Legnagyobb sikereit erős akaratú, népi hősöket alakítva aratta

10 évvel ezelőtt, 2014. április 23-án hunyt el Fekete Tibor Jászai Mari- és Katona József-díjas színművész, Érdemes és Kiváló művész, a kecskeméti Katona József Színház örökös tagja.

Salgótarjánban született 1927. április 5-én. 14 éves korától a Hirmann Ferenc Fémárugyárban (később Acélöntő és Csőgyár) dolgozott lakatosként. A katonaság után a József Attila Színházban kapta első, egymondatos szerepét. Kiss Manyi és Gregus Zoltán kedvence lett, akik Rózsahegyi Kálmán figyelmébe ajánlották., majd 1952-ben Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában végzett. Vizsgaelőadásán a Faluszínház főrendezője, Both Béla és igazgatója, Mátrai József is jelen voltak. Nem sok idő múlva - 1953-tól négy éven át - már a Faluszínház rendes, szerződtetett tagjaként járta velük az országot. 1953-tól négy éven át az Állami Faluszínházban játszott. 1957-ben Kecskemétre szerződött, és két rövid megszakítással - 1983-87 Győri Nemzeti Színház; 1992-95 Békéscsabai Jókai Színház - haláláig a Katona József Színház tagja volt.

Legnagyobb sikereit erős akaratú, népi hősöket alakítva aratta. Főbb szerepei: Tiborc (Katona J.: Bánk bán); Dózsa (Illyés Gy.); Eddie Carbone (Miller: Pillantás a hídról); Rank doktor (Ibsen: Nóra); Willy Loman (Miller: Az ügynök halála); Csörgheő Csuli (Móricz Zs.: Úri muri); Komáromi Boldizsár (Móricz Zs.: Kismadár); Luka (Gorkij: Éjjeli menedékhely); Alfred Ill (Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása); Miska pincér (Kálmán: Csárdáskirálynő); Ferenc császár (Kodály Z.: Háry János). Raffai Sarolta neki írta Vasderes című darabjának egyik főszerepét. Szerepelt filmekben (pl. Vámmentes házasság; Szamba) és televíziós produkciókban is (pl. Tizennégy vértanú; Farkasok; Kántor-sorozat; Beszterce ostroma; Ne zárjátok kulcsra az ajtót; Peer Gynt). Erkel Ferenc két operájának televíziós változatában is jelentős szerepet osztottak rá. Korábban éveken át az Aase-díj odaítélését elbíráló kuratórium tagja volt. Kitüntetései: Jászai Mari-díj (1965); Katona József-díj (1971); Érdemes művész (1982); Kiváló művész (1989); Aase-díj (2000); Életműdíj (2005).

Fekete Tibor
(Miller: Az ügynök halála - Kecskemét, 1972)

„1952-ben végeztem el Rózsahegyi Kálmán színésziskoláját. 1953-tól 1957-ig az Állami Faluszínház tagja voltam, utána szerződtem ide Kecskemétre, ahol számtalan gyönyörűbbnél gyönyörűbb szerepet játszottam el. Voltam persze vendégszínész más városokban is: Győrben, Veszprémben, Budapesten és 1992-95 között a békéscsabai Jókai Színházban, itt már a kecskeméti Katona József Színház örökös tagjaként. Győrben 1983-tól négy éven keresztül játszottam olyan szerepekben, mint pl. a Csörgheő Csuli az Úri muriban vagy Alfred Ill Az öreg hölgy látogatásában, ahol Berek Kati volt a partnerem. Veszprémben Móricz Kismadárkájában játszottam, melyet Sík Ferenc, a volt Nemzeti Színház rendezője vitt színre. Nagyon szerettem ezt a darabot, ráadásul itt is mindenáron azt szerették volna, hogy végleg ott maradjak. Mikor 1987-ben Lendvay Ferenc lett Kecskeméten az igazgató, egészen Veszprémig utánam jött, hogy ki játssza otthon a Bánk bánban Tiborcot, ha nem te?! Így kerültem újra haza, s eljátszottam Tiborc szerepét hatvanévesen is. Az első Tiborcot még a harmincas éveimben játszottam, Seregi László rendezésében. Akkor ehhez még erősen maszkírozni kellett magam, másodszor már hozzá öregedtem. Csak kiálltam a színpadra, megráztam a fejem, s elkezdtem: «Bánk bán - nagyúr -! Én Tiborc vagyok»...

