95 éve, 1919. február 10-én született Bessenyei Ferenc Kossuth-díjas színész, kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja, a Nemzet Színésze.

1940-ben a szegedi Városi Színházban kezdte pályáját, 1942-től a Miskolci Nemzeti Színházban, 1945-től a Budai Színházban, utána a Szegedi, majd a Pécsi Nemzeti Színházban játszott, majd 1950-től 1963-ig, 1967-től 1973-ig, majd 1980-tól 2000-ig a Nemzeti Színház művésze. 2000-től a korábbi Nemzeti társulatában maradt, így a Magyar Színház tagja lett. 1963–67-ig, majd 1973-1980 között a Madách Színházban játszott. 1981 után nyugdíjba vonult, csak szerepekre szerződött, de hosszú évek óta lajosmizsei tanyáján élt visszavonultan. Közel 100 filmben és tévéjátékban volt főszereplő. Orgánuma, szuggesztív egyénisége, elementáris erejű szerepformálása, humora, intellektuális ereje, kitűnően érvényesült klasszikus hősök megformálásában, színpadon és filmen egyaránt.

Bessenyei Ferenc féltette a színházat. Úgy gondolta, úgy érezte, hogy a mi megbolydult világunkban elveszti emberformáló erejét. Sokszor nyilatkozott, sokszor megfogalmazta jogosnak vélt kétségeit ezzel a kérdéssel kapcsolatban: „Ha erkölcs nincs, ha szépség nincs, ha nincs összetartó szellemi erő, kinek lesz fontos a tervezés, kinek lesz szép a csillagok járása, s kinek az érdekében számol a matematikus? A színház abban segít dönteni, amiben a matematika nem tud. Hogy szabad-e ember alatti módon élni, vagy nem szabad. A színháznak A KÖZÖS GONDOLKODÁS BOLDOGSÁGÁT KELLENE MEGTEREMTENIE AZ ORSZÁGBAN, mert ez a közösség művészete. És elvileg meg is tudná teremteni, ha jól működne.”
(Források:  *Faragó Árpád: 85 éves a Nemzet Színésze  *Bessenyei Ferenc  *Wikipédia, a szabad enciklopédia)

65 éves Lévai Péter agrármérnök, környezetvédelmi szakmérnök, nyug. főiskolai tanár, a KEFO Kertészeti Főiskolai Kar korábbi dékánja. 1973-ban a Kertészeti Egyetemen, 1975-ben az Agrártudományi Egyetemen szerzett diplomát. 1973-tól 1975-ig a Kertészeti Egyetem növénytani tanszékén dolgozott, 1975-től 1996-ig a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem kecskeméti Kertészeti Főiskolai Kara dísznövénytermesztési és kertfenntartási tanszékén tanársegéd, adjunktus, docens, 1996-tól egyetemi docens, 1998-tól tanszékvezető, 1993-tól 1996-ig oktatási főigazgató-helyettes, 1996-tól 2002-ig főigazgató, 2003-tól oktatási főigazgató-helyettes, 2004-től dékán volt. Az MTA dísznövénytermesztési és dendrológiai albizottság, a Szegedi Akadémiai Bizottság kertészeti albizottságának a tagja. Kutatási területe: a hidrokultúrás termesztési eljárás a vágott virág termesztésében, a szárazvirág-termesztés technológiájának fejlesztése. A mezőgazdasági tudomány kandidátusa 1996-tól. 2001-ben a Kecskemét Felsőoktatásáért és Tudományos Életéért Díjban részesült. 2005-ben Bács-Kiskun Megye Tudományos Díját vehette át, míg 2010-ben Mathiász János-díjat kapott.
(Forrás:  *Katona József Könyvtár)