Ma történt - 2014. április 14.

Kecskeméti évfordulók

210 éve, 1804. április 14-én született Dobos János református lelkész, egyházi író. 1816-ban kezdte meg gimnáziumi tanulmányait a kecskeméti református kollégiumban. Az alföldi városban Nagy István tanár nyitotta meg előtte a klasszikusok örökszép világát, és itt ismerkedett meg a magyar irodalom akkori legnépszerűbb művével, Dugonics Etelkájával is. Később Debrecen folytatta tanulmányait. Utolsó vizsgáját 1829-ben tette le, azután Báthory Gábor szuperintendens szentelte pappá. Több helyütt szolgált mint lelkész, élénk tevékenységet fejtett ki egyházának felvirágoztatása érdekében. Az 1847/48-i országgyűlés protestáns. lelkésze volt. 1854-től Cegléden működött. Az ő idejében épült az ottani nagy templom. Részt vett az egyházkerület ügyeinek intézésében is, előbb aljegyzővé, majd főjegyzővé nevezték ki. Őt választották meg annak a száztagú küldöttségnek a vezetőjéül is, amely 1876-ban Kossuthnak vitte Cegléd városa képviselői megbízatását. Sok cikke és egyházi vonatkozású műve jelent meg. Ő jegyezte a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap több vezércikkét, szerkesztette az Egyházi Almanachot, Debrecen környékéről 26 darab népdalt küldött be Erdélyi János Népdalok és Mondák című gyűjteménye számára. Számos egyházi beszéde - történeti és filozófiai jegyzetekkel - kéziratban maradt meg.
(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Szinnyei: Magyar írók élete és munkái  *Vasárnapi Újság, 1887)

85 éve, 1929. április 14-én iktatták be kecskeméti plébánosnak Kovács Sándort. Az ünnepi szertartáson az énekkar Póta Aladár főkántor vezetésével, zenekari kísérettel, Szent-Gály Gyula c-moll miséjét énekelte. A szentmise után pártállás és osztálykülönbség nélkül sokan köszöntötték az új plébánost. A főispán, a polgármester és a főgondnok üdvözlő szavaira Kovács Sándor így válaszolt: „Meghatottság fog el, amikor hivatalosan is elfoglalom állásomat. Kérem önöket, hogy támogassanak munkámban. A neveléssel nemcsak egyházam, városom, hanem Csonka-Magyarország felépítésén is fáradozom. […] Óriási felelősség a plébánosi állás egy hatvanezer hívet számláló egyházközségben. Nagy feladatok várnak rám. Viselnünk kell a keresztet, hogy a ma »nagypénteki állapotából« eljuthassunk egyházközségünk húsvéti ünnepéhez. Összefogást, összetartást és megértő szeretett kérek önöktől. […] Az egyházközségünket virágoztassuk fel. Legyen az egy hegyre helyezett világosság. Ezért élek és halok itt önök között.”

