190 éve, 1824. június 24-én született Csabay Imre mérnök, tanár. Elemi és középiskoláit szülővárosában, Kunszentmiklóson végezte. 1838-ban kezdte a bölcsészeti tanfolyamot Kecskeméten. 1840-ben beiratkozott a Pesti József Ipariskola mérnöki tanfolyamára. 1848 júniusában kapta meg mérnöki oklevelét, és az osztrák-magyar államvasutaknál lett gyakornok. 1848 nyarán csatlakozott a Szalkszentmárton mellett táborozó kecskeméti népfölkelőkhöz, akik a délvidéki harcokban vettek részt. A szabadságharc bukásakor egy ideig Bem társaságában menekült, majd visszatért Temesvárra, ahol néhány napi fogság után elengedték. 1851-ig Horváth György mellett segédmérnökként dolgozott. 1852-től négy évig a kunszentmiklósi gimnázium rektora volt.

Csabay Imre tanár fiaival az 1860-as években

1856-ban megválasztották a kecskeméti református főgimnázium rendes tanárává. Matematikát tanított. 1874-től 1892-ig az intézmény igazgatója volt. Ezekben az években szerkesztette a gimnázium értesítőjét is. Tanári munkája mellett jelentős volt szakirodalmi tevékenysége is. Népiskolai természettan címmel kézikönyvet írt a 4. osztályosok számára.
(Források:  *Katona József Könyvtár  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemét anno...)

155 éve, 1859. június 24-én Kecskeméten született Horváth Mihály orvos, országgyűlési képviselő. Középiskolai tanulmányait szülővárosában, a református főgimnáziumban végezte és itt tett érettségit dicséretes eredménnyel. Részt vett a főiskolai önképzőkör működésében, a főiskolai ének- és zenekarban, s az akkoriban alakult önkéntes tűzoltóságban, amelynek előbb szakaszvezetője, majd segédtisztje lett. Az orvosi egyetemet Budapesten végezte, majd Lumnitzer Sándor egyetemi tanár mellett két évig mint műtős növendék dolgozott.

Édesapja halálhírére tért haza szülővárosába, apja tevékenységét folytatta. Hamarosan a város egyik legkeresettebb, legkedveltebb orvosa lett. A törvényhatósági bizottság tagjaként a közügyek intézésében is közreműködött. Éveken át elnöke volt a közegészségügyi bizottságnak. Kada Elek polgármesterrel ő tervezte a Kaszinó és a Gazdasági Egyesület székházát. Függetlenségi és '48-as programmal Kecskemét város felső választókerülete 1910-ben országgyűlési képviselővé választotta meg. 1918-ig, a képviselőház feloszlatásáig volt tagja a parlamentnek. Az I. világháború alatt őrnagyorvosként a kecskeméti tartalékkórházat és a  Vöröskereszt kórházát vezette. 1918 végén a kecskeméti Nemzeti Tanács elnökévé választották. A munkásság vezetőivel azon fáradozott, hogy a város élelmezésében fennakadás ne legyen, a harcból visszatérő katonák ellátását biztosítsák. Segítséget nem kapott munkájához, ezért lemondott.

Közgazdasági és pénzügyi téren is fontos tevékenységet fejtett ki. Hosszú időn keresztül igazgatósági tagja volt a Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbanknak, a Központi Takarékpénztárnak, a Kecskeméti Takarékpénztáregyesületnek. Elnöke volt az Uri Kaszinónak és az Első Kecskeméti Pinceszövetkezetnek. Mint a református egyház presbitere egyházi és iskolai ügyekkel is foglalkozott. Elnöke, majd örökös díszelnöke volt az orvosszövetségnek. 1922-ben pár hónapra ismét képviselő lett, majd Zsitvay Tibor képviselősége után harmadszor 1927-ben küldte őt a kecskeméti felsőkerület a parlamentbe. Széleskörű publicisztikai tevékenységet folytatott, számos politikai, közgazdasági és egészségügyi tárgyú cikke jelent meg.

