Ma történt - 2014. április 21.

Kecskeméti évfordulók

215 éve, 1799. április 21-én született Táncsics Mihály író, politikus, újságíró. A Komárom megyei Ácsteszéren született jobbágycsaládból. Anyja szlovák, apja horvát származású volt. Kezdetben ő is kétkezi munkából élt, húszéves korában takácsként szabadult Szombathelyen, majd Budán elvégezte a tanítóképzőt. A tanítói oklevél megszerzése után szolgadiákként több gimnáziumban is megfordult, Kecskeméten, Nyitrán valamint Pesten is. Ezután jogot tanult, de tanulmányait nem fejezte be, mert érdeklődése a történész-nyelvész Horvát István hatására az irodalom és a magyar nyelvészet felé fordult. Volt nevelő Dukán, Pesten és Kolozsvárott. 1846-ban bejárta Európa nagy részét (német államok, Párizs, London), és – megismerve az angol és francia politikai mozgalmakat – bekapcsolódott a hazai közéletbe. Röpirataiban a polgári átalakulás programját népszerűsítette, ráadásul annak forradalmi útját javasolta. Az elsők között vetette fel a jobbágyság minden megváltás nélküli felszabadításának a kérdését is. 1847-ban úgynevezett sajtóvétség miatt börtönbe vetették, ahonnan 1848. március 15-én szabadította ki a forradalmi Pest-Buda népe. Ezt követően Munkások Újsága címmel hetilapot adott ki, sőt tagja lett az első népképviseleti országgyűlésnek is. A szabadságharc leverését követően a halálos ítélet elől nyolc évig bujdosnia kellett, de 1857-ben kegyelmet kapott. Az 1860. március 15-i tüntetés szervezése miatt ismét elítélték, és 1867-ben csaknem megvakulva szabadult börtönéből. Az 1869-ben szervezett Általános Munkásegylet elnöke lett, és Arany Trombita címmel ismét lapot indított, mely a munkásegylet közlönye volt. Egy év múlva a munkásmozgalom internacionalista iránya miatt lemondott az elnöki tisztségről. 1869 és 1872 között ismét képviselő lett, és tervezetet nyújtott be a közoktatás gyökeres átalakítása tárgyában. Ezt követően visszavonult a közélettől, utolsó éveit nagy nyomorúságban töltötte.
(Források:  *Magyar Életrajzi Lexikon  *Szinnyei: Magyar írók élete és munkái)

170 éve, 1844. április 21-én hunyt el Csekey János református lelkész. 1751. augusztus 23-án a Bars megyei Kisszécsénben született. Kecskeméten kezdte tanulmányait, majd 1775-től Debrecenben folytatta. Hat év múlva, a teológia elvégzése után, ugyanott a retorika oktatásával bízták meg. Ezt követően két évig Mezőtúron tanított, majd több külföldi egyetem — Marburg, Frankfurt, Erlangen - hallgatója volt. Az új ismereteket könnyen magáévá tehette, mert latinul és németül jól beszélt, sőt francia tudása sem volt elhanyagolható. Visszatérve, Kecskeméten segédlelkész, 1789-től pedig bölcskei prédikátor lett. 1794-ben egyházmegyei ülnökké és pénztárnokká választották.  1803-ban már az alesperesi,  1825-től haláláig pedig a Tolnai Egyházmegye esperesi tisztét töltötte be. Bolyó Máriával kötött házasságából 4 lánya született, közülük a legfiatalabbik, Klára 1823-ban Ötvös Sándor madocsai lelkész felesége lett, aki 1845 és 1868 között apósát követte az esperesi székben.

Csekey János nagy tiszteletnek örvendett mind a reformátusok, mind a katolikusok körében. Kortársa, Dóczy József plébános is elismerőleg szólt róla. Ezen felül nem elhanyagolható szakírói munkássága sem, hiszen Pesten 1820-ban és 1831-ben, azaz kétszer is kiadták Oskolai káté a helvét vallású nagyobb tanulók számára című művét, amely a Dunamelléki Egyházkerület által koszorúval kitüntetett alkotás lett. Kiépítette az egyházszervezetet a 12 tagú presbitérium életrehívásával, és a megerősödött gyülekezetet összefogta az új templom létrehozására, amelynek elkészültét betegsége miatt már nem érhette meg. Az agg lelkipásztor 94 éves korában, halála előtt egy héttel még vezette az anyakönyveket. Klasszicista stílusú síremléke ma is látható a bölcskei református temetőben.
(Forrás:  *Pongrácz Gábor: Adatok a bölcskei katolikus és református egyház történetéhez)

140 éve, 1874. április 21-én Kecskeméten született Kecskeméti Ármin irodalomtörténész, történetíró. Polgárosodott zsidó családból származott, amelynek tagjai akkor már több mint száz éve a hírös város lakói voltak. Középiskolai tanulmányait 1883-ban kezdte a kecskeméti piarista gimnáziumban. 1887-től a budapesti Rabbiképző Intézet hallgatója volt. Húszéves korától jelentek meg nyomtatásban tudományos – elsősorban irodalmi és irodalomtörténeti – munkái. 1896-ban szerzett bölcsészdoktori címet a budapesti tudományegyetemen, disszertációjának címe A „zsidó” a magyar népköltészetben és színműirodalomban volt. 1898-ban avatták rabbivá, s attól az évtől kezdve haláláig a makói neológ izraelita hitközség rabbijaként szolgált. Blau Lajoshoz, a Rabbiképző Intézet tanárához Makóról, nem sokkal a városba érkezése után, 1898. június 2-án írt levelében Kecskeméti Ármin a következőképpen fogalmazott. „Dolgaimról csupa jót írhatok. Remek hely. Itt öröm a munka méltányolás, kávod 5 jár nyomában, de nagy.”

