HÍRÖS ÉPÜLETEK: Az evangélikus templom150

A kecskeméti evangélikus gyülekezet számára július 9-e különlegesen nevezetes dátum: a közösségnek napjainkban is otthont adó, Ybl Miklós tervezte templom alapkövét 1862-ben ezen a napon helyezték el.

Luther Márton tanainak követői 1525-ben érkeztek Kecskemétre. A reformátorok egyházépítési próbálkozásait a következő évszázadok során sok nehézség kísérte, hosszú ideig egy egyszerű, torony és harang nélküli imaházban tartották alkalmaikat. A gyülekezet hitben és lélekszámban azonban egyaránt növekedett, így az 1800-as évek derekán már templomépítésre is gondolhattak. 185O. december 26-án, karácsony másnapján meghozott döntésükről ezt írta az akkori jegyző, Horváth Ferencz: „A nagy számú egybegyült Egyháztagok közt mindenek előtt érdemleges lelkészünk Tiszt. Czékus Istvány úrnak lelkes beszéde jött szóba melynek folytán Tisztelendő Urunk indítványozá, ’s lelket rázólag szívünkbe kötötte, hogy a már roskadozó Templomunk helyett egy új templom építéséről kellőleg gondoskodnunk, annak alapját meg vetnünk, és annak jövendő létéről gondoskodnunk kell, miután a' legközelebbi katonai összeírás szerint is már Egyházi gyülekezetünk 52O Lelket számol, az már az ő véleménye szerint úgy is elég volna, ha mindenki minden ünnep napokon és vasárnapokon tsak l pengőt, a szegényebb sorúak 2 vagy l kr-t is az Új Templomnak felépítésére félre tenne azon félre tett összeget neki az Év teltével bevinni szíveskednék, mely összeg kamatra adandó lévén Évről Évre szaporodna. Mivég 2 könyvet is lenne készítendő, mellyekbe az adakozók nevei bejegyzendők lennének ezen könyvek egyike az Építendő Egyháznak alapkövei közé berakandó, a másik pedig örök emlékül az Egyház Ládájába beteendő lenne."

A templom fölépítésével azonban részint a gazdasági, részint a politikai helyzet alakulása miatt még várniuk kellett. Több mint egy évtizedig tartó előkészület után 1862. július 9-én délelőtt 9 órakor tartották meg az alapkő ünnepélyes letételét. Az ünnepségre a szószéket oda állították, ahol ma is áll, ahová Ybl Miklós tervezte. Az alkalom a dalárda énekével kezdődött, majd Torkos István helyi lelkész mondott imát. Ezt követően Torkos Károly orosházi lelkész hirdette az igét, azután Juhász Ferenc esperes olvasta fel az alapba teendő okiratot, melyben többek között ez áll: „Jelen emléklap tudomására juttassa a késő utódoknak: hogy ezen épületet az Isten dicsőségére s Szent Nevének dicsőítésére és vallási szertartásaink gyakorlására emeltette a Magyarországban és Pest megyében kebelezett Kecskemét Városi Egyháznak Ágostai Evangelica vallású Közönsége, mely Hetven év előtt viszontagságos körülmények közt alakulván jelenben Hétszáz Keresztény Lelket számít kebelében. Ezen épület első téglája Isten segítségével letétetett Krisztus urunk születése után Ezernyolczszázhatvankettődik évi Május Hónap Hatodik Napján, Húsvét utáni Második Vasárnapra következett Kedden jelen Emléklap ünnepélyes szertartással befalaztatott ugyanazon évi Július hónap Kilenczedik Napján, Pünkösd utánni Negyvenedik Vasárnapra következő Szerdán. […] Az épület tervét készítette Ybl Miklós pesti építész, ezen terv szerint az Épületet készítik Halász István, Gaál József és Nemesik Pál Nagy kőrösi építőmesterek. Kelt Kecskemét, az emléklap letétele napján.”

A kecskeméti evangélikus templom napjainkban

Az alapkövet az ünnepi istentiszteleten Czékus József pesti lelkész, bányakerületi szuperintendens szentelte fel és illesztette a helyére, az egyházkerületi, esperességi és helybeli egyházi és világi előkelőségek pedig egymásután megütötték. Az alkalmat Fördős Lajos kecskeméti református lelkész imája és a himnusz eléneklése zárta.

(Forrás:  EMLÉKKÖNYV 1792-1992 – A kecskeméti evangélikus gyülekezet története)