1934 januárjában, orvosi munkájának 50. évfordulóján aranydiplomával jutalmazták. Az ünnepelt köszöntésére közel ötszázan gyűltek össze a városháza dísztermében. 16 beszéd hangzott el, valamennyien elismerő szavakkal illették Horváth Mihályt. "Azt üzeni az Alma Mater, hogy az első diplomát azzal adta, hogy tudását az emberiség javára és az egyetem dicsőségére kamatoztassa. A mai aranydiplomát pedig azért, mert elismeri, hogy ebben a reményében nem csalódott." (Verebély Tibor, az Országos Orvosszövetség elnöke); "Az örvendező édesanya gördülő könnyei között nézi a ref. egyház hűséges fiát, aki az ünneplésre csendes szóval felel: Istené a dicsőség. Főhajtva állunk az egyház legidősebb presbitere előtt. Az ő legszebb diplomája az élete." (Hetessy Kálmán dr. kecskeméti református lelkipásztor); "Ha felvonulnának mindazok, akik jóságának fehérkenyeréből kaptak, feketelne a főtér a sokaságtól." (Fáy István főispán); "Ha a szeretetet tudományosan értékelni tudnák, Horváth Mihály külön diplomát érdemelne." (Rácz Béla dr. jogakadémiai dékán); "Sok-sok szárnyra kelt árvaházi növendék őrzi drága emlékét az Árvaház 15 éven át kedves Doktor Bácsijának." (Mares Géza árvaházi igazgató); "30 évig háziorvosa a ferencrendi barátoknak. Jósággal és szeretettel fogta meg a szíveket." (P. Halász Jeromos ferencrendi házfőnök).

Horváth Mihály is szólt az egybegyűltekhez: "Zavarba hoznak az érdemen felüli dicséretek. Kötelességteljesítés volt az életem. 50 év előtti avatásomon megjelent néhány barátom, most pedig olyan közönségem van, amilyenre álmában sem mer gondolni az ember. Mindig Kecskemét rajongója voltam és az leszek, amíg élek. ... A legnagyobb boldogság nekem, amikor egy-egy kézfogásból, egy-egy tekintetből érzem, hogy szeretnek..."
(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Kecskeméti Közlöny, 1934)

50 éves dr. Pusztai Gabriella történész, a Szilárdfy Jakab Városvédő és Hagyományőrző Közhasznú Egyesület titkára. 1964. június 24-én Kecskeméten született. Magyar-történelem szakon végzett a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1988-ban, azóta a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum vezetője. Muzeológusként kutatási, gyűjtési területe a kézműves ipartörténet, vagyis a céhek kialakulása, a kunszentmártoni iparos réteg jelentősége és szerepe a város fejlődésében, az ipartestület időszaka, a kisipar története. A gyáripar 20-dik századi kibontakozásának, az 1989-es rendszerváltás- nak és következményeinek feldolgozását jelenleg végzi. Másik kutatási területe a magyar orvosok tevékenysége az Európán túli területeken. E témából szerzett 2009-ben PhD fokozatot a Szegedi Tudományegyetemen.  Évente több kézműves foglalkozást, bemutatót szervez. Kiállításokon mutatja be a régió ma élő kézműveseit. Vezetésével szervezték meg többek között 2002-ben Kunszentmártonban az Öltözködési műhelytitkok című kiállítást, melyet bemutatók, foglalkozások kísértek.
(Források:  *Katona József Könyvtár  *Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum)      

Bács-Kiskun megyei évfordulók 
- 100 éve született Feró Mária Magdolna apáca, tanítónő »»
- 75 éves Mészáros Győző Eötvös Loránd-díjas kertészmérnök »»

Magyarországi évfordulók
- 250 éve született gróf Pálffy Lipót dandártábornok, főispán »»
- 150 éve született Vázsonyi Jenő gépészmérnök, a MÁV elnöke »»
- 100 éve született Jantsek Gyula fül-orr-gégeszakorvos,
   az orvostudományok kandidátusa »»   

Nemzetközi évfordulók
- 700 éve született Hennegaui Filippa, 1330 és 1369 között Anglia királynéja »»
- 100 éve született Jan Karski lengyel diplomata, világháborús ellenálló »»
- 75 éve született Michael Alan Gothard angol színész »»