Gyöngyvirágtól lombhullásig100

100 éve, 1914. szeptember 2-án született Homoki Nagy István Kossuth-díjas magyar filmrendező, operatőr, író és ügyvéd. Kecskeméten, a piarista gimnáziumban érettségizett, majd jogásznak készült. Tanulmányait 1932 és 1933 között a hírös városban, a Református Jogakadémián kezdte, azután Szegeden fejezte be. Kiskunfélegyházán, majd Hódmezővásárhelyen volt joggyakornok. Először bírósági jogászként, majd aljegyzőként és bírósági jegyzőként dolgozott. 1942-ben ügyvédi és bírói szakképesítést szerzett. Szabadidejében sokat fotózott, elsősorban természeti képeket készített, 1939 és 1943 között számos illusztrált cikke jelent meg, amiért a Magyar Ornitológusok Szövetsége Herman Ottó-éremmel és -diplomával tüntette ki. 1943-1944-ben több helyszínen is megtartotta a Színes filmmel vadmadarak után című, 500 színes diával kísért előadását. 1945-ben felkérték az Országos Természettudományi Múzeum Sajtó és Fotó Osztályának vezetésére.

Homoki Nagy István

Révai Dezső fotós beszélte rá, hogy próbálkozzon meg a mozgóképpel, 1949-ben a Magyar Híradó és Dokumentumfilm Gyár megbízta egy mozgófilm elkészítésével. Úgy döntött, hogy elhagyja a jogi pályáját. Természetet dokumentáló filmjeit saját maga rendezte, írta és fényképezte. Kezdetben rövidfilmeket készített: A Kis-Balaton nádrengetegében (1949), A löszfalak madarai (1950), Egy kerecsensólyom története (1950).

1951-ben készítette el első egész estés filmjét, a Vadvízország a Szeged környéki Fehér-tó madárvilágáról szólt. A filmért megkapta a Karlovy Vary-i Filmfesztiválon a legjobb operatőr díját. 1953-ban készítette el a Gyöngyvirágtól lombhullásig című filmjét a gemenci vadrezervátum élővilágáról, vadjairól. A siker még a Vadvízországét is felülmúlta, megkapta az 1953-as Velencei Filmfesztivál nagydíját. 1954-ben készült el A kékvércsék erdejében című filmje, melyet a Hortobágyon, az óháti tölgyesekben forgatott.

Forgatás közben

Későbbi filmjeiben már nem csak a természet dokumentálására törekedett, érző, „okos” állatok szerepeltek a kamera előtt: Fickó, a komoly magyar vizsla, Pletyka, az izgága tacskó és Nimród, a vadászhéja. 1956-ban készült el a Cimborák első része, a Nádi szélben, majd 1960-ban forgatta a második részt Hegyen-völgyön címmel. A folytatás már igazi állatmese, szereplőit emberi tulajdonságokkal ruházta fel.

Szívesen forgatott többrészes filmeket, mint amilyen az 1968-as Macskakaland, a Kurtalábú pásztor Pletykával vagy a Magyar Televízió részére készített Plútó és Puck sorozat, mosómedvével és hollóval a főszerepben. Munkájában tökéletességre törekedett, filmjei elkészítéséhez sok türelem kellett, de sohasem mondott le a szakmai igényességről. Azt vallotta, hogy a természetben ellesett jelenetek egyszeriek és megismételhetetlenek.

Munkája elismeréseként 1952-ben Kossuth-díjat, majd a Munka Érdemrend Arany fokozatát kapta. 1979. december 14-én halt meg, sírján Nimród, a sólyom képe található, alatta a felirat: „Gyöngyvirágtól lombhullásig.” Műveit a televíziók ma is gyakran műsorukra tűzik. Kecskeméten egy általános iskola viselte a nevét. Egykori lakhelyén, Budapest V. kerületében, a Petőfi tér 3-5. szám alatt emléktáblát helyeztek el tiszteletére. Gödöllőn utcanév, Mezőtúron emléktábla őrzi emlékét.

Homoki Nagy István sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben

(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Magyar Életrajzi Lexikon  *Magyar Vadászlap  *MTVA)

TÁMOGATÓINK

A Hírös Naptár Szerkesztősége ajánlata

 

Mindaz, amit Kecskemétről tudni érdemes

Turisztikai multimédiás DVD-ROM, amely szöveges információk, térképek, több mint ezer fotó és 13 videofilm segítségével mutatja be a város műemlékeit, múzeumait, természeti kincseit, speciális vonzerőit. A háromnyelvű kiadvány ismerteti a városban született, vagy egykor itt élt és alkotott hírességek életútját, valamint a Kecskeméten napjainkban működő intézmények, civil szervezetek, turisztikai szolgáltatók és cégek tevékenységét is.

Megrendelhető a kiadó címén is:
6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.
Tel.: 20/886-1979
E-mail: info@hirosnaptar.hu