HÍRÖS ÉPÜLETEK275 - 225 - 100

A ferences kolostor

A ferences szerzeteseket 1644-ben a hódoltsági területeken általános paphiány miatt hívta Kecskemétre a katolikus egyházközség. A szalvatoriánus rendtartományhoz tartozó barátok Gyöngyösről érkeztek, s első kolostorukat valószínűleg még fából építették. A „Barátok templomához” kapcsolódó rendház építését 1700-ban kezdték meg és 275 éve, 1736-ban fejezték be. Az új kolostor, felhasználva az egykor itt álló őrtorony falait, amelyet még Cillei Borbála, Luxemburgi Zsigmond felesége építtetett a királyi vámház védelmére a 15. század elején, immár tartósabb anyagokból épült. A rend szabályai szerint rendkívül visszafogott, egyszerű kiképzésű épület mindenfajta díszítést nélkülöz, kivéve az egykori refektórium 1761-ben faragott rokokó kőkapuját, illetve stukkódíszes mennyezetét. A kolostor általában 16-18 szerzetes otthonául szolgált, a második világháború végén azonban közel kétszáz ember menedékét jelentette. Az épület 1973 óta a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet otthona.

A Klapka-ház

A Bozsó Gyűjteménynek helyet adó barokk lakóház, a Klapka-ház a pincében található, mestergerendába vésett évszám tanúsága szerint 225 éve, 1786-ban, a kecskemétiekre egykor jellemző paraszt-polgári életforma szerint épült. Klapka György, az 1848-49-es szabadságharc tábornoka 1832 és 1834 között - piarista kisdiákként - itt élt rokonainál, hogy magyar szót tanuljon. Bozsó János festőművész 1957-ben költözött a házba, élete első műtermét itt rendezte be, és itt kezdett szenvedélyes gyűjtésbe. Az épület felújítása, bővítése miatt a Bozsó Gyűjtemény jelenleg nem látogatható. Számos új, látogatóbarát múzeumi szolgáltatást is nyújtva, „Értékek élménye - Gyűjtemények háza” néven várhatóan 2012 nyarán nyitja majd meg újra kapuit.

Az egykori Városi (Úri) Kaszinó és a Gazdasági Egyesület Székháza

100 éve, 1911 őszén a kecskeméti Casinó Egyesület „a Piactér szabályozása” miatt költözködni kényszerült a korábbi, lebontásra ítélt, bérelt épületéből. Az egyesület a várostól megvásárolta a Rákóczi úton levő Pataky- és Dékány-féle telkeket, és az akkor még túlnyomórészt beépítetlen, a Temető Nagy és Temető Kis utcák helyén nyitott sugárúton építkezésbe kezdett. A kivitelezéssel Zaboretzky Ferenc helyi műépítészt bízták meg. A munkálatok a Jánszky Béla – Szivessy Tibor tervezőpáros felügyelete mellett 1910 szeptemberében indultak meg, és a beruházás 1911 végére nagyrészt be is fejeződött. A lakhatási engedélyeket szinte egyszerre adták ki: a Városi Kaszinóét 1911. december 18-án, a Gazdasági Egyesületét december 21-én. Az 1909-ben alapított Kecskeméti Művésztelep tagjainak jóvoltából a két épület – különösen a kaszinó – díszes kiképzést, dekorációt kapott. Iványi Grünwald Béla, Falus Elek és Kisfaludy Stróbl Zsigmond munkái azonban napjainkra már jórészt elpusztultak.

(Források:  ifj. Gyergyádesz László: KECSKEMÉT – A főtér és környékének művészeti emlékei és gyűjteményei • Székelyné Kőrösi Ilona: KECSKEMÉT ANNO…)