Fél évszázadon átívelő sikertörténet50

A kiskunfélegyházi KUNPLAST-KARSAI Zrt. Magyarország egyik legsikeresebb, dinamikusan fejlődő vállalkozása. Az egykori nyúltelep helyén működő cég ma már mind a műanyagipar, mind a fémfeldolgozás területén nemzetközileg is ismert, elismert társaság, árbevétele 2011-ben elérte a 2,7 milliárd forintot. Több mint öt évtizedes fennállása alatt a vállalkozás minden nehéz gazdasági és politikai környezetben bizonyította, hogy életképes, hogy helye van a versenyszférában.

A kezdetek (1961–1964)

A KUNPLAST-KARSAI Zrt. jogelődjét több mint 50 évvel ezelőtt, 1961 tavaszán ALFÖLDI MŰANYAG-FELDOLGOZÓ VÁLLALAT néven alapította a magyar állam. Első munkáik között esőkabátok és kesztyűk konfekcionálása, valamint különböző gyermekjátékok – például ragasztott műanyag sült csirke, babafejek… – készítése szerepelt.

A VSZM korszak (1965–1990)

          A gyár az 1960-as évek második felében
A tanácsi vállalat 1965 után a budapesti VILLAMOSSZIGETELŐ ÉS MŰANYAGGYÁR 2. számú gyáregységeként jelentős fejlődésen ment keresztül. Kezdetben a SIEMENS és a GANZ számára különböző elektromos kapcsolók műanyag alkatrészeit gyártották, emellett jelentős megrendeléseket kaptak a honvédség részéről is. A 70-es években komoly teljesítménynövekedést értek el az első hőre keményedő, automatikus működésű fröccsöntő gépek beállításával. Ebben az időszakban hangszórókba készítettek membránokat textilbakelitből, és ekkor kezdődött az autóipari beszállítás is: egy, a Zsiguli gyújtáselosztójába beépíthető alkatrészt gyártottak. Jól jellemzi az akkori helyzetet, hogy itt működtek az ország legnagyobb fröccsgépei. Rendkívül jó üzleti döntésnek bizonyult, hogy nyugat-európai autógyárakkal már az 1980-as évek végén szoros kapcsolatot építettek ki: a BMW és a MERCEDES számára préseltek lökhárítókat. Ezzel párhuzamosan, Magyarországon elsőként, már 1988-ban kidolgozták az ISO 9001 szerinti minőségbiztosítási rendszert, majd a tanúsítást is megszerezték. 
                                                                                                                 Üzemcsarnok az 1970-es években

Kunplast korszak (1991–1999)

A vállalat 1991-ben független céggé vált, és felvette a KUNPLAST nevet. 1992-ben részvénytársasággá alakult, majd 1994-ben a részvények többsége dolgozói tulajdonba került. Mindehhez a munkatársak többségének nagy-nagy bizalmára volt szükség: a 360 dolgozó több mint 85 százaléka hitt a cég jövőjében. Ezekben az években az addigi szocialista export visszaesett, a KUNPLAST azonban be tudott kapcsolódni a nyugat-európai autógyártásba, a BMW, az OPEL, a ROVER, a PORSCHE és az AUDI autókba gyártottak kézi fékbakokat.

Kunplast-Karsai korszak (2000–)

2000 februárjában a KARSAI HOLDING Zrt. a KUNPLAST részvényeinek többségi tulajdonosa lett. Ekkor vették fel a KUNPLAST-KARSAI Zrt. nevet. A következő években saját erőből, hitel igénybevétele nélkül teljes rekonstrukciót hajtottak végre. Az egymilliárd forintot meghaladó többlépcsős beruházás során az üzemcsarnokokat, illetve a szociális és irodaépületeket is felújították, valamint új termelőeszközöket, többek között fröccsöntő gépeket és termékkiszedő robotokat vásároltak.

Fanuc fröccsöntő gépek

Napjaink és a közeljövő dilemmái…

A 2008 óta tartó gazdasági válság a KUNPLAST-KARSAI Zrt.-t is érzékenyen érintette. S bár nehéz éveket tudhatnak maguk mögött, a szinte egy emberként összefogó, a céggel szemben lojális kollektívának is köszönhetően mindvégig nyereségesen működtek. A Kunplast Karsai Zrt. a Suzuki, Volkswagen, Ford, Volvo, Audi, BMW, Mazda, Porsche személygépkocsikba gyárt műanyag és fém alkatrészeket, szerelvényeket.

A dolgozók bíznak a sikeres folytatásban is. A cég vezetői a hatékonyabb, eredményesebb munka érdekében átfogó szerkezetátalakítást terveznek. Új csarnok építését határozták el, új partnerek bevonásával új termékek gyártására készülnek. Elsősorban az autóipari pozíciójukat szeretnék megerősíteni. Emellett nagyobb felelősséggel bíró, fiatal, idegen nyelveket beszélő kollégákkal a korábbiaknál erőteljesebb, harcosabb kereskedelempolitikát folytatnak majd.

