KECSKEMÉTI EMLÉKEIM: Beke Sándor rendező75
75 éves Beke Sándor rendező, a Kecskeméti Katona József Színház korábbi főrendezője. A Füssy kisnemesi felvidéki család leszármazottjaként 1939. február 26-án Csilizradványban (ma: Szlovákia) született. Pozsonyban előbb a tanítóképzőt, azután a Színművészeti Főiskola színész szakát végezte el, majd 1968-ban Budapesten a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakán szerzett diplomát. 1959-től rövid ideig tanított, később a Komáromi Magyar Területi Színház színésze lett. Főiskolás korában irodalmi színpadi mozgalmat indított Pozsonyban. 1969-ben megalapította a kassai Thália Színházat, a teátrum rendezője, művészeti vezetője volt. 1976-ban politikai okok miatt Magyarországra jött dolgozni, a Miskolci Nemzeti Színház rendezője lett. 1978 óta családjával együtt Magyarországon él. 1978-tól a Kecskeméti Katona József Színház főrendezője volt, majd 1981-től 1984-ig mint rendező dolgozott a hírös városban. 1984-től a Népszínház rendezője, 1990-től a Komáromi Magyar Területi Színház (jelenleg Jókai Színház) igazgatója, 1996-tól 2001-ig az Egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója volt. Napjainkban is az egri társulat rendezője; jelenleg Vörösmarty tündérmeséjét, a Csongor és Tündét állítja színpadra, a bemutatót március 1-én tartják. Közben 1993 és 2000 között a Magyar Játékszíni Társulat főtitkára, elnökségi tagja volt. Rendezői stílusára jellemző, hogy előadásai tartalmi magját és üzenetét a metafora eszközével erősíti, sajátosan expresszív látásmódját funkcionálisan alkalmazza úgy a képi kompozíciós megoldásokban, mint a világításban.
- Milyen célkitűzéssel jött 1978-ban a hírös városba?
- Kecskemétre érkezésemkor legfőbb célom a színház újraszervezése volt, hiszen elődöm, Ruszt József a fél együttest magával vitte. Öröm számomra, hogy alig két hónapon belül az ország egyik legjobb színtársulata állt fel: Reviczky Gábor, Kézdy György, Blaskó Péter és Blaskó Balázs, Szirtes Ági, Szakács Eszter - csak néhány név, akiknek kiváló játékában a kecskemétiek akkor gyönyörködhettek.
Szakács Eszter (Éva) és Kézdy Gyögy (Káin)
(Káin és Ábel - Kecskemét, 1978;
Fotó: llovszky Béla)
- Első rendezése a Káin és Ábel volt. Az előadás műsorfüzetében Sütő András szavai - „Minden egyes megalázott ember magának az emberiségnek a megcsúfolása. Az önmagát megalázó pedig ennél is fájdalmasabb visszaesés az Eszmélet szintjéről. S ez Ábelben megtalálható. Az isten félelme és a félelem istene benne. Talán elegendő ok Káin kövének fölragadásához.” - az Ön rendezői törekvéseit is előre jelezte?
- A mai, modern szóhasználattal élve egy nemzetileg elkötelezett színházat hoztunk létre. Új repertoárt állítottunk össze, és már az első bemutatónk: Sütő András Káin és Ábel című darabja országos visszhangot váltott ki. A következő hónapokban, években is nagyszerű produkciók születtek: Dosztojevszkij: A félkegyelmű, Rózewicz: Fehér házasság, Anouilh: Becket, avagy isten becsülete, valamint Schiller: Ármány és szerelem. Szerettem volna a város nagy szülöttét is újraéleszteni. Úgy terveztem, hogy Katona összes darabját színpadra állítjuk. Nagy Attila főszereplésével egy elfeledett művel kezdtünk, az előadást azonban a kritika elhallgatta, mert a politika túl veszélyesnek tartotta. Pozsonyi barátaim elmondták: ha ott mutattuk volna be a darabot, talán egy új huszita mozgalmat indítottunk volna vele. Így a Ziskát újabb Katona-előadások már nem követték, a Bánk bánt is csak jóval később, Egerben vittem színre.
- Kecskeméti éveiből mire a legbüszkébb?
- Óriási öröm számomra, hogy létrehoztuk az ország első folyamatosan játszó stúdiószínházát. Ez a műhely számos ősbemutatónak adott helyet. Tolnai Ottónak a legjobb délvidéki szerzőnek a Végeladás című műve, Csiki László erdélyi írónak a Nagypapa látni akar benneteket című darabja és Ördögh Szilveszter: Kapuk Thébában című tragédiája is időszerű tanulságokat fogalmazott meg.
