Ma történt - 2014. február 20.

125 éve, 1889. február 20-án Kecskeméten hunyt el Nyáry József gimnáziumi tanár. A gimnázium első hat osztályát szülővárosában, Szegeden végezte, ezután 1876. augusztus 27-én belépett a piarista rendbe. Vácon töltötte a próbaévet és Kecskeméten fejezte be a gimnázium VII. és VIII. osztályát. Az iskola irodalmi életében aktívan részt vett, növendéktársai előadták egy vallásos tárgyú verses színművét. Innét Nyitrára helyezték át, ahol a teologiai tanfolyamot hallgatta 1881-ig. A következő tanévre a budapesti egyetemre költözött, szaktárgyain, a latin és görög nyelven és irodalmon kívül tanulmányait szélesebb körre kiterjesztette. 1882-83-ban a tatai gimnáziumban tanított, közben tanári oklevelet dzerzett és miséspappá szentelték fel. Nagykanizsán egy évet töltött, majd 1884-ben Temesvárra helyezték át. A délmagyarországi történelmi és régészeti múzeumtársulat az 1887-ben titkárául választotta; a társulat numismatikáját gondozta s két felolvasást is tartott. 1887 telén a II. zarándoksereggel Rómába utazott. 1888-ban Nyitrára helyezték át, de egészségi szempontból innét Kecskemétre költözött, ahol 1889. február 20-án meghalt.
(Forrás:  *Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái)

80 éves Csizmadia László színész, a Kecskeméti Katona József Színház örökös tagja. 1934. február 20-án Budapesten született. 1954 és 1958 között a Fővárosi Operettszínház, 1958 és 1963 között az Országos Filharmónia, az 1963-64-es évadban a Szolnoki Szigligeti Színház, 1964-tól a Győri Kisfaludy Színház, illetve 1968-tól a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. 1986 óta a Kecskeméti Katona József Színház társulatában játszik. Főként operettek és zenés vígjátékok fő-, illetve karakterszerepeit alakítja sikeresen. Főbb szerepei: János vitéz (Kacsóh P.); Miska, Baracs (Szirmai A.: Mágnás Miska); Edvin, Kerekes Ferkó, Rhonsdorff (Kálmán I.: A csárdáskirálynő); Gábor diák, Gül Baba (Huszka J.), Szu Csong (Lehár F.: A mosoly országa). Február 16-án, vasárnap délután a Marica grófnő előadás végén a társulat nevében Réczei Tamás és Kőszegi Ákos, Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében pedig Mák Kornél alpolgármester köszöntötte 80. születésnapja, valamint színészi pályafutásának 60. évfordulója alkalmából.

A szüleim már gyerekkoromban is sokat vittek az Operába, ráadásul az egyik unokabátyám ott volt fővilágosító. A hangomra is korán felfigyeltek. Az Operaház lett a nagy álmom, ezért az Erkel Ferenc Zeneművészeti Szakiskolába jártam.

Mégis az Operettszínház adta meg a kiugrási lehetőséget.
Szinetár Miklós hallott engem énekelni, s ő rögtön beajánlott az Operettszínházhoz. Akkor állították színpadra Huszka Jenő Szabadság, szerelem című operettjét, és az igazgató asszony, Gáspár Margit elégedetlen volt a kijelölt főszereplővel, aki a színház párttitkára volt. Végül a második szereposztásban én is megkaptam a szerepet. A primadonnám nem kisebb név volt, mint Petress Zsuzsa.

Ne feledjük, hogy az 50-es évek elejéről beszélünk. Milyen volt akkoriban az Operettszínház?
Induljunk csak ki a Panem et circenses mondásból. Az akkori pártdiktatúra ügyelt arra, hogy legyen „cirkusz”. Honthy akkor kapott Kossuth-díjat, s amikor bemutatták a Csárdáskirálynőt, már hajnalban sámlival odamentek sorba állni az emberek, hogy jegyet szerezzenek az előadásra. Én úgy érzem, hogy ekkor a magyar kultúrának egy reneszánsza volt, merthogy másról nem is igazán lehetett tudni. A szocialista országokon belül is óriási sikere volt a magyar operettnek. 1955 decemberében a szovjet turnén magának Hruscsovnak is bemutattuk a Csárdáskirálynőt.

