|
|
Kecskemétre menekült az iskola elől1914. június 1.110 éve, 1914. június 1-jén hunyt el Feszty Árpád festő, az akadémikus művészet jellegzetes képviselője. 1856 december 24-én született Ó-Gyallán, Komárom-megyében. Édesapja Rehrenberk Szilveszter volt, akit keresztneve után németes ejtés szerint Vesztinek becéztek. Így magyarosította nevét aztán Fesztynek. Tizennégy gyermeke közül Árpád eleven eszű, de csapongó fantáziájú gyermek volt, s érthető, hogy ennél fogva diákként több ízben is konfliktusa támadt a szigorú iskolai renddel. Tizenhat éves korában egy ilyen eset miatt otthagyta a budai gimnáziumot. Nem mert azonban az apai házba visszatérni, ezért elgyalogolt Kecskemétre, ahol vándorszínészek közé állt. A hírös városban nem töltött sok időt, mert hamarosan visszatért az iskolapadba. Egészen tizennyolc éves koráig Pozsonyban tanult, majd 1874-ben beiratkozott a müncheni képzőművészeti akadémiára. 1880-81-ben Bécsben folytatta tanulmányait. Hazatérése után Golgota és Bányaszerencsétlenség című festményei megalapozták hírnevét. Népszerűségét elsősorban a Magyarok bejövetele (1896) című körképének köszönhette, amelyet többek közreműködésével festett meg. 1899 és 1902 között Firenzében élt, ahol megfestette Krisztus temetése című nagy triptychonját. 1902-ben hazajött, és állandó anyagi gondokkal küszködve festette apró életképeit. Falfestményei közül legismertebb az Operaház előcsarnokát díszítő, a hangok eredetét ábrázoló kilenc képe. Művészete az akademizáló és naturalista tendenciákat elegyítette. Műveit a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Felesége Jókai Róza volt.
Feszty Árpád: A magyarok bejövetele
Halálát követően a Lyka Károly által szerkesztett Művészet folyóirat így méltatta: „Munkácsyn kívül nincs művészünk, akinek a helyzete a társadalmunkban oly kivételes lett volna, mint Feszty Árpádé. Tüzes tehetségével vívta azt ki s ezzel nem csekély hasznot hajtott művésztársainak. Mert ő volt jóidéig a nagykövetük a magyar társadalom elitjében. [...] 1912-ben kiállította újabb munkáinak gyűjteményét a Nemzeti Szalonban: tájképek, életképek, tipikus parasztfejek sorozata volt ez, csupa vonatkozás arra az alföldi világra, amely leginkább a szívéhez nőtt, amelyet leginkább szeretett. Egészsége ekkor már megtört volt. Még nagy tervekkel foglalkozott ugyan, még komponálgatott egy nagy állami megrendelésen s dolgozgatott a budapest-lipótvárosi templom néhány kisebb képén (apostolok alakjai), de ereje egyre fogyott és veszedelmes, súlyos kór támadta meg. Hónapokon át lebegett élet és halál közt, állapota ez évben mégis annyira javult, hogy elutazhatott a quarnero-melléki Lovranába, ahol némi megkönnyebbülést szerzett neki a friss tengeri levegő. Életkedve is visszatérőben volt, sőt végre már ecsetje után is nyúlhatott s tanulmányokat, vázlatokat kezdett festeni, jövendő képek motívumait. A sors azonban másként határozott. Június elsején hirtelen vége szakadt életének s a tüzes lélek békés nyugalomra tért.” (Források: *Képzőművészet Magyarországon *Magyar Elektronikus Könyvtár *Magyar Életrajzi Lexikon *Művészet, 1914) |
Aktuális lapszámunk tartalma:A schwechati csata egyik áldozata A református főgimnázium egykori igazgatója A hírös város legendás sebésze Kecskemétre menekült az iskola elől Félt a közönytől, a se-se emberektől Aktuális számunkArchívum
2007. december
2008. január 2008. február 2008. március 2008. április 2008. május 2008. június-augusztus 2008. szeptember 2008. október 2008. november-december 2009. január 2009. február 2009. március 2009. április 2009. május 2009. június-augusztus 2009. szeptember-október 2009. november-december 2010. január-február 2010. március-április 2010. május-június 2010. július-augusztus 2010. szeptember-december 2011. december 2012. június 2012. július-augusztus 2012. szeptember-október 2012. november-december 2014. január 9. 2014. január 16. 2014. január 23. 2014. január 31. 2014. február 14. 2014. február 28. 2014. március 15. 2014. március 31. 2014. április 15. 2014. április 30. 2014. május 15. 2014. május 31. 2014. június 15. 2014. június 30. 2014. július 31. 2014. augusztus 15. 2014. augusztus 31. 2014. szeptember 15. 2014. szeptember 30. 2014. október 15. 2014. október 31. 2014. november 30. 2014. december 15. 2014. december 31. 2015. január 15. 2015. január 31. 2015. február 14. 2015. február 28. 2015. március 15. 2015. március 31. 2015. április 15. 2015. április 30. 2015. május 15. 2015. május 31. 2015. június 15. 2015. június 30. 2015. július 31. 2015. augusztus 31. 2015. szeptember 15. 2015. szeptember 30. 2015. október 15. 2015. október 31. 2015. november 30. 2015. december 31. 2016. január 15. 2016. január 31. 2016. február 29. 2016. március 31. 2016. április 30. 2016. május 31. 2016. június 30. 2016. július 31. 2016. augusztus 31. 2016. szeptember 30. 2016. október 31. 2016. november 15. 2016. november 30. 2016. december 31. 2017. január 15. 2017. január 31. 2017. február 28. 2017. március 31. 2017. április 30. 2017. május 31. 2017. június 30. 2017. július 31. 2017. augusztus 31. 2017. szeptember 30. 2017. október 31. 2017. november 30. 2017. december 31. 2018. január 31. 2018. február 28. 2018. március 31. 2018. április 30. 2023. január 31. 2023. február 28. 2023. március 31. 2023. április 30. 2023. május 31. 2023. június 30. 2023. július-augusztus 2023. szeptember 2023. október 2023. november 2023. december 2024. január 2024. február 2024. március 2024. április 2024. május 2024. június |
HN Szerkesztősége: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c. • Tel.: 20/886-1979 • E-mail: info@hirosnaptar.hu | ||||