195 éve, 1819. január 18-án, Kecskeméten született Lestár Péter ügyvéd, polgármester. Elemi és középiskoláit szülővárosában, a jogot Pozsonyban végezte. 1842-ben tette le ügyvédi vizsgáját, 1848-ig Kecskeméten ügyvédeskedett. 1848-ban népfölkelőnek állt, majd a helyiek által kiállított önkéntes gyalogos század főhadnagya lett. Harcolt a pákozdi és a schwechati csatákban. Századossá léptették elő, és megkapta a másodosztályú vitézségi érmet. A szabadságharcot Komárom városában küzdötte végig, a kapituláció után hazajött.

1855-ben lépett a város szolgálatába mint árvapénztári ellenőr. 1860-ban gyámhatósági ülnök, 1861-ben városi tanácsnok, 1862-1867 között közgyám volt. Ezután megvált a hivatali pályától és újra ügyvéd lett. Mint ügyvéd is a közélet egyik alakítója volt. Az ő javaslatára alakult meg Kecskeméten a Takarékpénztár Egyesület, amelynek 1867-től igazgatósági elnöke, 1872-től igazgatója volt. Ő építtette fel a Takarékpénztár épületét is 1876-ban, 1869-ben a Gazdasági Gőzmalom Rt. igazgatósági elnökének is megválasztották. Hosszú ideig volt a kaszinó elnöke, az Olvasókör választmányi tagja, majd elnöke. Két évig az 1867-ben alakult Honvédegylet elnöki tisztét töltötte be. A Deák-párt híve, majd a balközép és a Deák-párt helyi fúziója után a megalakult Szabadelvű Párt kecskeméti vezérévé kiáltották ki. 1867-től haláláig tagja volt a város közügyeit irányító képviselőtestületnek, amelyben félretéve minden pártérdeket, egyedül a város javát, fejlődésének előmozdítását tartotta szem előtt.

1880. október 28-án, 61 éves korában Kecskemét polgármesterévé választották. A város pénzügyeinek rendezése után tervszerűen látott hozzá a városfejlesztési program megvalósításához. A filoxéramentes homokon elősegítette a szőlőtermesztés kibontakozását, 200 holdas városi szőlőtelepet hozott létre. Városrendezési tervének keretében a városközpontban egy nagy piactér kiépítését kezdte meg. Az ő polgármestersége alatt épült fel a színház és a városháza. Helyiérdekű vasútvonalak létesítésével a vidéket bekapcsolta a város kereskedelmébe. Megkezdődött a város csatornázása, ártézi kutak fúrása, és a városi villanytelep létesítése. Városi és pusztai iskolák épültek, 1894-ben pedig megnyílt a városi zeneiskola. Lestár Péter 1896-ig, haláláig volt Kecskemét polgármestere.
(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Kecskeméti Nagy Képes Naptár, 1890)