- 1981-ben főrendezői státusát megszüntették, ettől kezdve rendezőként dolgozott tovább. A következő években a színház vezetői folyamatosan cserélődtek. Munkáját mindez hogyan befolyásolta?
- Abban az időben az ottani közeg leinkább egy szakmai hangyabolyhoz hasonlított, amely az érdemi munkát inkább gátolta, mint segítette. Épp ezért emlékeimben Kecskemét úgy él, mint az a hely, amely nagyszerű lehetőségeket kínált, de valahol mégsem engedett úgy kibontakozni, ahogyan szerettem volna.
(Források: *Gárdonyi Géza Színház *Magyar Színházművészeti Lexikon *Színház, 1978 *Színházi képregény - 100 év Kecskeméten)
TÁMOGATÓINK - PARTNEREINK
A Hírös Naptár Szerkesztősége ajánlata
Mindaz, amit Kecskemétről tudni érdemes

Turisztikai multimédiás DVD-ROM, amely szöveges információk, térképek, több mint ezer fotó és 13 videofilm segítségével mutatja be a város műemlékeit, múzeumait, természeti kincseit, speciális vonzerőit. A háromnyelvű kiadvány ismerteti a városban született, vagy egykor itt élt és alkotott hírességek életútját, valamint a Kecskeméten napjainkban működő intézmények, civil szervezetek, turisztikai szolgáltatók és cégek tevékenységét is.
Megvásárolható több könyvesboltban:
- Forrás Galéria (Kéttemplom köz 7.)
- Korda Könyvkereskedés (Lestár tér 2.)
- Líra Könyv- és Zeneszalon (Hornyik krt. 2.)
- Református Könyvesbolt (Szabadság tér 6.)
Megrendelhető a kiadó címén is:
6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.
Tel.: 20/886-1979
E-mail: info@hirosnaptar.hu
Hírös Naptár Évkönyv - 2009

Kecskemét az évfordulók és jubileumok tükrében
„A kecskemétiek két homokszem köré is eleven világot tudnak elképzelni.” Csoóri Sándor gondolatát a Hírös Naptár 2009-es Évkönyvének szereplői: a 450 éve céhbe szerveződő szűcsök, a 325 éve templomot építő reformátusok, a 100 éve művésztelepet alapító városvezetők és alkotók, és a napjainkban is aktív, a szellem méltóságát évtizedek óta őrző írók, költők, népművelők, feltalálók, kutatók, lelkészek, orvosok és pedagógusok egyaránt igazolják.
Életükkel, törekvéseikkel érdemes megismerkedni, hiszen nekik is köszönhetjük, hogy a mindenkori válságos idők ellenére Katona József kívánsága valóra válik: „Hagyja a sors késő századokig gyarapodásodat”.
Megvásárolható több könyvesboltban, közgyűjteményben:
- Forrás Galéria (Kéttemplom köz 7.)
- Katona József Könyvtár (Piaristák tere 8.)
- Korda Könyvkereskedés (Lestár tér 2.)
- Kládó Könyv (Kéttemplom köz 2.)
- Líra Könyv- és Zeneszalon (Hornyik krt. 2.)
- Református Könyvesbolt (Szabadság tér 6.)
Megrendelhető a kiadó címén is:
6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.
Tel.: 20/886-1979
E-mail: info@hirosnaptar.hu
Könyvajánló
Barsi Balázs - Telek Péter-Pál: Magasság és mélység
ÉRZED-E, HOGY ISTEN TÉGED IS kiválasztott és meghívott? Ha nem, akkor ülj le, és gondolkozz el rajta, miért is vagy a világon. Biztos lehetsz benne, hogy előbb-utóbb felragyog előtted az a mindennél mélyebb és reálisabb valóság, hogy Isten számára egyetlen vagy, és hogy ő kiválasztott, meghívott és küldeni akar téged. Teher ez és rabság? Igen, mert nem élhetsz úgy, mintha nem volnál választott. Szabadság? Igen, szabadság a teljes önátadásra, az Istenért való magafeledésre.
Megjelent Barsi Balázs OFM ferences szerzetes és Telek Péter-Pál, Kecskeméten élő egyházi irodalmi szerkesztő „Magasság és mélység" c. új kötete. A szentírási elmélkedési sorozat aktuális része a 2014-es egyházi év Évközi időre eső napjaira szól, vagyis január 13-tól Hamvazószerdáig, illetve Pünkösd másnapjától Adventig, egyetlen kötetben. Már kapható az ismert egyházi könyvesboltokban, a kecskeméti plébániákon, valamint kedvezményes áron megrendelhető a www.barsibalazs.hu honlapon.