|
|
Kecskeméti Kossuth-zarándokok New York-ban80
Az elmúlt évszázad első évtizedeiben az Amerikába emigrált magyarság gondosan ápolta Kossuth emlékét. Az 1851-es diadalmenet emléke éppúgy legendaként élt az Amerikába kivándorolt és szétszóródott magyarság körében, akárcsak a híres alföldi toborzóútja, amely Kossuth népmesei hõsként, sõt már már "prófétaként" való tiszteletét eredményezte. A hazától távol élõ amerikai magyarok számára emlékének ápolása összetartó erõt jelentett. A különféle magyar egyházak, civil szervezõdések, újságok összefogása révén 80 évvel ezelőtt, 1928. március 15-én New York városában szobrot emeltek a népvezér tiszteletére. A Kossuth-szobor felavatására óriási zarándoksereg érkezett az óhazából. Az ünnepséget, valamint az azt megelőző és követő eseményeket, amelyeken a hírös város küldöttsége is részt vett, napról-napra megkülönböztetett figyelemmel kísérték a kecskemétiek is. A szobor gondolatát 1927-ben Berkó D. Géza. az Amerikai Magyar Népszava szerkesztő-kiadója vetette fel, de életének legnagyobb tragédiája volt, hogy a leleplezést nem érhette meg, még abban az esztendőben, november 9-én meghalt. Lapja azonban tovább folytatta a szobor érdekében a mozgalmat, amelyet, mint kiváló alkalmat a megcsonkított ország tiltakozásának kifejezésére, Magyarország hivatalos körei is felkaroltak. A csonkaország tragédiája segítette elő azután, hogy a leleplezés és az azt követő zarándokkörút olyan hatalmas propagandaeseménnyé nőtte ki magát, amelyhez hasonlót addig a magyarság nem látott sem az új-, sem az óhazában. A zarándokseregben, amelyet két hajó vitt át az óceánon, összesen 488 személy, köztük Kecskemét tízfős csoportja vett részt. Korábbi miniszterek, politikusok, egyháznagyok, magas rangú katonatisztek, mágnások, egyszerű földművesek, kereskedők, bankárok, hivatalnokok, férfiak és nők, fiatalok és öregek egyaránt voltak az utazók között, amely így valóban képviselte a nemzet minden rétegét. A kecskeméti zarándokok Kossuth városából, Ceglédről a helyi küldöttekkel együtt március 4-én indultak el a hosszú útra. Ötezren kísérték ki őket a pályaudvarra. Az első percekről a Kecskeméti Lapok kiküldött tudósítója így írt: „A tíz kecskeméti zarándok a gyorsvonat első kocsijában kapott kényelmes helyet. Együtt vannak mindnyájan, viszik a város koszorúszalagját, pálmaágát és a maroknyi földet a vásártérről, ahol valamikor, a magyar történelem egyik napfényes délelőttjén Kossuth apánk lángoló szavai gyújtották magasra a kecskeméti magyarokban a lelkesedés magasztos tüzét.” Másnap is érkezett tudósítás: „A kecskeméti zarándokok jól érzik magukat és bizalommal néznek a hatnapos tengeri út elé...”. Néhány nap múlva „szikratávírón érkezett jelentések szerint az Olimpic nem sokkal elindulása után a nyílt tengeren viharba került … nincs azonban ok semmilyen aggodalomra”. A küldöttség egyik tagja, Borbás Béla később így emlékezett vissza a hajóútra: ”A harmadik napon hóviharba kerültünk. Én már a második napra gyengén éreztem magam és dr. Héjjas Istvánnal együtt nagyon megviselt az út. Goltein Miksáné is betegeskedett, a többiek tűrhetően bírták az utat. Valamennyiőnk között a legegészségesebb volt Kiss János.” Az érkezés napján, a szobor leleplezésének elõestéjén New York-ban különös hangverseny üdvözölte a hivatalos küldötteket és a hozzájuk csatlakozó amerikai magyarokat. Egy baptista templom, a Park Avenue Baptist Church fogadta be a Kossuth emlékének hódoló magyarokat és a templom nevezetes harangjain szívmelengetõ magyar dallamok szólaltak meg. A Rockefeller emlékharangok a Himnuszon, a Szózaton és a Magyar Zsoltáron kívül a következõ népdalokat játszották: Mikor én még legény voltam, Tele van a város akácfa virággal, Kitárom reszketõ karom és Rákóczi imádsága. Másnap déli 12 órakor kezdődött az ünnepi felvonulás a Kossuth-szoborhoz. A diszmenet két órakor ért az emlékműhöz. Az ünnepi beszédek, köszöntések után