Ma történt - 2014. április 1.

170 éve, 1844. április 1-én született Krecsányi Ignác színész, igazgató. 1863-ban a Budai Népszínházban Molnár Györgynél színészként kezdte pályáját. 1868 és 1873 közt az Athenaeum Nyomdánál korrektorként és revizorként dolgozott. 1873-ban lett színigazgató. Kecskeméten kezdte meg működését. A kecskeméti színház és színészet múltja című írásában Liszka Béla így emlékezett meg róla: "Krecsányi egyik legjobb nevű vidéki igazgató s pályáját itt kezdte Kecskeméten. Az érdeklődést folytan ébren tudta tartani az együttes játék meglepő összhangjával, a tehetségek sokoldalú kifejtésére a szereposztás által nyujtott alkalommal, a változatos műsorral. A szezon derekán akárhányszor megesett, hogy úgy kellett székeket betenni a nézőhelyre. A lapok azonban az operett s a frivol francia darabok kultuszát sokszor szemére vetették. Krecsányi Sarolta, e legfranciásabb operett-primadonnánk vendégszereplése alatt csak a rövidszoknyás múzsa járta. Megpróbálkoztak Weber „Bűvös vadász"-a előadásával is, de nem sok dicsőséget arattak vele. Sűrűn játszottak, hat nap egy héten, ami még sok volt a közönségnek s az utolsó bérletre már alig akadt néző."

Kecskemét után Krecsányi és társulata nemzetiségi és kétnyelvű városokban játszott, Pozsonytól Fiuméig, Kassától Temesvárig, Debrecentől Aradig és Budáig, főleg a Felvidéken, Erdélyben, Kárpátalján és a Délvidéken. 1883-ban az első sikeres nyári évadot tartotta Budán, a Krisztinavárosi Színkörben. Jószemű, rátermett direktor volt, kitűnő érzékkel szervezte meg társulatát, szerződtette a fiatal tehetségeket. Nála kezdett Somló Sándor, Beregi Oszkár, Medgyaszay Vilma, Környei Béla. Válogatott műsorán Shakespeare-től Ibsenig és Hauptmannig, klasszikus és modern szerzők egyaránt szerepeltek. Repertoárján volt nemcsak a Bánk Bán, de Az ember tragédiája is. Különösen nevezetes volt Gorkij: Éjjeli menedékhely című drámájának ősbemutatója a Budai Színkörben, 1903-ban. Rendszeresen tartott operaelőadásokat, Wagner műveit – Tannhäuser, Lohengrin, A bolygó hollandi – ő mutatta be először vidéken. Másodrangú színész, de elsőrangú igazgató és rendező volt. 1914-ben fejezte be elismert, sikeres pályáját.
(Forrás:  *Magyar Színházművészeti Lexikon) 

155 éve, 1859. április 1-én született Vikár Béla folklorista, műfordító, az MTA tagja, a Lafontain Társaásg elnöke, az országgyűlés jegyzője. Már az 1870-es évek végétől népmesék és népdalok szövegeit jegyezte le gyorsírással. 1896 karácsonyán Borsod vármegyében kezdte el, Európában egyedülálló módon, fonográfra rögzíteni a népdalokat. 1900-ban a Párizsi Világkiállításon megrendezett Ethnográfiai Kongresszuson ismertette módszereit és eredményeit. A nemzetközi etnográfia is számon tartja ettől kezdve. Gyűjtései során mintegy hétezer dalt, köztük kecskeméti és bugaci éneket rögzített. 1896-tól a Magyar Néprajzi Társaság főtitkára volt. 1909-ben lefordította a Kalevalát, amelynek szövegét felhasználva komponálta Kodály a Bicinia Hungarica néhány kis darabját és Vejnemöjnën muzsikál című kórusművét.

Dr. Ittzés Mihály, a kecskeméti Kodály Intézet tanára, a Kodály Társaság társelnöke szerint "Vikár Béla óriási hatással volt Kodály Zoltánra. A Nemzeti Múzeum néprajzi osztályán dolgozott, s ebben az időben Kodály egyetemi hallgatóként számos alkalommal felkereste. Vikár felvételeiből Kodály többet lejegyzett, majd 1905-ben maga is elkezdte a népdalgyűjtést. Kodály írásaiban gyakran hivatkozott Vikár Bélára, és születésének centenáriumán - személyes emlékeit is összefoglalva - méltatta folklorisztikai munkásságát." (Ld. Kodály Zoltán: Visszatekintés, II. 403-404. old.)
(Források:  *Pannon Enciklopédia  *Újfalussy József: Bartók Béla-Kodály Zoltán: Magyar népdalok énekhangra zongorakísérettel  *Wikipédia, a szabad enciklopédia)

