Ma történt - 2014. április 5.

450 éve, 1564. április 5-én kelt a Kecskeméti Református Egyházközség első hivatalos irata. A Végh Mihály (a hagyomány szerint a Psalmus Hungaricus szövegírója) „főbíró házánál költ” egyezséglevél a „pápista hitön lévők és a luthör körösztyének” között arról tanúskodik, hogy az eddig közösen használt „keö templomot” (ma ferences templom) a pápistáknak engedték. Ebből tudhatjuk, hogy eddig az időig egymás mellett élt szervezetten – és többé-kevésbé békében – a két felekezet, együtt használták az akkori egyetlen templomot is. Az egyezmény után három évvel 1567-ben megalakult a Helvét Hitvallás szerint reformált egyház, s egy évvel később, felépült fából a reformátusok önálló hajléka is a templom fundusán belül. 

Az iratot Hornyik János publikálta először 1861-es Kecskemét történeti munkájában, ő még az eredeti iratról beszél: „eredeti(j)e a kecskeméti reform. Egyház levéltárában. – ezen ok¬mányon a város 1517-dik évi pecséte van lenyomva.” – jegyzi meg. Azóta számosan hivatkoznak, hivatkoztak rá. Az eredeti okirat azonban megsemmisült, az 1940-es években – rejtélyes körülmények között – kapta a református egyház ezt az átiratot, melynek szövege: „Mi kik vagyunk Kecskeméti esküt Bírák és polgárok pápista hitön valók, Tamás Orbán, Vágh Páll, Somody Dömötör, Pocz János, Ágoston János, és mind az pápista Körösztyénökkel egygyetömben, adgyuk tuttára mindönöknek ez mi levelünket, kik láttyák és olvassák, hogy az minemű dolgunk volt az Luter Körösztyénökkel az öreg kő Templom felől, egyaránt Igy egygyessöttünk meg, mind az Váras képében, hogy az öreg kő Templomot nekünk engették, Illyen módon, hogy míglen két feléleszönk, és Valaki ő közűlök Törvénnyel keresnéje az Templomot, annak ezör forint kötelét Vetöttük egymás között, Annak fölötte más szörzésünk ez, hogy eddig való Szó beszéd ez két féle nép között, Szitok és egyéb egymáshoz Való szó, az mind letétetöt, hogy abból senki egymást ne kereshesse, se Törvénynyel se egyéb képpen, Ez szörzésnek és ez dolognak bizonyságára attuk ez mi levelünket, kit az Váras pecsétivel meg erőssítöttünk, Ez levél Kecskemétön költ Végh Mihály feő Bíró házánál, husvétnap után való első Szerdán, Tizön egy óra koron Anno Domini 1564.”  A dokumentum hátlapján pedig ez áll: „Az Kecskemétiek között Való béköség az Templom felől, Anno 1564.”
(Forrás:  *Dr. Fogarasi Zsuzsa: „Megnyitja az Úr gazdag kincsesházát...” – Szőlőskert, 2011)

105 éve, 1909. április 5-én született Erőss József piarista tanár. 1924. július 27-én lépett be a rendbe, 1933. április 15-én szentelték pappá. 1934-ben Vácott, 1939-től Kecskeméten tanított. Négy év múlva Nagykárolyba ment gimnáziumi hittanárnak. 1947-ben Budapesten házfőnök lett, majd 1948-ban ismét a hírös városba helyezték. Váci egyházmegyésként tíz éven át a Kecskemét-Szentháromság Plébánián szolgált.
(Forrás:  *Magyar Katolikus Lexikon)


75 éve, 1939. április 5-én született Pethő László táncművész, koreográfus. Az Állami Balettintézetet 1956-ban végezte el. Ezt követően az Operaház tagja, 1982-től magántáncosa lett. Az Operaházon kívül számtalan színházban koreografált önálló baletteket. A kecskeméti Katona József Színházban is hosszú ideig volt koreográfus. Több mint 30 főszerepet táncolt. Rendszeresen dolgozott a szórakoztatóiparban is. 1991-től a Fővárosi Operettszínház balettigazgatója volt.
Főbb szerepei: Tybalt (Lavrovszkij: Rómeó és Júlia); Coppélius (Harangozó Gy.: Coppélia); Simone anyó (Ashton: A rosszul őrzött lány).
(Forrás:  *Magyar Színházművészeti Lexikon)

               Az Operettszínház balettkara

30 éve, 1984. április 5-én hunyt el Boksányi Nándor újságíró. 1922. december 15-én Kecskeméten született. A hírös városban végezte el a jogakadémiát, majd 1945-ben a debreceni tudományegyetemen államtudományi doktorátust szerzett. 1943-tól a Magyar Távirati Iroda munkatársa, ugyanakkor parlamenti gyorsíró volt. Mindkét állásából 1951-ben politikai okok miatt elbocsátották. 1952 és 1956 között egy budapesti gyárban műhelyírnokként dolgozott. Az 1956-os forradalom alatt visszakerült a Magyar Távirati Irodába. 1952-ben és 1955-ben Magyarország gyorsíró bajnoka volt. 1965 júniusában egy párizsi útjáról nem tért vissza, hanem Franciaországban menedékjogot kért. Magyarországon színdarabfordításait több színházban játszották. 1966 februárjától haláláig (Asztalos István néven) a müncheni Szabad Európa Rádió munkatársa volt.
(Forrás:  *Nyugati Magyar Irodalmi Lexikon és Bibliográfia)

TÁMOGATÓINK

A Hírös Naptár Szerkesztősége ajánlata

 

Mindaz, amit Kecskemétről tudni érdemes

Turisztikai multimédiás DVD-ROM, amely szöveges információk, térképek, több mint ezer fotó és 13 videofilm segítségével mutatja be a város műemlékeit, múzeumait, természeti kincseit, speciális vonzerőit. A háromnyelvű kiadvány ismerteti a városban született, vagy egykor itt élt és alkotott hírességek életútját, valamint a Kecskeméten napjainkban működő intézmények, civil szervezetek, turisztikai szolgáltatók és cégek tevékenységét is.

Megrendelhető a kiadó címén is:
6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.
Tel.: 20/886-1979
E-mail: info@hirosnaptar.hu