Ma történt - 2014. február 15.

125 éve, 1889. február 15-én választották meg ifj. Bagi Lászlót Kecskemét főjegyzőjévé.

1852. október 6-án, Kecskeméten született. Iskoláit szülővárosában, a piarista főgimnáziumban és a jogakadémián végezte. 1872 és 1874 között a kecskeméti ügyészségnél iktató volt. 1874-ben a város 3. aljegyzőjévé, 1878-ban 1. aljegyzőjévé választották. Tehetsége és szorgalma folytán gyorsan haladt előre hivatali pályáján. 1889. február 15-én a város főjegyzője lett. Közben 1884-ben ügyvédi diplomát szerzett. Már fiatal korától versei, kisebb elbeszélései, közügyekkel foglalkozó írásai jelentek meg a vidéki és a fővárosi lapokban, munkatársa volt a Kecskemétvidéki Közlönynek, a Kecskeméti Lapoknak és a Kecskemétnek, mely utóbbi lapot 1881. október 23-tól 1882. február 19-ig szerkesztette is. Szintén az ő szerkesztésében jelent meg a Kecskemét múltja és jelene című monografia első kötete. Adonis című tragédiájával 1881-ben az Akadémia Teleki-pályázatán dicséretet aratott.

Ifj. Bagi László a római katolikus egyházközség tanácsosa volt. Ő készítette el a kecskeméti autonóm egyházközség szervezeti szabályzatát, amelynek alapján Kecskemét 1891-ben megkapta a királytól a juspraesentandit, a lelkészbemutatási jogot, s a községi autonómiát, amilyennel egyetlen római katolikus egyházközség sem bírt akkor Magyarországon. Kiváló pénzügyi és gazdasági szakember lévén Lestár Péter és Kada Elek polgármesterek főmunkatársa volt. Ö teremtette meg a pénzügyi alapot a város fejlesztéséhez. 1902. május 28-án helyettes polgármesterré és pénzügyi tanácsnokká választották. Ettől kezdve ő intézte a város pénzügyeit, amelyeket az óriási összegeket kitevő beruházások dacára egyensúlyban tartott. A lajosmizsei vasút megépítése az ő fáradozásának eredménye, valamint a kisbugaci és a baracsi birtokoknak a város általi megvásárlása. 40 éves jubileuma alkalmából a király Ferenc József renddel tüntette ki. A római katolikus egyház 1903-ban főgondnokává választotta. Nevéhez fűződik a Nagytemplom renoválása, az egyházi bérpaloták építése és az angolkisasszonyok intézetének felállítása. Kada Elek halála után nem választották meg polgármesternek, ekkor nyugalomba vonult. A nyugalom azonban neki nem pihenést jelentett. Mint az ország egyik legkiválóbb közigazgatási szakembere, minden ülésen, közgyűlésen jelen volt. Felszólalásainak, útmutatásainak ezután is sok hasznát látta a város. Pénzügyi szaktudását a Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank felvirágoztatásánál is kamatoztatta. Igazgatósági elnöke volt az Első Kecskeméti Szőlő- és Gyümölcstermelő Szövetkezetnek.
(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Kecskeméti Közlöny, 1922  *Kecskeméti Nagy Képes Naptár, 1890-1913  *Magyarország vármegyéi és városai)

115 éve, 1899. február 15-én hunyt el Cserhalmy József piarista tanár. 1846. június 29-én a Moson megyei Boldogasszonyban született. 1870. október 20-án lépett be a piarista rendbe. 1870. augusztus 28-án misés pappá szentelték, és előbb a tatai, majd a sátoraljaujhelyi, a lévai és a budapesti gimnáziumban tanított. 1888-tól a kecskeméti rendi növendékek tartományi felügyelője lett, és történelmet is oktatott a 7. és a 8. osztályban. Később debreceni házfőnök, tanulmányi ügykezelő, a gimnázium igazgatója, hitelemzője, hittan- és földrajztanára volt. Több földrajzi, történelmi és irodalomtörténeti írása látott napvilágot iskolai értesítőkben.
(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Szinnyei: Magyar írók élete és munkái)

90 éve, 1924. február 15-én hunyt el Bihari Ákos színész, színiigazgató. 1873. december 26-án született. 1892-ben Rakodczay Pálnál lépett először a színipályára. Hat évig vándorolt vidéki társulatokkal, majd Kolozsvárra, 1900-tól pedig a Vígszínházhoz szerződött. 1902-től Janovics Jenő hívásárára Szegeden játszott. 1905. július 28-tól rövid ideig a kecskeméti Katona József Színház igazgatója volt. Innen Budapestre ment, ahol előbb a Vígszínház tagja lett, majd 1921-től a Nemzeti Színház szerződtette. Szavaló modorban játszotta Bánk bánt, Petur bánt és Cyranót.
(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Magyar Színházművészeti Lexikon)

70 éve, 1944. február 15-én hunyt el Zalai Szalay László író, újságíró. Kiskőrösön született 1879. november 26-án. Kiskunhalason járt gimnáziumba, majd Kecskeméten jogot hallgatott. Ő alapította az első kecskeméti napilapot, a Kecskeméti Hírlapot. Később a Magyar Hírlap, a Világ, a Magyar Nemzet számára dolgozott, 1934 és 1944 között a Sztár című film- és színházi lap főszerkesztője és tulajdonosa volt. Népi tárgyú novelláinak jó részét a kiskunhalasi adatközlők elbeszélései nyomán vetette papírra. Ezek közül is kiemelkedett Gózon István gazdálkodó, parasztverselő. Később Budapesten is főként az alföldi rétek, buckák, pásztorok, pákászok, a nincstelen kisparasztok népies hangon mesélő krónikása maradt. Színdarabjait sikerrel játszották a fővárosi és vidéki színpadok. Legnépszerűbb alakja Szuhay volt.

(Források:  *Kiskunhalas almanach  *Magyar Életrajzi Lexikon)

TÁMOGATÓINK

A Hírös Naptár Szerkesztősége ajánlata

 

Mindaz, amit Kecskemétről tudni érdemes

Turisztikai multimédiás DVD-ROM, amely szöveges információk, térképek, több mint ezer fotó és 13 videofilm segítségével mutatja be a város műemlékeit, múzeumait, természeti kincseit, speciális vonzerőit. A háromnyelvű kiadvány ismerteti a városban született, vagy egykor itt élt és alkotott hírességek életútját, valamint a Kecskeméten napjainkban működő intézmények, civil szervezetek, turisztikai szolgáltatók és cégek tevékenységét is.

Megrendelhető a kiadó címén is:
6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.
Tel.: 20/886-1979
E-mail: info@hirosnaptar.hu

Hírös Naptár Évkönyv - 2009

Kecskemét az évfordulók és jubileumok tükrében

„A kecskemétiek két homokszem köré is eleven világot tudnak elképzelni.” Csoóri Sándor gondolatát a Hírös Naptár 2009-es Évkönyvének szereplői: a 450 éve céhbe szerveződő szűcsök, a 325 éve templomot építő reformátusok, a 100 éve művésztelepet alapító városvezetők és alkotók, és a napjainkban is aktív, a szellem méltóságát évtizedek óta őrző írók, költők, népművelők, feltalálók, kutatók, lelkészek, orvosok és pedagógusok egyaránt igazolják.
Életükkel, törekvéseikkel érdemes megismerkedni, hiszen nekik is köszönhetjük, hogy a mindenkori válságos idők ellenére Katona József kívánsága valóra válik: „Hagyja a sors késő századokig gyarapodásodat”.