Fekete Tibor
(Katona József: Bánk bán - Kecskemét, 1987)

Dr. Németh Antaltól kezdve Bodolayig tíznél több rendezővel dolgoztam együtt az életem folyamán, de talán Seregi Lászlótól kaptam a legjobb instrukciókat. Az első Tiborc-szerepnél Jánoky Sándor barátommal felváltva kellett játszanunk, de ő jóval idősebb volt nálam.Seregi az első próbánál odajött hozzám: «Most lemész a büfébe, eszel valamit, aztán visszajössz Tiborcként és elmondod az életedet!». Így lett. Mikor már ott jártam, hogy «S ha tán utolsó fillérünkre egy/ Törvénytudó felírja a panaszt:/ Ki írja fel keserves könnyeinket,/ Hogy jó királyunk megláthassa azt.», hatan fogtak meg, úgy sírtam. Egy alkalommal lejött megnézni az előadást Major Tamás társaságában Nádasdy Kálmán is. A Dózsa-klubban volt a kiértékelés, s a már akkor legendás hírű rendező sorra elmondta az észrevételeit. Egyszer csak megelevenedett a hangja: «Az a fiatalember, aki a Tiborcot játszotta, nagyon jó volt.» Erre Major is megszólalt a maga suttogó-mély hangján: «Egyetértek Nádasdy Kálmánnal». – Szép emlékek ezek...

Feleségével 2009-ben (Fotó: Kada Erika)
Gyermekkorom óta vallásos, hívő ember vagyok. A feleségemmel negyven éve vagyunk együtt, de máig nincs olyan vasárnap, hogy ne mennénk vele a templomba. A Jóisten megsegített engem, hogy ezt a sok csodálatos szerepet eljátszhattam - én, aki egy egyszerű, senki gyerekből lettem azzá, ami. Egy kicsit hasonlatos az én pályám ahhoz, amit a templomban a pap csinál: Először egy hatalmas, szinte tapintható csendet teremt, s ezen a közös szálon a prédikációjával felhozza az emberi lelket olyan magasságokba, ahová egyedül soha vagy csak igen nehezen jutna el. Ezt a csöndet a színpadon nem könnyű megteremteni. Az ügynök halála című darab úgy kezdődik, hogy bejövök két hatalmas bőrönddel a színpad közepére. Meg kell tenni ehhez vagy harminc lépést. Ennyi időm van arra,hogy összegyűjtsem az erőt arra, hogy egyedül létezni, szólni, hatni tudjak aszínpadon. Persze, hogy hol a Jóistenhez fohászkodtam, hol azt mondtam: «Józsi, most segíts!», mert Tímár József játszotta ugyanezt a Nemzetiben, s az ő bőröndjeit kérte kölcsön a kellékesünk...

Nyolcvankét éves fejjel talán már eldicsekedhetem, hogy a pécsi színháztól kezdve a Vígszínházig engem igen sokfelé csalogattak, de egy percig sem bántam meg, hogy Kecskeméten maradtam. Nagyon szeretem ezt a várost, s úgy érzem, a város is megszeretett minket. Ha feleségemmel megyünk az utcán, innen is, onnan is ránk köszönnek. Gyakran megfordulunk a piacon is. Ehhez kapcsolódik egy meghatóan szép emlékem. 2007. február 16-án gálaműsorban köszöntött a színház 80. születésnapunk alkalmából Gyólai Viktóriát és engem.  A köszöntő szavak után felhoztak a színpadra egy óriási ajándékkosarat, amit a piaci árusok közösen állítottak össze a tiszteletemre: lila hagyma, körte, zöldpaprika, s más – télen ritka – finomság volt benne színpompásan összeállítva, mellette gratuláló levél egy csomó aláírással...”

(Részletek Kada Erika 2009-ben készített interjújából)

(Források:  *Hunyadivárosi Hírmondó, 2009  *Ki Kicsoda Kecskeméten) 

TÁMOGATÓINK

A Hírös Naptár Szerkesztősége ajánlata

 

Mindaz, amit Kecskemétről tudni érdemes

Turisztikai multimédiás DVD-ROM, amely szöveges információk, térképek, több mint ezer fotó és 13 videofilm segítségével mutatja be a város műemlékeit, múzeumait, természeti kincseit, speciális vonzerőit. A háromnyelvű kiadvány ismerteti a városban született, vagy egykor itt élt és alkotott hírességek életútját, valamint a Kecskeméten napjainkban működő intézmények, civil szervezetek, turisztikai szolgáltatók és cégek tevékenységét is.

Megrendelhető a kiadó címén is:
6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.
Tel.: 20/886-1979
E-mail: info@hirosnaptar.hu