A siker háttere    

„Kiskunfélegyházán voltam katona, itt ismertem meg feleségemet, és 1966-ban mindketten a KUNPLAST-nál helyezkedtünk el. Kezdetben szerszámkészítőként dolgoztam, később szakoktató, majd személyzeti osztályvezető lettem. Most – 70 évesen – az árképzés területén segítem a cég munkáját. Mindig jó kollektíva, összetartó társaság volt itt. A sok átalakulás ellenére bíztunk a társaság jövőjében. Egy-egy családból az apa gyakran hozta a fiát is, azaz több generáció is egymás mellett dolgozott. A városban működő nyugdíjas klubban a mai napig rendszeresen összejárunk.” (Kovács Gábor árképző)

„Édesapám itt dolgozott, így amikor géplakatost kerestek, rögtön jelentkeztem. Ez 1964-ben történt, s azóta a KUNPLAST-nál dolgozom. Itt ismertem meg feleségemet is, aki szintén a cég munkatársa volt. Mindig is szerettem a munkámat. Különösen nagy kihívást az jelentett számomra, amikor a célgépek fejlesztésével foglalkozó kísérleti üzem irányításával bíztak meg. Később az üzemfenntartási, karbantartási csoport vezetője lettem, valamint szakszervezeti titkárrá, illetve az üzemi tanács elnökévé választottak. Nyugdíjasként ma is ezeket a feladatokat látom el. A kollektíváról is csak jót mondhatok. Összeszokott, jó társaság voltunk: aki becsületesen végezte a munkáját, annak sosem kellett félnie attól, hogy elveszti azt.” (Fricska Nándor szakszervezeti titkár) 

„1987-től 1993-ig dolgoztam a félegyházi cégnél, jó érzés visszaemlékezni ezekre az évekre. Előbb műszaki osztályvezetőként, majd fejlesztési főmérnökként, végül igazgatóként a társaság profilváltásában, a nyugati piacra való gyártás kiépítésében vettem részt. A «tőkés» export elindításához három feltételre volt szükség. Egyrészt az akkor induló világbanki tenderek segítségével korszerű műanyag-feldolgozó gépeket állítottunk be, másrészt – talán messzebbre látva, mint versenytársaink – a nyugat-európai autógyárak által megkövetelt minőségügyi tanúsítványt is megszereztük.  A legfontosabb azonban az volt, hogy komoly szaktudással rendelkező, az újra, a váltásra fogékony munkatársakból állt a kollektíva. Mindezeknek köszönhetően több neves autógyár beszállítója lettünk, a nyugati exportból származó árbevételünk megsokszorozódott, így a szocialista piac összeomlása nekünk nem okozott különösebb gondot.” (Kerékgyártó Kálmán, a cég korábbi igazgatója)

„Ha van titok, az egyetlen dologban rejlik: a jó csapatban. Olyan munkatársak vannak körülöttem, akiket föl lehet pörgetni a cél érdekében. Ám a pörgés önmagában még nem elég. Szükség van egységes szellemre is. A  legnagyobb titok, hogy a munkatársak megtanultak együtt dolgozni, együtt gondolkodni. Ezzel egy sor előny jár, mint a fegyelem, türelmesség, következetesség, minőség vagy a jókedv. Életem legfontosabb eleme a munka, a folyamatos tanulás, az eredmények és a siker. Maximalista vagyok magammal és munkatársaimmal szemben is. Elvárom a kollégáimtól, hogy legyen véleményük, akarjanak, tudjanak az igazukért harcolni. Fontos, hogy bízzanak magukban és egymásban, a nehézségeket pedig olyan kihívásként éljék meg, amelyben rátermettségüket bizonyíthatják.

Nagyon szigorúan és keményen megkövetelem mindenkitől, hogy maradéktalanul elvégezze a munkáját. A követel szó nem biztos, hogy szépen hangzik, ám alapvetően mégis erről van szó. Mindenki tudja, ismeri a feladatát, és azt is tudja, hogy azt el kell végeznie. Nem miattam, hanem a vevőink bizalmáért. Azért, hogy a KUNPLAST a jövőben is stabil, működőképes maradjon, azért, hogy az itt dolgozó közel háromszáz embernek jövőt tudjunk biztosítani. A Kunplast-Karsai Zrt. munkatársai ilyenek, amit a társaság eredményei tükröznek is. Nagyon büszke vagyok arra, hogy egy ilyen csapat vezetője lehetek.” (Alter Róbertné vezérigazgató)