150 éve, 1864. április 1-én született Móricz Károly tanár, jogi író. Jogi tanulmányainak elvégzése után pénzügyi fogalmazó volt Nagyenyeden, Nagyszebenben. 1892-től 25 éven át a kecskeméti jogakadémián tanított. Pénzügyi tárgyú dolgozatai mellett foglalkozott a jogi oktatás reformkérdéseivel is (a jogi szakoktatás szervezése, a jogi vizsgák reformja stb.). Cikkei, értekezései a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban, a Kecskemétben és a Kecskeméti Lapokban is megjelentek.
(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Magyar Életrajzi Lexikon)

75 éves dr. Gombás Tibor. Ma már a legrégebben praktizáló háziorvos Kecskeméten, aki 1965-ben véletlenül került a hírös városba. Tudományos előadásaival, cikkeivel, az orvosképzésben való szerepvállalással a szakmán belül szerzett tekintélyt, míg a napi gyógyítás, gondozás a betegek körében tette népszerűvé, amit 2400 fős praxisa is bizonyít.

Kőszegen születtem, ott is érettségiztem az 1547-ben alapított, időközben államosított bencés gimnáziumban 1957-ben. Szüleim pedagógusok voltak. 15 éves koromban döntöttem el, hogy orvos leszek, amikor egy súlyos lefolyású vakbélgyulladással bekerültem a szombathelyi kórházba, ahol az alapító, nagy tekintélyű, korábban hadisebész ezredes, dr. Pető Ernő igazgató-sebészfőorvos műtött meg. Az ő személyisége nagy hatással volt rám, miatta választottam az orvosi hivatást, azóta is ő a példaképem.

Hol végezted az egyetemet, és miért nem sebész lettél?

Nagy praxisod van, lehetővé teszi, hogy két rendelőhelyiségben, két asszisztenssel és egy alkalmazott orvossal dolgozz.
Ez szakmailag előnyös, a betegeknek kényelmes, és a rezidensképzésben is élvezzük az előnyét. Kecskeméten és környékén nyolc jelenleg praktizáló háziorvos mentora (szakmai vezetője) voltam, de már 1979 óta részt veszek az orvostanhallgatók képzésében előadóként, szervezőként, vizsgáztatóként. Hál’ Istennek jól érzem magam, szeretem is a munkámat.

Kecskeméten ismert vagy, szeretnek. Örülsz, ha felismernek, sokan rád köszönnek, vagy inkább zavar?
Örülök, természetesen örülök, ha felismernek az utcán, és rám köszönnek. Bár a nevekre nem mindig emlékszem, de hogy kinek mikor mi volt a betegsége, az eszembe jut. Közel 50 éve vagyok körzeti-, illetve háziorvos Kecskeméten. Elégedett vagyok, nem bántam meg, hogy itt eresztettem gyökeret, azt hiszem, mindent elértem.

Számos szakmai és társadalmi szervezetnek voltál tagja, vezetője.
A MAOTE-nak (Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete) alapítója, később elnökségi tagja voltam. 1987–91 között az Országos Körzeti Orvosi Intézet Szakmai Kollégiumának tagjává választottak. 1995–96-ban az Alapellátási Intézmények megbízott igazgatói feladatát is elláttam Kecskeméten. A rendszerváltás előtt a szakszervezetben dogoztam, bérügyekkel foglalkoztam. A rendszerváltás utáni első négy évben az Egészségügyi Bizottság tagja voltam Kecskeméten, és 12 évig a MOK (Magyar Orvosi Kamara) megyei etikai bizottságának elnökhelyettese.

Semmelweis-napi ünnepség 1977-ben

Mire vagy büszke?
Az állami elismeréseimre – 1979-ben Kiváló Dolgozó, 1987-ben Kiváló Munkáért Miniszteri Dicséret, 1996-ban Kecskemét Város Egészségügyéért Díj –, de arra is szívesen emlékszem, hogy a kecskeméti háziorvosok közül nekem volt először számítógépem, és a számítógéppel összekötött EKG-m, mert sikerült meggyőznöm Adorján Mihályt, az utolsó tanácselnököt, aki az eszközöket finanszírozta, hogy ez a jövő útja. Büszke vagyok arra is, hogy az én kezdeményezésemre alakultak meg Kecskeméten a 70-es években a kislaboratóriumok, valamint arra, hogy 1996-ban Hajnal Ferenc professzorral és Gógl Árpáddal közösen részt vehettem a háziorvosok kompetencia listájának kialakításában.

Dr. Pongrácz József