Berkó D. Géza özvegye adta át a szobrot a városnak, bemutatva annak alkotóját, Horvay János szobrászművészt. Több tízezer ember üdvrivalgása közepette hullt le a lepel, közben 21 ágyúlövés dördült el és a tömeg egetverő éljenzésben tört ki. Az ünnepély lélekemelő, impozáns befejezése után a zarándokokat automobilok szállították vissza szállodáikba. Este 8 órakor ünnepi díszlakomát rendeztek a Commodore szállodában. Négy nappal a szoboravatás után a küldötteket fogadta Coolidge amerikai elnök, majd az Operaházban Kossuth-bált rendeztek a tiszteletükre, Pittsburghban pedig 1.600 személyes vacsorára hívták meg õket. Az ünnepi eseményekről hazatérte után Borbás Béla számolt be a Kecskeméti Lapok olvasóinak: „Feledhetetlen volt felvonulásunk március 15-én a szobor elé. Hat kilométer hosszúságban sorakozott fel 40,000 magyar, akik két órás úton vonultak fel. A leleplezési ünnepség 12 órakor kezdődött és délután öt órakor ért véget. Kecskemét város közönségének koszorúját és a kivitt kecskeméti földet Kiss János csak egy rendőr segítségével tudta elhelyezni a rettenetes tömegben, a szobor körül támadt tumultusban. Mindnyájunkat megragadott az a szívélyes és rendkívül ünnepélyes fogadtatás, melyben a new-yorki városházán részünk volt. Walker polgármester sugárzó arccal köszöntött bennünket. «A demokrácia a legnagyobb, legszentebb dolog a világon» - mondotta Newyork polgármestere.” |
Aktuális lapszámunk tartalma:A schwechati csata egyik áldozata A református főgimnázium egykori igazgatója A hírös város legendás sebésze Kecskemétre menekült az iskola elől Félt a közönytől, a se-se emberektől Aktuális számunkArchívum
2007. december
2008. január 2008. február 2008. március 2008. április 2008. május 2008. június-augusztus 2008. szeptember 2008. október 2008. november-december 2009. január 2009. február 2009. március 2009. április 2009. május 2009. június-augusztus 2009. szeptember-október 2009. november-december 2010. január-február 2010. március-április 2010. május-június 2010. július-augusztus 2010. szeptember-december 2011. december 2012. június 2012. július-augusztus 2012. szeptember-október 2012. november-december 2014. január 9. 2014. január 16. 2014. január 23. 2014. január 31. 2014. február 14. 2014. február 28. 2014. március 15. 2014. március 31. 2014. április 15. 2014. április 30. 2014. május 15. 2014. május 31. 2014. június 15. 2014. június 30. 2014. július 31. 2014. augusztus 15. 2014. augusztus 31. 2014. szeptember 15. 2014. szeptember 30. 2014. október 15. 2014. október 31. 2014. november 30. 2014. december 15. 2014. december 31. 2015. január 15. 2015. január 31. 2015. február 14. 2015. február 28. 2015. március 15. 2015. március 31. 2015. április 15. 2015. április 30. 2015. május 15. 2015. május 31. 2015. június 15. 2015. június 30. 2015. július 31. 2015. augusztus 31. 2015. szeptember 15. 2015. szeptember 30. 2015. október 15. 2015. október 31. 2015. november 30. 2015. december 31. 2016. január 15. 2016. január 31. 2016. február 29. 2016. március 31. 2016. április 30. 2016. május 31. 2016. június 30. 2016. július 31. 2016. augusztus 31. 2016. szeptember 30. 2016. október 31. 2016. november 15. 2016. november 30. 2016. december 31. 2017. január 15. 2017. január 31. 2017. február 28. 2017. március 31. 2017. április 30. 2017. május 31. 2017. június 30. 2017. július 31. 2017. augusztus 31. 2017. szeptember 30. 2017. október 31. 2017. november 30. 2017. december 31. 2018. január 31. 2018. február 28. 2018. március 31. 2018. április 30. 2023. január 31. 2023. február 28. 2023. március 31. 2023. április 30. 2023. május 31. 2023. június 30. 2023. július-augusztus 2023. szeptember 2023. október 2023. november 2023. december 2024. január 2024. február 2024. március 2024. április 2024. május 2024. június |
HN Szerkesztősége: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c. • Tel.: 20/886-1979 • E-mail: info@hirosnaptar.hu | ||||