1900. október 23-án kötött házasságot Magyar Irmával. A házasságkötésre a szegedi zsinagógában került sor, ahol azonban nem a tudós szegedi főrabbi, Löw Immánuel, hanem Kecskeméti Ármin bátyja, Kecskeméti Lipót nagyváradi főrabbi adta őket össze. A fiatal házaspárnak 1901-ben ikergyermekei születtek. Kecskeméti György (†1944) újságíró, költő, műfordító apjához hasonlóan bölcsészdoktorátust szerzett, majd szerkesztette a Symposion című folyóiratot, később a Pester Lloydot, s munkatársa volt a Századunknak és a Szép Szónak. Kecskeméti Pál (†1980) politológus, szociológus, történész szintén a Századunk köréhez tartozott az 1920-as évek elején. Később Németországban, majd Franciaországban élt, végül a második világháború éveiben az Egyesült Államokban telepedett le. A kaliforniai Stanford Egyetem professzora, a cambridge-i Harvard Egyetem vendégprofesszora volt. Kiadta és népszerűsítette sógora, Mannheim Károly műveit. A Kecskeméti-fiúk jó kapcsolatban voltak olyan kiemelkedő jelentőségű és hatású magyar művészekkel, mint például József Attila vagy Bartók Béla.

Kecskeméti Ármin 1921-től tagja volt a Rabbiképző Intézet „vezérlő bizottságának”. Az intézetbe később – egykori tanára – Blau Lajos igazgató meghívta tanárnak, azonban a fizetéssel járó anyagi bizonytalanság miatt nem fogadta el az állást. Blaunak Makóról 1930. május 9-én írt levelében olvashatjuk: „A hivatalosan megszabott keretek közt anyagi küzdéssé változna az életem, amitől – kivált 32 év működés után – ment kívánnék maradni. A hivatalos föltételek még a tisztességes létminimumot sem biztosítanák számomra.” Kecskeméti Ármin évtizedekig végzett kutatómunkáját és lelkészi teendőit idős korában, az 1940-es években már egyre nehezebben tudta ellátni súlyosbodó szembetegsége miatt. A makói főrabbiról a Vermes Ernő összeállításában megjelent Csanád vármegye tíz évvel Trianon után című kötetben a következőket olvashatjuk. „Egyházi működésén kívül, melyben mint kiváló hitszónok tűnik ki, élénk irodalmi tevékenységet is fejt ki."

Kecskeméti Ármin nyilvánosság előtt utoljára 1944 januárjában jelent meg, amikor Szegeden Löw Immánuelt köszöntötte kilencvenedik születésnapján. 1944 nyarán a makói gettó lakóival együtt őt is deportálták. A holokauszt áldozataként hunyt el az ausztriai Strasshofban 1944-ben, halálának időpontja és körülményei nem ismertek. A zsidóüldözés idején Makón (ahol a város és Csanád vármegye zsidóságának történetét is megírta és megjelentette) – Borsányi Ferenc szavaival – „könyvtárát, kéziratait, szinte vakon is fáradhatatlanul írott feljegyzéseit az utcára dobták, elégették…”
(Források:  *Katona József Könyvtár  *Miklós Péter: A szegedi bölcsészkar Radnóti Miklós diákéveiben)

25 éve, 1989. április 21-én Kecskeméten hunyt el Kühár Klotild tartományfőnöknő. 1889. március 14-én született. 1906 májusában lépett a Szalvátor Nővérek rendjébe. A noviciátust az alapító, Therese Maria Wüllenweber mellett töltötte. Poetsch Mária Hilária nővér munkatársa volt a magyar tartomány kiépítésében, amelynek 1935-38 és 1954-89 között tartományfőnöknője volt. 1950 után a budapesti piarista rendház varrónőjeként tartotta össze a tartomány nővéreit.
(Forrás:  *Magyar Katolikus Lexikon) 

Bács-Kiskun megyei évfordulók 
- 70 éve született Hübler János orvos, urológus »»

Magyarországi évfordulók
- 200 éve született Egressy Béni zeneszerző, író »»
- 125 éve született Szeghalmy Bálint építészmérnök,
a két világháború közötti református templomok építésze »» 

Nemzetközi évfordulók
- 175 éve született William Henry Stanley Monck ír csillagász, filozófus »»
- 150 éve született Max Weber német közgazdász, szociológus »»
- 125 éve született Paul Karrer Nobel-díjas svájci kémikus »»
- 125 éve hunyt el Sebastián Lerdo de Tejada,
liberális politikus, Mexikó elnöke »»

TÁMOGATÓINK

A Hírös Naptár Szerkesztősége ajánlata

 

Mindaz, amit Kecskemétről tudni érdemes

Turisztikai multimédiás DVD-ROM, amely szöveges információk, térképek, több mint ezer fotó és 13 videofilm segítségével mutatja be a város műemlékeit, múzeumait, természeti kincseit, speciális vonzerőit. A háromnyelvű kiadvány ismerteti a városban született, vagy egykor itt élt és alkotott hírességek életútját, valamint a Kecskeméten napjainkban működő intézmények, civil szervezetek, turisztikai szolgáltatók és cégek tevékenységét is.

Megrendelhető a kiadó címén is:
6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.
Tel.: 20/886-1979
E-mail: info@hirosnaptar.hu