|
|
Ha valaki az szűcs mesterek közzűl...450
 Az 1552-ben Szegedről Kecskemétre menekült ötvösök Debrecenből hozott minta alapján céhet alapítottak. Példájukat 1559-ben a szűcsök is követték. Céhszabályzatukat 450 éve, „Szent Pál fordulása” napján, azaz január 25-én fogalmazták meg. A pergamenen nemcsak a szűcsmesterség gyakorlásának feltételeit rögzítették, hanem még a magánéletüket is aprólékos részletességgel taglalták. „ Ha valaki az szűcs mesterek közzűl megbetegszik, az céhmestereknek Igaz Intézések szerént, ha szűcs mester lehend, két szűcs mester, ha mester felesége, két asszony állat mester felesége, ha szolga, két szolga, ha apród két apród, éjeli vigyázásra az beteg mellé adattassék. Valakinek az szűcs mesterek közzűl halotta lehend, és az céhmester meg hirdeti, mind az több szűcs mesterek, avagy az ű feleségek tartoznak Jelen lenni az halottnak eltemetésében, haki Jelen nem lészen, egy pint bor maratsága. Valamely az mesterek közzűl orságban, avagy paráznaságban találtatik, vagy az ű felesége, annak mestersége letétetik.”
100 évvel később a kecskeméti szűcsök megújították céhszabályzatukat.  „My Kechkeméth Városában lakozó Szőch Mesterek, nevezeth szerinth peniglen Makay Szőch János, Chéh Mester, Könyves Máttyás, Tóth Szőch István, Szőch Mátthé, Makay Szőch István, Nódor Szőch István, Kozáry Szőch János, és Thóth Szőch Márton; adgyuk tudtára mindeneknek az kiknek illik ez levelünket rendiben. Hogy my az my réghi Chehbeli Szabadsághát és Articulusinkat akarván meghújítanunk közönséghes akaratunkból.” Az 1659. január 28-án kelt iratot gróf Wesselényi Ferenc nádor is megerősítette, pecsétjével hitelesítette. A Városi Levéltárban mindkét szabályzat napjainkban is megtekinthető.
|
Aktuális lapszámunk tartalma:
A schwechati csata egyik áldozata
A református főgimnázium egykori igazgatója
A hírös város legendás sebésze
Kecskemétre menekült az iskola elől
Félt a közönytől, a se-se emberektől
|
