105 éve, 1909. június 19-én hunyt el Abafi Aigner Lajos irodalomtörténész, könyvkiadó, író, bibliográfus, lepkész. Torontál vármegyében Nagyjécsán született. Elemi iskoláit Temesvárott végezte, majd 1854-től könyvkereskedő segéd volt Temesvárott, Pozsonyban, Pesten és több német városban. 1868-ban Pesten önálló üzletet nyitott.

Szeretett vállalkozása irányítása mellett számos történeti, irodalomtörténeti és könyvészeti munkát írt. A Rovartani Lapokban tanulmánya jelent meg Kecskemét rovarfaunájáról, illetve három közleményben is foglalkozott Katona József kiadatlan drámáival. 1869-ben a Kisfaludy Társaság pályázatán díjat nyert Az elégiáról című művével. 1876-tól a Petőfi Társaság tagja lett. 1878-ban megalakította a Magyar Könyvkereskedők Országos Egyesületét, amelynek alelnöke, elnöke és hivatalos lapjának szerkesztője lett. Széles körű tevékenységére és munkabírására jellemző, hogy saját művein kívül kb. 3500 ívnyi kéziratot állított össze. Szerkesztette a Magyar Könyvészetet, a Magyar Könyvesházat, kiadta a Nemzeti Könyvtár sorozatát. Figyelő címen irodalomtörténeti folyóiratot alapított. Számos magyar remekíró művét jelentette meg. Mulatságos napok címmel, életrajzi bevezetéssel kiadta Mikes Kelemen beszédeit és összeállította a magyarországi szabadkőművesség történetét is. Munkásságával hozzájárult az irodalmi és művelődési élet lényeges anyagának megőrzéséhez. A lepkészet története Magyarországon című munkája ma is az egyetlen ilyen jellegű összefoglalás.

Népdalgyűjtéssel is foglalkozott. Feltehetően atyai jó barátja, Pesty Frigyes keltette fel érdeklődését a népköltészet iránt. A ballada elmélete című tanulmánya 1865-ben elnyerte a Kisfaludy Társaság dicséretét. Népköltési gyűjteménye, amelyet sokáig elveszettnek hittek, Kálmány Lajos, a Kecskemét környéki népdalkinccsel is foglalkozó néprajzkutató hagyatékában maradt fenn. A dualizmus korában a magyar folklórgyűjtés egyik legkiemelkedőbb központi szervező egyénisége volt.

Abafi Aigner Lajos egész vagyonát az irodalomra áldozta. 1896-ban feladta üzletét. Élete végén, elszegényedve a Magyar Nemzeti Múzeum természetrajzi osztályán vállalt laboránsi állást.

(Források:  *Magyar Életrajzi Lexikon  *Magyar Néprajzi Lexikon  *Schön István: A magyar szabadkőművesség hivatalos folyóiratai)

85 éve, 1929. június 19-én Kecskeméten született idősebb Nagysolymosi István, a kecskeméti vízilabda egyik újraalapítója, első szakosztályvezetője, éveken keresztül lelkes mindenese, a vízilabdások szeretett és tisztelt Pista bácsija. Az 1969-ben szerveződött vízilabdacsapatnak intézőként, majd szakosztályvezetőként Ő volt a lelke. A KSH-nál felelősségteljes beosztást töltött be, munka után évtizedeken át elegánsan jelent meg az uszodában tömött, az általa csak „irodának” nevezett diplomatatáskájával, intézte a csapat és a játékosok ügyeit. Mindent tudott a kecskeméti vízilabdáról és mindenkinek szívesen szolgált információval. Irányítása mellett került fel a csapat az OB II/A osztályba, ami akkor a második vonalat jelentette, és ezt is tartotta legnagyobb sikerének. Fia, Tamás tragikus halála után már nem vállalt szerepet, de lélekben mindig a vízilabdás családdal maradt. 2011. december elsején, 82 éves korában hunyt el.
(Források:  *kecskemetivizilabda.hu  *kesport.hu  *Simon Gábor: Beszélgetés Nagysolymosi Istvánnal)     

Bács-Kiskun megyei évfordulók 
- 70 éve hunyt el Havas Károly újságíró, író »»
- 20 éve hunyt el Baranyi Pál újságíró »»

Magyarországi évfordulók
- 100 éve hunyt el Zalár József költő »»
- 75 éves dr. Balogh Ádám professzor emeritus sebészfőorvos »»
- 50 éve hunyt el Stephanides Károly karnagy, zeneszerző »»  

Nemzetközi évfordulók
- 200 éve született Samuel Colt amerikai feltaláló »»
- 75 éves Ellen Stratton modell, színésznõ, vállalkozó »»