
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2024. november 21.

PARTNEREINK

LAPOZGATÓ2016. november 16-30.

Universitas Kecskeméten

25 éve, 1991. november 20-i számában egy nagyszabású, Európában is egyedülálló felsőfokú oktatási központ, a kecskeméti universitas létesítésének terveiről számolt be a Petőfi Népe.

A kecskeméti universitas tervezett épületei.
Ha megvalósult volna a nagyszabású terv, Európa egyik szellemi központja állna ott

„Az egykori szovjet homokbányai kiképzőbázis területén, a rekordgyorsasággal, önkormányzati 65 millió forintos segítséggel felújított Berkes Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet épületében tartott eszmecserén egy támogatásra érdemes távlatos programot vázoltak föl a résztvevők, hangsúlyozva: a dolgok állása szerint úgy tűnik, a kormányzat is támogatná*a kívülálló számára talán fellegjáró elképzeléseket.

Dr. Dovala Márta, a*Tanítóképző Főiskola főigazgatója, az egyesülés soros elnöke foglalta össze, hogy kik és mit akarnak: a kecskeméti főiskolák – a tanítóképző, a kertészeti, a GAMF – szeretnének még konvertálhatóbb diplomát nyújtani, és integrálni képzési programjaikat például az idegen nyelv, a kommunikáció és informatika, illetve a társadalomtudomány oktatásában. A homokbányai volt szovjet bázis 39 épületének felhasználásával egy campus épülne ki kollégiumokkal (melyekben legföljebb kétágyas szobák de még inkább önálló garzonlakások lennének), vendégoktatók számára rendelkezésre álló lakóövezettel, konyhával, étteremmel, könyvtárral, művelődési központtal, uszodával, kommunikációs (tv, rádió, fax stb.) rendszerekkel. A város főiskolái – a működők és az ezután létesítendők – közös nyelvi intézetet, idegennyelvi kulturális központot, pedagógiai és pszichológiai, társadalom- és természettudományi intézetet, gyakorlóintézményeket hoznának létre: a hatvan hektáros terület tehát az ipar, a piac igényeit maximálisan kielégítő, világszínvonalú főiskolai, majdan pedig egyetemi várossá nőné ki magát.

Merász József polgármester az önkormányzat messzemenő támogatásáról biztosította a közvéleményt, még akkor is, ha a terület tulajdonosa jelenleg még nem tisztázott. Györgyi Károly, a Bácsber igazgatója arról szólt, hogy az önkormányzatnak is köszönhetően Kecskeméten az országban is legelőször készülhetett hasznosítási terv volt szovjet ingatlanokra. Az is elhangzott, hogy az idő múlásával ezek állaga csak romlik.”

A nagyszabású tervek megvalósítása később elmaradt, az egyetemi campus azonban – más helyen és más formában - hamarosan megépül.

Lelkes lokálpatrióták

25 éve, 1991. november 22-i számában dr. Sikari Kovács Andrással készített riportot a Kecskeméti Lapok. A KELE elnöke nehezményezte, hogy ötleteikre nem vevő az önkormányzat. Javaslataik egy része azonban, ha akkor nem is, később mégis megvalósult.

„Alapvetően azzal a nem titkolt szándékkal és céllal jött létre a Kecskeméti Lokálpatrióták Egyesületet egy évvel ezelőtt, hogy a megváltozott körülmények között, segítsük az önkormányzatot. E célból számos beadványt terjesztettünk a képviselőtestület és annak különböző bizottságai elé. […] Javasoltuk a városháza nagy udvarában egy kamara színpad felállítását, kértük a városközpont még szebbé tétele érdekében a volt »teknősbékás« tónak a szökőkutas*régi formában való helyreállítását. […] Tiltakoztunk a városi szimfonikus zenekar megszüntetése ellen. Kértük néhány spórkassza felállítását […] Sajnos, a város jelenlegi vezetése és önkormányzata – egyetlen kivételtől eltekintve – még csak nem is válaszolt beadványainkra.”

Arborétum születik

Arborétum születik Kecskeméten, adta hírül 1991. november 25-én a Petőfi Népe. A lap részletesen beszámolt arról, hogy a város határában egy új, változatos természeti táj formálódik.

A formálódó arborétum bejárata 1991-ben

„Arborétum fáit ültetik a széchenyivárosi lakótelep északnyugati határán. A nagy ívű beruházás munkái az erdőfelügyelőség menedzselésével és a városi tanács szándéka szerint, 1986-ban kezdődtek, Mészöly Győző erdőmérnök tervei alapján. A 64 hektáros változatos talajú és felszínű területen a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság brigádjai kezdtek munkához.

Az arborétum központi*része 26 hektáros. Többnyire kocsányos tölgy és különféle elegyfajok fedik. Eddig mintegy négyszáz taxont (rendszertani egység) ültettek el az alapállomány védelmében. A Gyűjteményes Kert két részre tagolódik. Egy-egy táj jellemzésére szóbajöhe-tő fajok bemutatását szolgálja az egyik szektor (balkáni, mediterrán, kelet-ázsiai stb.). Különböző növénycsoport-formációkat telepítettek – impresszionista kertépítés módszerével – a másikba. Az arborétum északnyugati oldalán, a védőövezeten kívül 1990-ben kezdték meg a Quercetum, a tölgygyűjtemény ültetését.

A kert az ismeretterjesztés, a felüdülés és a környezetvédelem céljait szolgálja. A tervek szerint 1995-ben nyitják meg a nagyközönség előtt, de ifjúsági csoportokat, érdeklődőket már most is fogadnak. A nemrég felépült kezelőházban »Arborétumok és kastélykertek az Alföldön« címmel érdekes kiállítás nyílt.”

Szolgáltatóház épül

50 éve, 1966. november 27-i számában a Petőfi Népe írt arról, hogy a kecskeméti kisipari termelőszövetkezetek Kerényi József tervei alapján új szolgáltatóház építését kezdték meg.

„Kecskeméten a tanácsháza mögött építők kezdtek munkához a tűzoltószertár és parancsnokság közötti tenyérnyi telken. A kecskeméti ktsz-ek építenek itt szolgáltatóházat. A földszinten a férfi fodrászszalont, a pedikűrt, ezenkívül az üzemi mellékhelyiségeket helyezik el. Az első emeletre a női fodrászat, egy büfé és egy kulturált várakozóhelyiség kerül, míg a másodikon kozmetikai szalon, méretes fehérneműszalon, a harmadikon pedig ruhaszalon és műhely nyer elhelyezést. A szolgáltató ház beruházói és tervezője – mint képünkről is látható –, nagy gondot fordított arra, hogy az épület jól illeszkedjen bele a »Donkanyar« helyén a következő években felépülő modern környezetbe. Homlokzata előregyártott alumínium panelekből készül, amely ezüstös csillogást kölcsönöz az épületnek.”