éven át zavartalanul tanulhattam, míg el nem érkezett 1948. novembere. Akkor a pesti Szent Imre Kollégiumba bejött egy népes NÉKOSZ-csapat és közölték: alá kell írni egy nyilatkozatot, amely szerint követeljük Mindszenty bíboros, hercegprímás bűnvádi felelősségre vonását. Ezt a nyilatkozatot nem írtam alá, így el kellett hagynom a Kollégiumot. 1951-be ennek ellenére befejeztem az egyetemet, de oklevelem nem adták ki, hanem minden vizsgakötelezettségem teljesítése ellenére kizártak az Egyetemről. El kellett mennem dolgozni. Voltam bérelszámoló, technikus, gazdálkodó (szüleim kis birtokán, amit később elvettek), míg végre az első Nagy Imre korszakban kiadták az oklevelem és 1955-ben ügyvédjelöltként elhelyezkedhettem.

Az 1956-os forradalom alatt tovább dolgoztam, 1957-ben ügyvéd lettem. Ám 1958-ban – a leszámolások idején – eltiltottak az ügyvédi hivatás gyakorlásától, noha nem szervezkedtem, „csupán” véleményt nyilvánítottam, ha valakit érdekelt. Fellebbezésem elutasították, más irányú elhelyezkedésem gátolták. Így előbb fémesztergályos, majd tehergépkocsi vezető lettem, később kertész szakmunkásként kerestem kenyerem, míg fel nem vettek a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kutató Intézetbe.

1960-ban házasságot kötöttem Várkonyi Erzsébettel. Házasságunkból 1961-ben Anna, 1963-ban Ágnes gyermekünk született. Anna angol tanárnő, Ágnes pedig újságíró, akinek most mesélem életem történetét.

1962 és 1967 között felsőfokú kertészeti tanulmányokat folytattam, és a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen agrármérnöki képesítést szereztem. Diplomamunkám - hogyan lehet gyorsan meghatározni a kertészeti és mezőgazdasági termelés, feldolgozás, és forgalmazás optimumát - Erdei Ferenc kezébe került, aki hozzájárult ahhoz, hogy külföldön hasznosítsák kutatási eredményeimet. Az ő pozitív véleménye is segített abban, hogy 1969-70-ben több mint egy évet Franciaországban tölthettem ösztöndíjasként. Módszeremet konzervgyárak nyersanyagellátásának szervezésére alkalmaztuk, sikerrel. 20-25 %-kal javítottuk kapacitás-kihasználtságukat. Franciaország elismerő oklevéllel jutalmazta náluk végzett munkámat. Később, 1989-ben történt nyugdíjazásomig a Kertészeti Egyetem Kertészeti Főiskolai Karán termelésszervezést és matematikát oktattam. 1986-ban a kertészettudományok doktorává avattak.

30 éve, 1984. május 5-én hunyt el Garics János színész. 1953-ban kapott diplomát a Színművészeti Főiskolán. Kecskemétre került, ahol rendkívüli népszerűséget vívott ki magának. 1958-ban a Madách Színházhoz szerződött. Kezdetben fiatal hősöket játszott, majd drámai karakterszerepeket is. Jelentősebb szerepeit Brecht, Shakespeare és Hubay darabjaiban alakította. Jeles karakteralakításai is ismertté tették a nevét, de országos népszerűségét a Szabó család című rádiósorozatnak köszönhette. Főbb szerepei: Gábor (Sarkadi I.: Elveszett paradicsom); Jefim (Csehov: Ványa bácsi).

(Források:  *Katona József Könyvtár  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Magyar Színházművészeti Lexikon)

  Bács-Kiskun megyei évfordulók 
- 125 éve született Bernhart Sándor jogász,
Baja korábbi polgármestere, díszpolgára »»
- 30 éve hunyt el Kelemen László pszichológus, a KLTE rektorhelyettese »»

Magyarországi évfordulók
- 200 éve született Balassa János orvos, sebész, egyetemi tanár »»
- 200 éve született Petrik János Jakab evangélikus lelkész, teológiai tanár »»
- 150 éve hunyt el Kecskés Károly színész »»
- 125 éve hunyt el Ormai Lajos bölcsész doktor, evangélikus főgimnáziumi tanár »»
- 75 éve hunyt el Tóth Tihamér egyházi író, római kat. püspök, egyetemi tanár »»
- 75 éve hunyt el Fleissig Sándor bankár »»
- 75 éve született Nagy Kálmán nyelvész, műfordító »»    

Nemzetközi évfordulók
- 350 éve hunyt el Giovanni Benedetto Castiglione festő,
a monotípia feltalálója »»
- 150 éve született Nellie Bly, az oknyomozó újságírás úttörője »»
- 125 éve született Harry Woods amerikai színész »»
- 25 éve hunyt el Stefan E. Warschawski
orosz születésű amerikai matematikus »»

TÁMOGATÓINK

A Hírös Naptár Szerkesztősége ajánlata

 

Mindaz, amit Kecskemétről tudni érdemes

Turisztikai multimédiás DVD-ROM, amely szöveges információk, térképek, több mint ezer fotó és 13 videofilm segítségével mutatja be a város műemlékeit, múzeumait, természeti kincseit, speciális vonzerőit. A háromnyelvű kiadvány ismerteti a városban született, vagy egykor itt élt és alkotott hírességek életútját, valamint a Kecskeméten napjainkban működő intézmények, civil szervezetek, turisztikai szolgáltatók és cégek tevékenységét is.

Megrendelhető a kiadó címén is:
6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.
Tel.: 20/886-1979
E-mail: info@hirosnaptar.hu