Ettől kezdve áldozatos lélekkel végezte a kecskeméti katolikusok lelki gondozását. Elsőrendű szónok és szervező volt, a szépszámú vallásos szervezetet igyekezett központi irányítás alá vonni. Személyes tekintélyét latba vetve elérte, hogy 1930 novemberében az egyháztanács megszavazta a piarista gimnázium új épületének felépítését. Plébánosi munkája mellett részt vett Kecskemét közéletében is. Éveken át szerkesztette a Kecskeméti Katolikusok Lapját. Működése által nemcsak híveinek szeretetét és az egész város tiszteletét és megbecsülését szerezte meg, hanem a felsőbb egyházi hatóságok legteljesebb elismerését is kiérdemelte: 1929-ben apát, majd 1933-ban kiskunsági főesperes lett, 1937-ben pedig pápai prelátusi címet kapott. 1944 tavaszán - 16 éves kecskeméti lelkipásztorkodása után - XII. Piusz pápa a szombathelyi egyházmegye püspökévé nevezte ki. Horthy Miklós kormányzó a maga részéről így indokolta a döntést: „Magyar embert akartam én is a végekre ezekben a nehéz időkben.” Hamarosan Kecskemét társadalmi és közéleti vezéregyéniségé vált. Az ő plébánossága idején, 1930. november 5-én szavazta meg az egyháztanács a piarista gimnázium újjáépítését. Éveken át szerkesztette a Kecskeméti Katolikusok Lapját. Írásait országszerte közölték a katolikus folyóiratok is. 1929-ben apát, 1933-ban kiskun főesperes, 1937-ben pápai prelátus lett, 1944-ben XII. Pius pápa szombathelyi megyéspüspökké nevezte ki. Szombathelyen újjáépítette a székesegyházat. Aktív résztvevője volt az 1963-66-ban megtartott II. vatikáni zsinatnak. A 60-as évektől haláláig a Liturgikus Bizottság elnöke volt.
(Forrás:  *vitéz Tiszaugi-Szabó Tamás: Két pápát is szolgált  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon)

85 éve, 1929. április 14-én hunyt el Hild Viktor régész, hírlapíró. 1855-ben Kecskeméten született. Jogi tanulmányait a pesti egyetemen végezte. 1880-81-ben a budapesti Függetlenség, 1882-87 között a Kolozsvár című lap munkatársa, 1887-ben Jászapátiban a Jászság című lap megalapítója volt. A Magyar Nemzeti Múzeum támogatásával végzett ásatásokat a Jászságban. Az ő javaslatára vásárolta meg Jász-Nagykun-Szolnok vármegye a tószegi Laposhalom területét, amelyen bronzkori telep maradványait fedezték fel.
(Forrás:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon)  

Bács-Kiskun megyei évfordulók 
- 90 éve született Révész Gábor közgazdász,
a közgazdasági tudományok kandidátusa »»
- 75 éve született Bencze Károlyné, a Kalocsai Népi Együttes egykori vezetője »»
- 35 éve hunyt el Rabstein Imre gyógyszerész,
a kiskunhalasi Thorma János Múzeum Múzeumi Bizottságának titkára »»

Magyarországi évfordulók
- 150 éve született Ridárcsik Imre egri kanonok, óbudai címzetes prépost »»
- 125 éve született Szenessy Krisztina Erzsébet tanítónő, szerzetesnő »»
- 75 éve hunyt el Winkler Lajos gyógyszerész, az analitikai kémia nemzetközileg elismert kiváló tudósa »»
- 75 éve született Nagy István labdarúgó, edző, az 1964-ben KEK-döntőig jutott MTK csapatának tagja »»
- 50 éves Néda Zoltán romániaia magyar fizikus, egyetemi professzor, az MTA külső tagja »»
- 25 éve hunyt el Székely Endre Erkel-díjas zeneszerző, karnagy, főiskolai tanár »» 

Nemzetközi évfordulók
- 125 éve született Arnold Toynbee brit történész »»
- 100 éve született John Hubbard amerikai színész »»
- 50 éve gunyt el Rachel Louise Carson amerikai tengerbiológus, ökológus, író »»

TÁMOGATÓINK

A Hírös Naptár Szerkesztősége ajánlata

 

Mindaz, amit Kecskemétről tudni érdemes

Turisztikai multimédiás DVD-ROM, amely szöveges információk, térképek, több mint ezer fotó és 13 videofilm segítségével mutatja be a város műemlékeit, múzeumait, természeti kincseit, speciális vonzerőit. A háromnyelvű kiadvány ismerteti a városban született, vagy egykor itt élt és alkotott hírességek életútját, valamint a Kecskeméten napjainkban működő intézmények, civil szervezetek, turisztikai szolgáltatók és cégek tevékenységét is.

Megrendelhető a kiadó címén is:
6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.
Tel.: 20/886-1979
E-mail: info@hirosnaptar.hu