A rendkívül ígéretes pályakezdés után aztán jött 1956.   
A forradalom vérbefojtása után elterjedt, hogy összeszedik a fiatalokat, merthogy ők indították az egészet, és kivisznek mindenkit Szibériába, ezért Kanadába menekültem. Egy sörgyárban dolgoztam, de a többi színész kollégámmal együtt megalapítottuk az első magyar színházat. A szabin nők elrablását mutattuk be, de embertelen honvágyam volt, ezért hazajöttem.

Akkoriban a disszidálás  bűn volt. Milyen következményekkel járt ez a pályafutására nézve?  
Amikor 1958 februárjában hazatértem, az Operettszínház új igazgatója, Fényes Szabolcs azonnal visszavett. Évad végén azonban a párt utasítására kirúgtak. Ekkor még Pesten maradtam, az ORI „haknibrigádjával” jártam az országot, majd Eger, Szolnok és Győr következett. 1968-ban kerültem Szegedre, ahol 18 évet töltöttem.

Szegeden óriási sztár volt. Miért fogadta el Lendvay Ferenc hívását Kecskemétre?
Lendvay Jancsóék triumvirátusa után került Kecskemétre, s engem úgy hívott, hogy „Lacikám, gyere velem, vissza kell dalolni a közönséget a színházba”.  Csak az ő kedvéért jöttem ide, de nem bántam meg. Itt ismertem meg a feleségem, Frigyesi Tünde koreográfust és nagyon sok szép szerepet eljátszhattam még. My fair lady, Gül Baba, János vitéz – valamennyi nagy siker volt. Később aztán megtaláltak a prózai karakterszerepek is. Örülök, hogy még mindig számítanak rám. Hogy mi lehetett volna, azon nem gondolkozom. Én jól érzem magam a bőrömben. Azt szokták mondani, hogy nincs boldog öreg színész. Én élő cáfolata vagyok ennek.                                                                             Kállai Erzsébet

(Források:  *Hírös Naptár, 2009  *Kállai Erzsébet: Egy boldog öreg színész  *Ki Kicsoda Kecskeméten)

TÁMOGATÓINK

A Hírös Naptár Szerkesztősége ajánlata

 

Mindaz, amit Kecskemétről tudni érdemes

Turisztikai multimédiás DVD-ROM, amely szöveges információk, térképek, több mint ezer fotó és 13 videofilm segítségével mutatja be a város műemlékeit, múzeumait, természeti kincseit, speciális vonzerőit. A háromnyelvű kiadvány ismerteti a városban született, vagy egykor itt élt és alkotott hírességek életútját, valamint a Kecskeméten napjainkban működő intézmények, civil szervezetek, turisztikai szolgáltatók és cégek tevékenységét is.

Megrendelhető a kiadó címén is:
6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.
Tel.: 20/886-1979
E-mail: info@hirosnaptar.hu

Hírös Naptár Évkönyv - 2009

Kecskemét az évfordulók és jubileumok tükrében

„A kecskemétiek két homokszem köré is eleven világot tudnak elképzelni.” Csoóri Sándor gondolatát a Hírös Naptár 2009-es Évkönyvének szereplői: a 450 éve céhbe szerveződő szűcsök, a 325 éve templomot építő reformátusok, a 100 éve művésztelepet alapító városvezetők és alkotók, és a napjainkban is aktív, a szellem méltóságát évtizedek óta őrző írók, költők, népművelők, feltalálók, kutatók, lelkészek, orvosok és pedagógusok egyaránt igazolják.
Életükkel, törekvéseikkel érdemes megismerkedni, hiszen nekik is köszönhetjük, hogy a mindenkori válságos idők ellenére Katona József kívánsága valóra válik: „Hagyja a sors késő századokig gyarapodásodat”.